Fontos döntések küszöbén az MNB

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Június 23-án, kedden tartja az MNB Monetáris Tanácsa következő kamatdöntő ülését, amely azért érdemel kiemelt figyelmet, mivel a döntéshozók már a legújabb negyedéves jegybanki előrejelzések (GDP, infláció pályája) birtokában lesznek. Ezen friss információkkal a kezükben döntenek a monetáris politikai keretrendszerről.

2020. májusban a hazai infláció 2,2%-ra lassult az áprilisi 2,4%-ról, így az infláció májusban továbbra is az MNB 3%-os célja alatt, de még a toleranciasávon belül mozgott (2%-4%). Az inflációs pályát, azon belül is a havi lefutást tekintve a jelenleg ismert információk, adatok alapján 2020 harmadik negyedévében kerülhet megint 3% fölé a headline infláció.

Hosszabb távon, a későbbi negyedéves lefutások esetében sem várható, hogy az infláció az előttünk álló években az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintje fölé kerülne. Azaz jelenleg is mutatkozik mozgástér az MNB-nél a monetáris lazítás kapcsán; még úgy is, hogy a maginfláció 4%-ra lassult, de még így is magas belső árnyomásra utal (április: 4,3%, év/év alapon), illetve az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció is az áprilisi 3,8%-ról 3,5%-ra mérséklődött.

Az MNB véleményünk szerint továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában. Jelenleg a három havi BUBOR 0,9%-on áll, míg az idei évet jóval alacsonyabb, 0,16%-os szinten nyitotta, a tavalyi év átlagában pedig 0,19%-on állt; vagyis van tér a rövid kamatok terén a lazább kondíciók irányában.

Az MNB gazdaságösztönző programjai – köztük az újonnan bevezetett állampapír-vásárlási program (eddig vásárolt mennyiség közel 150 Mrd Ft) – a jelenlegi piaci vélemények, kommentárokat alapul véve is – hatásosnak bizonyultak, a forint árfolyama és hazai hozamok is stabilizálódtak az áprilisi szintekhez képest, a hozamgörbe laposabbá vált.

A globális hangulatjavulás, illetve a forintpiac stabilizálódása kapcsán fokozatosan előtérbe kerülhet a jelenleginél is alacsonyabb rövid kamatok témája, amely korábban is fontos célja volt a gazdaságpolitikának. A járvány, illetve a mostani gazdasági helyzet még inkább szükségessé teszi, hogy a vállalkozások minél alacsonyabb kamattal vehessenek fel beruházási, illetve forgóeszköz-hiteleket, hogy a tevékenységüket fenntartsák, illetve bővítsék; amely hozzájárul a magasabb gazdasági aktivitáshoz.

Várakozásunk szerint az MNB akár már a jövő heti kamatdöntő ülés alkalmával elindulhat az alacsonyabb kamatkörnyezet, a lazább monetáris politika irányába, melyet a külső környezet is támogat.

A Fed egymás után többször is vágott kamatot a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására (az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25% szintre), illetve jelentős kötvényvásárlási programot működtetnek a tengerentúlon. Az ECB a gazdasági stimulálása érdekében – egyéb gazdaságösztönző intézkedéseken felül – szintén jelentős összegben vásárol állampapírt. Továbbá a régiós országok mindegyikében a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők az alapkamat esetében. A lengyel jegybank az idei évben háromszor csökkentette az alapkamat mértékét, 1,5%-ról 0,1%-ra, a Cseh Nemzeti Bank február óta – szintén három lépésben – 2,25%-ról 0,25%-ra mérsékelte az irányadó rátát. A román jegybank februártól két lépésben 2,5-ről 1,75%-ra csökkentette az alapkamatot. Összességében, a külső környezet alapján is mutatkozik tér az MNB részére, hogy hasonló irányba induljon el, mint a régiós és fejlett piaci jegybankok.

A hazai gazdasági monetáris stimulus mellett szólhat továbbá, hogy mind piaci, mind saját várakozásunk szerint gazdasági visszaesés várható az idei évben, vagyis a járvány ugyan kezd lecsengeni, mégsem csillapodnak a recessziós félelmek sem globálisan, sem idehaza. A Danube Capital várakozása szerint az alappálya esetében 4%-os GDP-csökkenés várható idén. Ráadásul a jegybanki kommunikáció is egyre borúsabb képet mutat a március óta eltelt időszakban: az MNB márciusi Inflációs jelentésében még 2-3% körüli gazdasági növekedést prognosztizált, az utóbbi hetek jegybanki kommunikációja már óvatosabb hangvételűnek mondható. Jövő héten publikálja az MNB friss gazdasági előrejelzéseit, ahol várakozásunk szerint lefelé módosítják az idei és a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket a márciusi prognózisukhoz képest.

Összességében mutatkozik mozgástér a lazább monetáris politikai kondíciók irányában a külső és a belső tényezők terén. A konkrét megvalósítás esetében ugyanakkor több lehetőség is adott. Továbbra sem várjuk a jegybanki alapkamat csökkentését, inkább a monetáris politikai eszköztár egyéb elemeit változtathatja az MNB. Kézenfekvő lehet a hetente megtartott betéti tenderek esetében az egyhetes betét kamatát csökkenteni a 0,9%-os értékről vagy az abban elhelyezhető összeget korlátozni. A piaci reakciók függvényében később van lehetőség a finomhangolásra (heti aukciók keretében) az MNB-kamatdöntések közötti időszakban is. Felmerülhet alternatív eszköznek az O/N kamatfolyosó szűkítése is, azonban ennek hátránya, hogy alaphelyzetben ezen az eszközön csak havonta egyszer tud a jegybank finomhangolást végezni.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.