Csendesnek ígérkezik az MNB keddi kamatdöntő ülése

Február 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Továbbá várhatóan az egyhetes betét kamata is marad 0,75%-on a február 25-i, csütörtöki tenderen.

A januári kamatdöntő ülés közleményében a jegybank hangsúlyozta, hogy szeretnének biztonságos távolságot tartani a nullaközeli kamatszintektől a rövid oldalon. Ez megerősíti várakozásunkat, miszerint a hazai alapkamat az idei és a jövő évben egyaránt 0,6%-on marad.

A kamatok szinten tartása mellett a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei tekintetében sem várunk változást az MNB februári kamatdöntésekor. A makrogazdasági előrejelzések következő jegybanki felülvizsgálata márciusban esedékes, várhatóan ezek birtokában tekinti át ismételten a jegybank a monetáris politikai eszköztárat (kamatdöntő ülés: március 23., Inflációs jelentés: március 25.).

Továbbra is várható az MNB állampapír-vásárlási programjának tartós jelenléte az előttünk álló időszakban, vagyis egyben a hozamgörbe jegybank általi kontrollja is fennmaradhat. A következő technikai felülvizsgálatot a program kapcsán a jegybank jelzése szerint a 2000 milliárd forintos állomány elérésekor hajtják végre (jelenlegi állomány: 1319 milliárd forint).

Egyes hosszabb lejáratok esetében (31/A, 38/A és 41/A) elérte vagy közelít a jegybank az általa meghatározott 50%-os határhoz (jegybank vásárlásai a kintlévő állomány arányában), ezért is dönthetett úgy az MNB januárban, hogy kész tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokat is vásárolni.

Az MNB nemkonvencionális eszköztárának járvány alatti felpörgetése (pl. állampapír-vásárlási program, NHP, NKP) is nagymértékben hozzájárult – egyéb elemek mellett – a jegybankmérleg jelentősebb bővüléséhez. Az MNB mérlegfőösszege 2019-ben 10-12 ezer milliárd forint volt, ehhez képest 2021 januárjára közel duplájára, 20 ezer milliárd forint fölé emelkedett.

Az MNB mérlege a 2020-as jelentős bővülés mellett is átlagos méretű a régiós összehasonlításban. Így mutatkozik még tér e tekintetben az emelkedésre. Ezt az MNB januári közleményében is megerősítette, miszerint a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását kész célzott módon, mérlege további növelésével támogatni.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vett gazdasági tényezők:

Idén januárban az infláció 2,7%-on stagnált (év/év alapon), így továbbra is a jegybank 3%-os célja alatt tartózkodik. A belső árnyomás azonban továbbra is magasnak számít idehaza, a maginfláció a tavaly decemberi 4%-ról 4,2%-ra gyorsult januárban.

Előretekintve, a bázishatásokat figyelembe véve egészen áprilisig 3% körül ingadozhat a fő inflációs mutató. Ugyanakkor az idei évben kétszer várható kilengés az inflációban: áprilisban, ill. ősszel-decemberben 4% környékére vagy afölé is pattanhat az infláció. Azonban itt fontos látni, hogy a távoli időpont miatt ez utóbbi esetben nagyobb az előrejelzési bizonytalanság.

A külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, és a Fed folytatja az állampapír-vásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír és 40 milliárd dollár jelzáloglevél vásárlás). A tengerentúlon idén is várható a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika fenntartása.

Az ECB tavaly decemberben kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nulla közeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%).