Hogyan alakul hazánk raktározási kapacitása?

A logisztikai ágazat hazánk egyik meghatározó húzóágazata, az ágazat folyamatos bővülést mutat: éves szinten a 6. legnagyobb nemzetgazdasági ágként 6,1%-kal járult hozzá a nemzetgazdasági teljesítmény egészéhez 2018-ban. Az ágazatban folyamatos a bővülés, dinamikusan nő a beruházások volumene (a nemzetgazdasági beruházások 16%-a a szállítás, raktározás ágazatban történt 2018-ban). Az ágazat globális gazdasági folyamatoknak való kitettsége jelentős, így a kereskedelmi háborúk, a Brexit és a globális gazdasági lassulás is hatást gyakorolhat rá, emellett a szabályozói környezet változása is kockázatot jelent, elegendő csak az Európai Unió mobilitási csomagjára vagy a szigorodó környezetvédelmi intézkedésekre gondolni.

A logisztika alatt egy rendkívül összetett ágazatot értünk, ami az anyagok beszerzésétől, csomagolásától kezdve a szállításon át (gyártósorokról raktárakba vagy éppenséggel raktárakból közvetve a fogyasztókig) a tárolásig terjed. Jelen bejegyzés a raktározási alágazatot, a következő bejegyzés pedig az áruszállítási alágazat várható tendenciáit, jövőképét, kihívásait taglalja.

A modern/ipari logisztikai ingatlanállomány összterülete 2019. júniusában a fővárosban és annak környékén meghaladta a 2,2 millió m²-t a Budapest Research Forum elemzése szerint. Itt fontos kiemelni, hogy a raktár-bérbeadási tevékenység elsősorban a fővárosra és környékére korlátozódik, annak centrális elhelyezkedése és elosztó szerepe miatt. A vidéki parkokban is lehetőség van raktárkapacitások bérbe vételére, azonban ezek száma kisebb és kevesebb területet jelent. Az ország struktúráját tekintve a vidéki régiókra a gyártás, előállítás, ipari tevékenység, míg a fővárosra és környékére nagyobb részben a raktározás, logisztika a jellemző. A vidéki területek esetében gyakoribb, amikor a vállalkozások saját raktárkapacitásokat építenek ki, minthogy bérbe vennének.

Az ágazatra nagy hatással van az e-kereskedelem dinamikus bővülése, ami várhatóan a jövőben tovább folytatódhat.

A következő időszakban a bérleti díjak stagnálása vagy enyhe emelkedése várható a növekvő kereslet és a fenntartási költségek enyhe emelkedése miatt. A raktárak esetében teljes kihasználtság közeli állapot tapasztalható a kapacitások bővülése mellett is, a rendelkezésre álló szabad kapacitások alig haladják meg a 2%-ot. Folyamatosak a kapacitásbővítő beruházások az ágazatban.

A bérleti díjak fokozatosan emelkedtek az elmúlt évek során, amit az elhelyezkedésen túl nagyban befolyásol az ingatlanok modernizáltsága. Az építőipar kapacitásának lekötöttsége korlátot jelenthet az ingatlankínálat bővülésében. A raktárak hozamának csökkenése volt megfigyelhető az elmúlt években, az ipari-logisztikai szegmensben 7,50 százalékra csökkentek az irányadó hozamszintek.

A raktározás hatékonyságának növelése, optimalizálás

A jövőben a jelenleginél is fontosabbá válhat a raktározás és a logisztikai szolgáltatások hatékonyságának a növelése. Ehhez biztosít kitűnő alapot a digitalizáció. Olyan új innovatív megoldások terjedhetnek el, amelyek lehetővé teszik a raktárakban a járművek, dolgozók, csomagok valós idejű nyomon követését. Ezek alapján hatékonyabb munkavégzés válik lehetővé. A járműveken elhelyezett szenzorok segítségével valós időben láthatjuk annak leterheltségét, útvonal-történetét. A járművek alul- vagy túlterheltségének elemzésével optimalizálhatóvá válik a flotta mérete. A járművek által bejárt útvonal alapján készített „hőtérképek” segítségével pedig raktárrendezési optimalizáció valósítható meg. De a jövőben lehetőség nyílik arra is, hogy az árukat automatikus robotvezérlésű gépek szállítsák, ezzel járulva hozzá a hatékonyság növeléséhez.