EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? I. rész

Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a hatástanulmány szerint a megállapodás révén mind az EU, mind a Mercosur-országok GDP bővüléssel és kereskedelmi fellendüléssel számolhatnak, az EU gazdái és a környezetvédők nem ugrálnak örömükben.

A gazdák attól félnek, hogy az olcsó dél-amerikai termékek (pl. prémium marhahús, méz) elárasztják majd az EU-t és kiszorítják őket a piacról. A környezetvédők úgy látják, hogy az EU a megállapodás révén nemhogy nem védi a környezetet, hanem újabb szöget ver annak koporsójába azáltal, hogy a megállapodás további motivációt ad a termőterületek növelésének, így az esőerdők irtásának. A vita kiélesedni látszik, hiszen a megállapodás hamarosan az Európai Parlament elé kerülhet és már több tagállam, illetve civil szervezet is hangot adott nemtetszésének.

Maga a megállapodás

Mit is jelent valójában ez közel 20 évig tartó tárgyalássorozatot követően 2019. június 28-án aláírt kereskedelmi megállapodás? Általánosságban elmondható, hogy a megállapodás révén a Mercosur tagállamok az EU-ból származó importjuk 91%-a tekintetében, míg az EU-ba a Mercosur-országokból származó import termékek 92%-a esetében szűnnek majd meg a vámok. Jelenleg pl. a mézre a Mercosur-országokból 17,4%-os vám vonatkozik, míg a marhahús termékekre 40-45% közötti tarifa.

Egyes termékkategóriákra az alábbiak fognak vonatkozni: az ipari termékek esetében az EU a Mercosur-országokból származó termékekre vonatkozó vámot eltörli, hasonlóan a Mercosur-országok is eltörlik a vámokat a személygépjárművek, gépjárműalkatrészek, gépek, vegyi anyagok és gyógyszerek tekintetében. A mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek esetében az EU exportjára vonatkozó vámtarifák 93%-nál fokozatosan megszűnnek a vámok. Az EU liberalizálni fogja a mezőgazdasági behozatal 82%-át, a fennmaradó behozatalra részleges liberalizációs kötelezettségek vonatkoznak majd.

Egyes termékek (marhahús, baromfihús, cukor, etanol, méz, rizs) esetében a Mercosur-országokból érkező importot érintő vámok külön szabályozás alá esnek, a termékekre meghatározott vámmentes import kvóták a megállapodás aláírásától számított 5 éves időszak alatt fokozatosan kerülnek majd bevezetésre.

Összehasonlításképp az alábbi táblázat foglalja össze a 2020. évben a Mercosur-országokból származó import adatokat és a megállapodás szerinti vámmentes mennyiségeket, valamint az EU éves fogyasztását:

Forrás: Eurostat, ec.europa.eu

A megállapodás várható gazdasági, társadalmi, környezeti hatásairól a London School of Economics készített elemzést. A hatástanulmányt az Európai Bizottság 2021. március 29-én tette közzé, mely két, egy konzervatív és egy ambiciózusabb szcenáriót is felvázol.

A konzervatív szcenárió:

• a Mercosur-országok megszüntetik az EU-val szemben alkalmazott ipari termékekre vonatkozó vámok 90%-át és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok 80%-át;
• az EU pedig az ipari termékek esetében teljesen megszünteti a vámokat és 15%-os részleges vámcsökkentést alkalmaz a rizs, a cukor, a húsipari, a gabonafélékre és a tejipari termékekre.

Az ambiciózus szcenárió:

• a Mercosur-országok minden termékre vonatkoztatva megszüntetik a vámok alkalmazását;
• az EU ebben az esetben is megszünteti az ipari termékre, gabonafélékre és tejipari termékekre vonatkozó vámokat, 30%-os részleges vámcsökkentést alkalmaz a rizs, a cukor, a húsipari termékekre.

A tanulmány a fenti szcenáriókat veti össze azzal az eshetőséggel, ha nem jön létre a megállapodás, a várható gazdasági hatásokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Forrás: Final Report: Sustainability Impact Assessment in Support of the Association Agreement Negotiations between the EU and Mercosur (europa.eu)

A tanulmány az egyes ágazatokra gyakorolt hatásokat elkülönülten is elemezte. Az hústermékek közül a szarvasmarha esetében a Mercosur-országok irányából az EU-ba áramló import mindkét szcenárió esetében 30-64%-kal (tonnában mérve 60-128 ezer tonna) fog megemelkedni, míg az EU termelése 0,7-1,2%-kal fog várhatóan csökkenni.

A cukor és az etanol iparágakra a tanulmány pontos előrejelzést nem tudott adni, a cukor vonatkozásában azonban az EU termelésének csökkenése várható figyelemmel arra, hogy a Mercosur-országok komparatív előnyt élveznek az EU-val szemben az olcsó munkaerő és a lazább szabályozásból fakadó alacsonyabb termelési költségek miatt. Ugyanakkor a Mercosur-ból származó olcsóbb cukor révén a cukorfinomítók, a cukrászok, a pékségek, valamint ital- és csokoládégyártók versenyelőnyre tehetnek majd szert.

Hasonló megállapításra jutott az etanol esetében is, az EU-ban lévő gyártók fokozott versenyre számíthatnak a brazíliai versenytársakkal szemben, miközben az etanolt inputként felhasználó iparágak (vegyipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar) olcsóbban jutnak majd a szükséges alapanyaghoz.

A gépipari termékek esetében az EU Mercosur-országokba irányuló kivitele 78-100%-kal fog emelkedni, míg az EU-ba irányuló import 17-24%-os növekedése várható összehasonlítva azzal a forgatókönyvvel, ha nem jön létre a kereskedelmi megállapodás. Ugyanezen adatok az elektronikai termékeket illetően 109-149%, valamint 16-22%.

A gépjárművek és gépjármű-alkatrészek EU exportja a konzervatív és az ambiciózus szcenárió szerint 95-114%-kal fog emelkedni, míg az import esetében 41-47%-os bővüléssel lehet számolni. Összességében az EU gépjárműipari termelése várhatóan 0,5-06%-kal fog megemelkedni a megállapodás révén.

A blog következő részében lerántjuk a leplet arról, hogy miért váltott ki a megállapodás kemény kritikát és heves ellenállást az EU-n belül a gazdák és a környezetvédők részéről annak ellenére, hogy a fenti számok alapján örülnie kellene a feleknek.

A teljes cikk szerkesztett formában a portfolio.hu oldalán jelent meg 2021. április 30-án.