Mehet-e 370 fölé az EUR/HUF árfolyama? – Elemzési kivonat

A járvány negyedik hulláma, a globális és hazai inflációs félelmek, jegybanki – már megtörtént és várható – lépések kapcsán jogosan merül fel, mire számítsunk az EUR/HUF-árfolyam, a BUBOR-ráták, illetve a kötvényhozamok alakulása kapcsán az idei és a következő évben. Az MKB Elemzési Központja – az MKB Bank Nyrt. és a Danube Capital R&A Zrt. közötti együttműködés keretében készített Negyedéves Makrogazdasági Kitekintővel párhuzamosan – elkészítette friss árfolyam- és hozamelőrejelzéseit.

A járvány harmadik, év eleji hulláma a második negyedévben véget ért és elkezdődött a gazdasági nyitás, illetve a gazdaság helyreállása a korlátozások feloldását követően. A második negyedévben kiemelkedő mértékű gazdasági növekedést regisztráltak idehaza (kiigazított adatok alapján 17,7%-kal bővült a gazdaság éves, míg 2,7%-kal negyedéves alapon), így a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintjét.

A gazdaság teljesítményére nézve lefelé mutató kockázatot jelent a járvány újabb, negyedik hulláma. Ugyanakkor nem valószínű, hogy az előző hullámokhoz hasonló szigorú járványügyi intézkedések visszatérnének egy újabb hullám esetén. Továbbá a gazdaság alkalmazkodott a pandémiás helyzethez. A gazdasági szereplők felkészültek a járványügyi helyzetre, várakozásunk szerint nagyobb részt váltak ellenállóvá a járvány újabb hullámával és a korlátozó intézkedésekkel szemben. Tehát várhatóan – a korábbiaknál feltételezhetően enyhébb – korlátozások már csak minimális mértékben érinthetik negatívan a hazai gazdaságot.

Nemzetközi szinten, az USA-ban és az eurózónában egyaránt a jegybanki cél felett jár az infláció, azonban a kiugró árnyomást a Fed és az ECB egyelőre átmenetinek gondolja. A Fed ugyanakkor hamarabb léphet a szigorítás útjára (kamatemelés, állampapír-vásárlások kivezetésének időzítése), mint az ECB, mely közép-, hosszú távon az EUR/USD-árfolyamban is megmutatkozik majd: kisebb évközi kilengések mellett összességében a dollár erősödése várható az euróval szemben.

A hazai infláció idén áprilisban átlépte az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határát és azóta is afelett, 5% környékén tartózkodik. Szeptembertől várakozásunk szerint 5% felett állhat a hazai inflációs mutató az év végéig. 2022 elején fokozatosan lassulhat a dinamika, ugyanakkor jelentős, felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell a jövő évben is szembenéznünk, nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba (2-4%).

Az MNB szeptemberi kamatdöntését követően a hazai alapkamat 1,65%-ra emelkedett. Várakozásunk szerint októberben, novemberben és decemberben újabb 15 bázispontos alapkamat-emelés lesz, így 2021. év végén 2,1%-on áll majd a hazai alapkamat. 2022 első hónapjaiban (január-február-március) tovább folytatódik a kamatemelés, de már kisebb, 10 bázispontos ütemben. Így az első negyedév végére 2,4%-os lesz az alapkamat, ezzel véget ér az MNB jelenlegi, júniusban elindított kamatemelési ciklusa. 2023-ban az MNB várakozásunk szerint nem emeli tovább az alapkamatot.

Az alapkamat-emelés és egyéb monetáris politikai szigorítások hatására idén év végéig, illetve a jövő év első negyedévében a forint erősödése várható az euróval és a dollárral szemben. A jövő év második negyedévétől ez átfordulhat és gyengülhet a forint az euróval és a dollárral szemben a hazai kamatemelési ciklus lezárultával és a globálisan meghatározó jegybankok (Fed, ECB) monetáris szigorítás felé mutató lépéseivel (pl. eszközvásárlási programok fokozatos kivezetése) és előretekintő iránymutatásával (pl. Fed várható kamatemelése). Továbbá nemcsak az alapkamat-emelés növeli a hazai állampapír-piaci hozamokat, hanem a jegybanki állampapír-vásárlások visszafogása, kivezetése is fokozatosan átgyűrűzik a hazai hozamgörbébe.

Az eredeti elemzés szövege megtalálható ezen a linken. A hozamokra és árfolyamokra vonatkozó előrejelzések „strukturális makromodell” eljárással készültek (az eredeti elemzés végén található Jogi nyilatkozatnak megfelelően).