Fenntarthatósági standardok: hamarosan véget ér a betűleves korszak

A nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó új irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) az EU Tanács elfogadását követően várhatóan 2023. január 1-jén lép hatályba. Az új szabályozás előirányozza az európai fenntarthatósági beszámolási standardok létrehozását, mely véget vet a jelenleg fennálló különböző, nemzetközileg alkalmazott beszámolási standardok korának.

Mit takar a CSDR?

A nagyvállalatoknak, melyek 500 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal rendelkeznek már most is kötelező a nem pénzügyi beszámoló készítése az úgynevezett NFRD irányelv alapján. Jelenleg 11 700   vállalat tartozik az irányelv alá. A beszámolóban a vállalatoknak egyrészt arra vonatkozóan kell információkat közölniük, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlemények milyen hatással bírnak működésükre, másrészt a vállalat működése milyen hatással bír a környezetre és az emberekre. Az információk közzétételére vonatkozóan a Bizottság két iránymutatást is publikált, ugyanakkor a tapasztalatok szerint a vállatok által megosztott információk minőségében számottevő javulás nem volt tapasztalható. Ez természetes egy olyan tématerületen, amit mindenki most tanul, nincsenek kiforrott, egységes módszertanok még. A Bizottság a standardizálás fejlesztése kapcsán az NFRD iránymutatás felülvizsgálatáról döntött és a CSRD, mint új iránymutatás bevezetését tűzte ki célul.

A CSRD több ponton is különbözik a jelenleg hatályban lévő NFRD-től, a főbb eltérések az alábbiak:

• kiterjeszti a beszámolási követelmények hatályát további társaságokra, beleértve az összes nagyvállalatot és tőzsdén jegyzett társaságot (a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével);
• előírja a fenntarthatósággal kapcsolatos információkra vonatkozó bizonyosság nyújtását;
• részletesebben meghatározza azokat az információkat, amelyeket a vállalatoknak közölniük kell, és előírja számukra, hogy a beszámolás a kötelező uniós fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban történjen;
• biztosítja, hogy minden információt a vállalatok vezetőségi beszámolóinak részeként tegyenek közzé, digitális, géppel olvasható formátumban.[1]

A CSRD a fentebbiek alapján megteremti az egységes, kötelező érvényű uniós fenntarthatósági beszámolási standardok alkalmazásának a kereteit. A CSRD elfogadásával párhuzamosan már megkezdődött a standardok (a továbbiakban: „ESRS – EU Sustainability Reporting Standards”) kidolgozásának a folyamata. A kidolgozásért az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport („EFRAG”) a felelős, a standardok tervezetei publikálásra kerültek, melyekről jelenleg nyilvános konzultáció van folyamatban.

Nemzetközi standardok: a betűleves

Figyelemmel arra, hogy az NFRD még nem írta elő a hatálya alá eső vállalatok számára, hogy pontosan milyen szabályok alapján és mely információkat szükséges közzétenniük, így a már meglévő, nemzetközi magánstandardok és keretek alapján számoltak be a vállalatok. Ez azt eredményezte, hogy az érdekeltek nehezen tudtak eligazodni a vállalatok által közzétett információkon és a vállalatok összehasonlítása is nehézégekbe ütközött. Kritikusabb vélemények szerint a vállalatok elsősorban az alapján a standard alapján számoltak be fenntarthatósági működésükről, hogy minél kedvezőbb adatokat tudjanak publikálni. Mik lehetnek ezek a standardok? A nemzetközi módszertanok közül leginkább a Global Reporting Initiative (GRI, Globális Jelentéstételi Kezdeményezés) terjedt el. A GRI, a SASB (Sustainability Accounting Standards Board) és az IIRC (Integrated Reporting Framework) fókusza a környezeti, társadalmi, valamint vállalatirányítási aspektusokra is kiterjed, az IIRC továbbá hangsúlyt fektet a vállalat értékteremtő tevékenységére is. A CDSB (Climate Disclosure Standards Board) jelentéstételi szabványa a környezeti és a társadalmi pillérekre vonatkozik, míg a TCFD jelentése a környezeti és a vállalatirányítási területekre. A TCFD (Task Force on Climate-Related Financial Disclosures) jelentése továbbá kiterjed a klímaváltozás jelentette kockázatokra és lehetőségekre is. A CDP (Carbon Disclosure Project) standardja ugyancsak a környezeti, valamint a vállalatirányítási pillért helyezi előtérbe, külön kitérve a klímaváltozásra és a vízháztartásra.

A felsorolás komplexitása mutatja, számos nemzetközi jelentéstételi standard közül választhattak eddig a vállalatok, melyek fókusza esetenként eltérő volt. Ebben a betűlevesben kíván az Európai Bizottság egyszerűsítést, harmonizációt és kohéziót bevezetni, hogy a vállalatok számára egyértelmű és kötelező erejű legyen, hogy mely információkat kell megosztaniuk a nyilvánossággal.

