EU-Mercosur megállapodás – saját gazdáit és a környezetet tapossa az EU? II. rész

Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges gazdasági hatásait ismertető tanulmányt. Az előző blogbejegyzésben ismertettük magát a megállapodást és a száraz számszerű következményeit, most pedig bemutatjuk, hogy az EU gazdái és a környezetvédők miért nem ugrálnak örömükben.

Parázs vita a gazdák és a környezet jövőjéről

Az első bejegyzésben foglalt táblázatok aggregált adatai (GDP növekedés) alapján mindkét fél jól jár, azonban a megállapodás mégis heves ellenállást váltott ki az EU-n belül, de miért is?

A megállapodást ellenzők egyrészt azok a mezőgazdasági szereplők, akik tevékenységét, termékeit érinti a megállapodás. Ide tartoznak többek között az állattenyésztők, cukorgyártók, méztermelők, akik úgy vélik, hogy az olcsó, kétes körülmények között előállított termékekkel az EU szabályozás következtében nem fogják tudni felvenni a versenyt és kiszorulnak a belső piacokról.

Álláspontjuk szerint míg rájuk szigorú állatvédelmi, minőségellenőrzési, műtrágya és növényvédőszer felhasználási szabályok vonatkoznak, addig a Mercosur-országokban termelőkre ezen szabályok nem, vagy jóval enyhébben érvényesek, így sokkal olcsóbban képesek előállítani a termékeket. E körben emelendő ki az is, hogy Brazíliában engedélyezett növényvédőszerek 27%-ának használatát az EU már betiltotta, ugyanakkor az EU-ba importált termékeknek nem kell megfelelniük az EU-ban alkalmazott termelési normáknak, rájuk behozatali előírások vonatkoznak. Az ügy további érdekessége, hogy a Brazíliában használt, EU-ban betiltott növényvédőszereket Nagy-Britanniából, Olaszországból és Németországból exportálják.

A szarvasmarha-tenyésztők is felemelték a hangjukat a megállapodás ellen. Úgy vélik, hogy bár a kereskedelmi megállapodás szerinti kvóta az EU teljes marhahús előállításához képest marginális mennyiség (kb. 1,2%), azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a Mercosur-országokból származó import a szarvasmarha mely részét fogja érinteni.

Álláspontjuk szerint az import elsősorban az értékes szarvasmarha részekre fog koncentrálódni, mely termékek EU-s piaca mindössze 1 millió tonna, így a megállapodást követően a prémium részek piacán a kedvezményes kvóta 10% részesedést biztosítana a Mercosur-országoknak. Továbbá a marha legértékesebb részei az állat mindössze 8%-át teszi ki, azonban ezek a részek adják a tenyésztő árbevételének 30%-át.   

A megállapodás ellen szóló további érvként hozzák fel, hogy az EU részéről megemelkedik majd a kereslet a marhahús, szója, ipari etanol és egyéb mezőgazdasági termékek iránt, a növekvő kereslet kielégítése pedig további negatív hatással jár majd a környezetre. A szarvasmarha-tenyésztés esetében például a környezeti kockázatok közé sorolandó a nagyobb mértékű vízfelhasználás és a takarmányigény miatti további erdőirtás. Számítások szerint az állattenyésztéshez szükséges megemelkedő takarmánykereslet következtében az erdőirtás felgyorsulása elérheti az évi 45%-ot (jelenleg 5%).

Az üvegházhatású gázok kibocsátása is emelkedni fog az erdőirtás és a növekvő szarvasmarha tenyésztés, valamint a bővülő áruszállítás következtében. A takarmány előállításhoz és az állattenyésztéshez kapcsolódóan a géntechnológia, az antibiotikumok, a növényvédőszerek fokozott felhasználása várható, mely további jelentős talaj- és vízszennyezést von maga után.

Hogyan tovább?

A megállapodás jelenleg jogi felülvizsgálat alatt áll, melyet követően hivatalosan lefordítják a tagállamok és a Mercosur-országok nyelvére és ezt követően küldik meg ratifikálásra az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak. 

Ugyanakkor már számos tagállam ellenérzését fejezte ki a megállapodással kapcsolatban. A megállapodás jelenlegi formáját mind az osztrák, mind a holland parlament elutasította, továbbá Franciaország és Írország is kritikákat fogalmazott meg. Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás jelenlegi formájában elfogadhatatlan és az Európai Gazdálkodókkal (COPA), valamint az Európai Termelőszövetkezetekkel (COGECA) közösen kívánják elérni, hogy az Európai Parlament védje meg a magyar, illetve az uniós gazdálkodók és a fogyasztók érdekeit.

Nem csak a tagállamok szólaltak fel a megállapodás ellen, több száz civil szervezet is közösen tiltakozik a megállapodás ellen, mivel álláspontjuk szerint az súlyosbítja a környezetszennyezést, az emberi jogok megsértését idézi elő, valamint az export-orientált agrárpolitika a mezőgazdasági termelői árak emelkedéséhez vezet majd. Összességében úgy tűnik, hogy a megállapodás számos fronton jelentős ellenállásba ütközik, kérdés ugyanakkor, hogyan dönt majd az Európai Parlament, illetve amennyiben a megállapodás módosításra kerül azzal elégedettek lesznek-e a tagállamok.

A teljes cikk szerkesztett formában a portfolio.hu oldalán jelent meg 2021. április 30-án.