A gyeplő kiengedve – meddig száguld a hazai infláció?

Előző blogbejegyzésünkben legfrissebb GDP-előrejelzésünket publikáltuk, miszerint 2021-ben 7,5%-os, 2022-ben 6,3%-os, míg 2023-ban 4,6%-os gazdasági növekedésre számítunk idehaza. Ugyanakkor a gazdasági nyitást és helyreállást követően a fokozódó inflációs nyomás került a középpontba az idei évben mint a gazdasági növekedés kiemelt kockázata.

Az infláció idén áprilisban átlépte az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határát és azóta is afelett, 5% környékén tartózkodik (augusztus: 4,9%, év/év alapon mérve). Szeptembertől várakozásunk szerint 5% felett állhat a hazai inflációs mutató, ezzel együtt az idei évben 4,8%-os átlagos inflációt várunk 2020-hoz képest.

2022 elején fokozatosan lassulhat a dinamika, ahogy az idei évi egyedi és technikai, inflációt gyorsító tényezők (pl. bázishatás, dohánytermékek jövedéki adójának többszöri emelése, gazdasági nyitást követő kereslet-kínálati anomáliák) kiesnek a mutatóból. Kizárólag technikai alapon – bázishatásokból eredően – az infláció a jövő év második negyedévében térhet vissza az MNB toleranciasávjába (2-4%). Ezt a kamatemelési ciklus is támogathatja a jövő év második felétől.

---

Az alapkamat-emelés nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie. A monetáris politika az egyes csatornákon keresztül érvényesülő teljes hatása késve jelentkezik a makrogazdasági változókban. Az inflációra gyakorolt hatás erőssége és időbeli lefutása továbbá függ attól, hogy milyen típusú sokk idézte elő az infláció céltól való eltérését. A Monetáris Tanács a kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az infláció elkövetkező 5-8 negyedév folyamán várható alakulására tekintettel hozza meg (forrás: MNB).

---

Ugyanakkor jelentős, felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell a jövő évben is szembenéznünk, a magas, 4%-hoz közeli árnyomás jövőre is fennmaradhat. Ennek mozgatórugói a várható dinamikus GDP-növekedés, az szja-visszatérítés a családosok számára, a várható közel 20%-os minimálbér-emelés és feszes munkaerőpiac miatti nemzetgazdasági béremelkedés, ill. a nyomukban járó fogyasztásbővülés, továbbá az élénk élelmiszerár-növekedés. Ezenkívül az elmúlt hónapokban nagymértékben növekedtek az inflációs várakozások, mely tartósan is magas szinten tarthatja az árnyomást idehaza. Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba. 2022-ben 3,9%-on alakulhat éves átlagban a hazai infláció, mely 2023-ban 3,7%-ra lassulhat.

Az inflációs alapfolyamatokat mutató maginfláció várakozásunk szerint 2021-ben 3,5%-on alakul éves átlagban, majd 2022-ben 3,7%-ra gyorsul, ahol 2023-ban is állhat.

---

Útmutató a vállalkozások számára: a maginfláció – amely az inflációs alapfolyamatokat ragadja meg – továbbra is jelentős belső árnyomásról tanúskodik. A 2022-2023-as üzleti tervezés során 3,7% körüli, vagyis jóval a 3%-os inflációs cél feletti áremelkedéssel érdemes számolni.

A háztartások részére értékesíthető termékek és szolgáltatások esetében ilyen mértékű áremelésekkel nem valószínű, hogy kiárazná magát egy vállalati szereplő a piaci versenyből. Az inflációs statisztika a hivatalos módszertan szerint csak a tiszta áremelkedéssel kalkulál és törekszik a termékek tulajdonságából fakadó változásokat kiszűrni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalat termékeiben és szolgáltatásaiban minőségi javulás is várható, akkor akár 4%-os vagy afeletti mozgástér is a cég rendelkezésére áll az áremelések tekintetében.

---

A részletes elemzésért, illetve a Danube Capital egyéb szolgáltatásai kapcsán keressen bennünket az alábbi elérhetőségeinken.