A sertéságazat rákfenéje: az afrikai sertéspestis (ASP)

Alapjaiban forgathatja fel a húspiacot az afrikai sertéspestis jelenléte Kínában és már számos európai országban. Milliószámra leölt disznók, emelkedő sertésárak – ezt okozza az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP). Erről és ennek hatásairól valamint, hazánk sertéságazatáról lesz szó ebben a bejegyzésben.

Afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy nagyon ragályos, vírusos megbetegedés, ami jelenleg nagymértékben Európában és Ázsiában a vaddisznó és a házi sertésállomány körében terjed. A vírusos megbetegedés nem gyógyítható, védőoltás jelenleg nem áll rendelkezésre. A védekezés egyetlen módja a körültekintés és a fertőzött állomány azonnali likvidálása, illetve a tetemek megfelelő módon történő megsemmisítése. A betegség emberre, illetve más állatokra nem veszélyes, ugyanakkor az emberek is nagy szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében, amennyiben érintkeznek fertőzött egyeddel (pl. vadászat során talált a vírustól elhullott egyed), majd a fertőtlenítés elmaradása miatt átadhatják a vírust a házi sertésállománynak. A vírus a sertéshúsban, félkész termékekben több hétig, míg fagyasztott húsok esetében több évig és életképes marad.

A betegség a sertések váladékával terjed. A fertőzött állományban tünetként jelentkezhet az átlagosan 3-15 napos lappangási időt követően leggyakrabban többek között étvágytalanság, bágyadtság, magas láz, vérzések, valamint elszíneződések a bőrön. A fertőzött egyedek 90%-a 3-5 napon belül elpusztul.

Hazánk sertéságazata

A teljes hazai mezőgazdasági kibocsátás 8%-a a sertéságazathoz volt köthető 2018-ban. Hazánk sertéságazata mindösszesen 1,8%-kal bővült 2010-hez képest, amiben szerepet játszik az orosz embargó, valamint az ASP is.

Orosz embargó: 2014-ben vezette be az Európai Unió (és számos ország) Oroszország ellen a Krím-félsziget annektálása miatt. A korlátozó intézkedések következtében 170 személy, valamint 44 szervezet vagyoni eszközeit fagyasztották be, illetve rendeltek el beutazási tilalmat ezen személyek ellen. És ami jelen bejegyzés szempontjából fontosabb: szankciókat vetettek ki bizonyos ágazatok kereskedelmére vonatkozóan.

Mintegy 20 ezer egyedszámmal csökkent a hazai sertésállomány mérete Magyarországon idén az első félévben az előző évhez képest. Ennek hátterében az állhat, hogy a sertéspestis-vírus megjelenése miatt többen felhagytak a sertéstenyésztéssel, de a sertésszámot befolyásolhatta a PRRS-mentesítési program is.

PRRS: a sertésállományban reprodukciós zavarokat, valamint légzőszervi megbetegedéseket előidéző vírusos megbetegedés. A betegség következtében a tenyészkoca halott malacokat hozhat világra, korai ellés következhet be; illetve gyenge, a vírussal fertőzött egyedeknek adhat életet, amelyek nagy része röviddel a születés után elpusztul. A vírus elleni védekezés történhet vakcinázással vagy akár teljes állománycserével.

Az exportált sertéshús mennyisége 15%-kal elmaradt 2018 utolsó negyedévéhez mérten, de így is meghaladta a 30 ezer tonnát.  A sertéshús esetében a kivitelből származó bevétel meghaladta a 60 millió eurót 2019 első három hónapjában, ami 22%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest, illetve 14%-os csökkenést jelent 2018 utolsó negyedévéhez képest, ugyanis miután hazánkban is megjelent (igaz csak a vadállomány körében) a sertéspestis-vírus, hazánk elvesztette exportpiacának harmadát.

Az ASP terjedése nagymértékben befolyásolta a távol-keleti sertés piacát. Kínában és a szomszédos országokban is jelentősen megnőtt az igény az európai sertéshús iránt. Kínában a becslések szerint a sertéshús-termelés 30-40%-a eshet ki, ez a globális termelés 20%-át jelenti. Az ázsiai ország rendelkezik a globális sertésállomány felével, valamint a legnagyobb sertéshús-előállító és -fogyasztó globálisan. A kínai kereskedők az EU-ból, illetve az USA-ból importált sertésekkel igyekeznek mérsékelni a kiesett mennyiséget. Azonban az USA és Kína között zajló kereskedelmi háború miatt Kína nehéz helyzetbe kerülhet. A sertéspestis jelentős mértékben megemelte a sertés árát, helyettesítőként a baromfihús léphet a helyébe, így a baromfihús ára is tovább emelkedhet.

Mindeközben Romániában és Szlovákiában is felütötte a fejét a vírus a házisertések között, míg hazánkban eddig csak a vadállomány érintett. Az országos főállatorvos július végén 2019/2-es határozatában rögzítette a hazai sertéspestis felszámolása során elvégzendő teendőket. Ugyanakkor nem zárható ki annak az esélye, hogy hazánkban is megjelenik a vírus a házisertés-állományban, ugyanis már a hazai házisertés állomány esetében is voltak gyanús esetek, amely során az állomány azonnali leölését rendelték el, ám a NÉBIH közlése szerint a laboratórium vizsgálatok eddig nem mutatták ki a házi sertésállományban a vírust. Várhatóan a jelenlegi állás alapján a sertéságazatra 2020-ben is hatással lesz az ASP és további áremelkedésre számíthatunk.