Egy apró alkatrészen fog múlni az ipar teljesítménye? II.

A kialakult globális chip-hiány számos ágazatot húz vissza, illetve hátráltatja a válságból való kilábalást. Az előző blogbejegyzésben bemutattuk, hogy mely ágazatokat sodort kritikus helyzetbe és mi is vezetett a kialakulásáig, most pedig vessünk egy pillantást a hatásaira és a probléma lehetséges megoldására.

Ipari termelés: húzd meg-ereszd meg és a WC-papír hatás

Vessünk most egy pillantást arra, hogy a magyarországi járműgyártók ideiglenes leállásai milyen hatásokkal jártak. Magyarországon az ipari kibocsátás 95,5%-át a feldolgozóipar adja. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás kiemelt szereppel bír, a termelés érték szerinti megoszlásának 28,2%-ért felelt 2020-ban, így a legnagyobb súlyú alágnak számít.

A magyar gazdasági növekedés motorja 2013-2015 között egyértelműen a járműgyártás volt, mely szerep ezt követően halványodni kezdett, azonban 2019-ben ismét dinamikus bővülés vette kezdetét, mikor ennek köszönhetően az ipari kibocsátás éves összehasonlításban 5,6%-kal bővült.

Az adatok alapján is jól látható, hogy a járműipar jelentős hatással bír a magyar ipar teljesítményére, így amikor a tavalyi évhez hasonlóan gyárak állnak le, az rányomja a bélyegét az ipari termelésünkre is. Ennek következtében az idei évre jellemző ideiglenes leállások nem biztosítanak kiegyensúlyozott növekedési ütemet.

A hiány miatt több autógyár, többek között a Ford, General Motors, Tesla, BMW és a Daimler is arra kényszerült, hogy szüneteltesse termelését, mind Amerikában, mind Európában. A hiányt tovább fokozza, hogy mint a pandémia idején az egyszeri fogyasztó a WC-papírhoz, úgy állnak az autógyárak is a chipekhez.

Az autógyártók minden erejükkel azon vannak, hogy készleteiket feltöltsék, illetve minél nagyobb chip tartalékokkal rendelkezzenek, ezért a valós szükségleteiket jóval meghaladó rendelést továbbítanak a chip-gyártók felé, melyek így még kevésbé képesek eleget tenni a fellépő szükségleteknek. A szakértők erre a jelenségre WC-papír hatásként hivatkoznak, mely még inkább fokozza a zavarokat az ellátási láncokban és késlelteti a helyreállást.

Mi az és mikorra lesz megoldás?

Számolva azzal, hogy az elektronikai eszközök, illetve az elektromos autók térnyerésének köszönhetően tovább fog emelkedni a félvezetők iránti kereslet, sürgős megoldásra van szükség az egész iparág tekintetében, melyre a kínálat bővülése nyújthat megoldást. Jó hír, hogy a piacvezető félvezetőgyártók már be is harangozták kapacitás bővítési szándékukat. Az Intel idén márciusban jelentette be, hogy két új gyáregységet fog felépíteni Arizonában 20 milliárd dollár értékben. Az Intel mellett az Infineon is kapacitást bővít, Ausztriában található új gyára 2021-ben lép működésbe.

Természetesen az, hogy az USA-ban és az EU-ban is új kapacitások épülnek egyrészt a kereslet oldaláról fellépő igény, másrészt politikai okokra is visszavezethető. A világ legnagyobb chip előállító piaci szereplője a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, mely a termelés több, mint 50%-át biztosítja.

Az utóbbi időben azonban aggodalomra ad okot Kína és Tajvan közötti konfliktus, melynek legrosszabb kimenetele esetében Kína kezében összpontosulna egy stratégiai jelentőségű iparág.  Ennek ellensúlyozására igyekszik az USA bővülő kapacitásokat felépíteni. Februárban az USA elnöke, Joe Biden kijelentette, hogy prioritásként kezelik a félvezető ellátásban fellépő problémák megoldását, melyhez lehetséges kormányzati támogatás és szakpolitikai döntések is hozzájárulhatnak.

Hozzátette, hogy adminisztrációjának célja, hogy az USA az ellátási láncokban fellépő zavarokkal szemben kevésbé legyen sérülékeny a jövőben. 2019. évi adatok szerint a globális chip előállítás 12,5%-ért felel az Egyesült Államok, míg Ázsiában zajlik az előállítás több, mint 80%-a.

A bővülő kapacitások ellenére a megoldás úgy tűnik, hogy még várat magára és chip-hiány idén biztosan velünk marad, ezt erősítette meg a BMW és a Daimler is nyilatkozataikban. Ugyanakkor pesszimistább prognózisok is napvilágot láttak, az Intel vezérigazgatójának várakozásai szerint több év kell ahhoz, hogy az ellátási lánc helyreálljon és kiépüljenek a plusz termelői kapacitások, így a hiány várhatóan 2022-ben is fennáll majd.