Az ESRS követelményei

A következő felmerülő a kérdés, hogy az ESRS pontosan milyen mélységű és tartalmú kötelezettségeket ró a hatálya alá tartozó vállalatokra. Jelenleg az EFRAG által elkészített előzetes standardok nyilvános konzultációja zajlik, így a visszajelzések alapján még változhat a követelmények pontos köre, azonban a főbb irányvonalak már most is kirajzolódnak. A tervezetek alapján a vállalatoknak a 3 fő pillér, környezeti, társadalmi és vállalatirányítási pillérek mentén (vagyis ESG szemléletben – environmental, social, governance) kell számot adniuk fenntartható működésükről és az alábbi területeket illetően szükséges adatokat közzétenniük:

Az egyes pillérekhez tartozó témakörök esetében a vállalatoknak nyilatkozniuk kell az általuk alkalmazott stratégiáról és üzleti modellről, valamint jövőbeli terveikről, el kell végezniük az adott témakörrel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek lényegességi elemzését, teljesítmény adatokat kell közzétenniük és számszerűsíthető célokat kell meghatározniuk fenntartható működésük fokázásáért.

Mit is jelent pontosan ez a gyakorlatban? Tekintsük a klímaváltozás témakörét és azon belül is egy beszámolási szeletet, a teljesítmény adatokat. A tervezet szerint a beszámolóban az alábbiakat kell részletezni:

• Energiaszükséglet.
  • nem megújuló energiaforrásból származó teljes energiafogyasztás Megwattórában megadva, külön energiaforrásonként részletezve pl. szén, földgáz, nukleáris energia;
  • megújuló energiaforrásokból származó teljes energiafogyasztás Megwattórában megadva, külön energiaforrásonként részletezve pl. biomassza, biogáz.
• Nettó árbevételre jutó energia intenzitás.
• Scope 1 üvegházhatású gáz kibocsátás CO2 tonnában kifejezve – a vállalat működése során keletkező kibocsátás.
• Scope 2 üvegházhatású gáz kibocsátás CO2 tonnában kifejezve – a vállalat működéséhez szükséges energia előállítása során keletkező kibocsátás.
• Scope 3 üvegházhatású gáz kibocsátás CO2 tonnában kifejezve – az értékláncban a vállalat partnereinél keletkező kibocsátás. A kibocsátást az alábbi partnereket illetően szükséges bemutatni:
  • upstream beszerzés;
  • továbbértékesített termékfelhasználás;
  • áruszállítás;
  • utazás;
  • pénzügyi befektetések.
• Teljes üvegházhatású gáz kibocsátásCO2 tonnában kifejezve.
• Nettó árbevételre jutó üvegházhatású gáz kibocsátás.
• Üvegházhatású gázkivonás a vállalat saját üzemeiből, valamint az upstream és a downstream értéklánc partnereinek működéséből CO2 tonnában kifejezve.
• Üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentő projektek, melyek CO2 kibocsátási egységek révén kerültek finanszírozásra.

Mit hoz a vállalatok számára az ESRS?

A fentebb részletezett adatszolgáltatási kötelezettség mindössze egy csekély szelete a teljes ESRS beszámolási standardnak, azonban már így is látható, hogy mekkora terhet róhat majd a vállalatokra a várható új beszámolási kötelezettség.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a vállalatoknak nem kizárólag saját működésükre vonatkozóan, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell. Mindez azt jelenti, hogy a jelentéstételi kötelezettség közvetetten számos kisebb, KKV vállalkozást is érinteni fog a jövőben.

A standardok tervezetéről jelenleg is nyilvános konzultáció zajlik, melyre az észrevételeket 2022. augusztus 8-ig lehet benyújtani az EFRAG részére. De bármilyen eredménnyel is zárul a nyilvános konzultáció, illetve, hogy végezetül milyen formában kerül elfogadásra a standard, a tervezet alapján jól kirajzolódik, hogy az EU jelentős elvárásokat fog támasztani a vállalatokkal szemben. Ráadásul az új szabályozás áttételesen egy szélesebb kört érint, hiszen az ellátási láncba tartozó vállalatokat is érinti, számos KKV-t.A készülő szabályozás egyértelműen abba az irányba mutat, hogy egy nagyon adatintenzív riportolási rendszert kell kialakítani az érintett vállalatoknak. Egy ilyen rendszer felállítása jelentős időt vesz igénybe. Minden vállalat kicsit más, és sok esetben teljesen új, de legalábbis mást kell mérni, nyilvánosságra hozni. Ezért a legjobb stratégiai döntés, amelyet a vállalatvezetők meghozhatnak, hogy már most megkezdik a felkészülést. Fontos az is, hogy a fenntartható működésre való átállást üzleti stratégiai szemüvegen keresztül nézzük, vizsgáljuk meg lehetőségeinket fejlesztési, üzemeltetési oldalról és ne pusztán megfelelésként kezeljük.

---

[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52021PC0189&from=EN