1: 1 000 000 000

2021 október 21-én viharos sebességgel járta körbe a világot a tragikus hír, hogy Alec Baldwin legújabb filmjének forgatása során elsütött egy fegyvert, amely megsebesítette a film operatőrét és a rendezőt is. Utóbbi szerencsésen túlélte a balesetet, míg az operatőrnő a kórházba szállítás után elhunyt. Hirtelen számos film- és fegyverszakértő nőtt ki a földből, én azonban nem élek ezzel a „lehetőséggel”, hanem inkább az eset egy másik aspektusára szeretnék rávilágítani.

Az eset után a színész talán érthetően nem szólalt meg egyből, azonban október utolsó hétvégéjén közleménnyel jelentkezett. Bár az esetről a rendőrségi nyomozás miatt nem igazán nyilatkozhatott, azt elmondta, hogy egy ilyen esemény valószínűsége egy az egymilliárdhoz. Valószínűleg nem vizsgálta meg az esetet kockázatkezelőkkel, hanem abból indult ki a színész, hogy nézzük meg hány golyót lőttek ki filmekben vagy hány golyót lőttek ki az elmúlt években úgy általában Amerikában és ehhez mérjük a valószínűséget.

Érdekes (filozófiai) kérdés, hogy vajon az a lényeg, hogy az összesen kilőtt golyók közül hány sebesített meg valakit, vagy az, hogy hány forgatásnak vetett véget egy ilyen szörnyű eset. Ha az utóbbi, akkor a fenti valószínűségnek (1:1 000 000 000) nem sok értelme van, hiszen tudjuk, ilyen eset gyakrabban is előfordul. Talán a legemlékezetesebb az A holló című film, ahol Brandon Lee halt meg hasonló körülmények között.

Persze az az eset az összeesküvés-elméletek gyártóinak is gazdag forrás volt, hiszen Brandon Lee apja, Bruce Lee halála köré is mindenféle vad történeteket fűztek azok, akiknek így egyszerűbb volt átlátni a világot: a kínai maffia ölette meg, a szeretője ölette meg stb. Miközben Bruce Lee nagy valószínűséggel egy gyógyszerallergia miatt hunyt el, fia esetében pedig a csőben maradt egy vaktöltény, amit egy következő lövés kirepített, eltalálva a színészt.

Vagyis az eset valószínűsége olyan, mint a piacokon az a felkiáltás, hogy annak az esélye, hogy egy index esik 10%-ot, nem fordulhat elő a világtörténelemben. Csakhogy majdnem évtizedenként találkozunk ilyen eseménnyel.

Ha az a lényeg, hogy vajon hány forgatás zárul ilyen tragédiával, akkor az egy az egymilliárdhoz azonnal megdől. Ha viszont az, hogy az összesen, bármilyen körülmények között kilőtt golyó eltalál-e valakit, nos akkor a minta nyilván nagyobb, viszont aki igazán érti a fekete hattyú elméletét, azonnal rájön, hogy ez sem számít.

A 2007-es azonos című könyv kiadása óta a fekete hattyú elméletét már szinte mindenki átvette, de kevesen értik. Igaz a pénzügyi piacokon 2007 óta terjedt el, filozófiai értelemeben már jóval régebb óta viták tárgya.

Egy fekete hattyú esetében teljesen mindegy az előfordulás valószínűsége. Lényegtelen, hogy igazam van-e avagy sem; ami számít, az a következmény! A repülőgépek felszállása előtt az utasokat átvizsgálják, hogy nincs-e köztük terrorista. Szinte sosincs, de senkit sem érdekel az, hogy eltaláljuk-e annak a valószínűségét, hogy a következő gépre felszáll-e egy vagy sem. A lényeg a következmény.

A következmény tekintetében az utasok átvizsgálásának „ára” csekély. Amikor valaki azzal okoskodik, hogy nem érdemes biztosítást kötni, mert szinte nulla annak az esélye, hogy baleset ér, vagy például vízkár éri a házunkat, tudjuk, hogy az adott személynek kevés köze van a való életben használt valószínűségekhez. Egy biztosítás díja csekély, ahhoz képest, ha például egy házat újra kell építeni (főleg 2021-ben).

A konklúzió: nem kell kitalálni a ritka, de nagy hatású eseményeket, nem kell azok valós valószínűségét megjósolni, kikalkulálni. Lényegtelen. Ami számít, az a következmény.