Hogyan hat a koronavírus a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra?

Véleményünk szerint a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra a járvány az átlagosnál kisebb mértékben, de közvetve és közvetlenül is hatást gyakorol a következő időszakban. Az elmúlt napokban folyamatosan jelentek meg a hírek, hogy egyes országokban vásárlási roham tört ki a vevők körében a koronavírus kapcsán egy esetlegesen kialakuló áruhiány miatt. Azonban a hazai élelmiszer-ellátottság biztosított, hiszen folyamatosak az árubeszállítások mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacokról. Ugyanakkor a kormányzat március 11-én kihirdette a veszélyhelyzetet, ezt követően tovább nőhet az élelmiszerek, elsősorban a tartós élelmiszerek, konzervek, liszt, száraztészta, valamint az étkezési olaj iránti kereslet.

Számos európai országgal ellentétben hazánk 2015 óta nem rendelkezik állami élelmiszer-tartalékkal, ám a járvány terjedésével és a jövőbeli esetleges betegségekből fakadó, ellátási láncokat érintő problémák mérséklésére felmerülhet stratégiai tározók újbóli kialakítása és feltöltése (egyelőre ebben ellenzéki parlamenti javaslat fogalmazódott meg, előrelépés nem történt). A probléma abban jelentkezhet a külföldi termékek esetében, hogy amennyiben a külföldi piacokon nő a karantén alá vont területek mértéke (mint azt napról napra tapasztaljuk); akkor jelentősen megnövekedhet az áruszállítás időtartama, hiszen alternatív útvonalak után kell nézni. Az európai országokban is terjed a vírus, egyre kevesebb sofőr vállalja az áruszállítást azokból a régiókból, ami a helyzet további romlásának eredményeképpen fennakadásokat jelenthet az ellátási láncokban.  Ez más szempontból lehetőséget jelent a hazai gyártóknak, esetlegesen növelhetik a belföldön értékesített termékeik mértékét.

A mezőgazdasági inputanyagok jelentős része Kínából érkezik. Számos olyan összetevő van, amelyet az ázsiai országból importálunk, hogy egy magasabb hozzáadott értékű, növények és állatok táplálásához vagy egészségük megőrzéséhez nélkülözhetetlen terméket állítsunk belőlük elő. Az Európai Unió nem önellátó műtrágya-hatóanyagokból, ez a vírus további nagyobb ütemű terjedése esetén problémát jelenthet. Ezáltal a takarmánygyártók kerülhetnek nehezebb helyzetbe. És bár a kínai gyárak egy része újraindította a termelést, az ellátási láncokban akadozások vannak, és nem segítette a gyártókat a gyenge forintárfolyam sem az elmúlt időszakban. A takarmánygyártók már elkezdték beárazni a magasabb költségeket, így a takarmányárak emelkedésére lehet számítani a következő időszakban.

Bár a jelenlegi információk szerint a vírus haszonállatokra nem jelent közvetlen veszélyt, a vírus terjedése és a helyzet súlyosbodása az állattartást is megnehezítheti, mivel a gyógyszerhatóanyag jelentős része szintén Kínából, míg egy másik része Indiából érkezik Európába. Nagyobb probléma akkor lehet a piacon, ha megindul egy komolyabb felvásárlási láz, ekkor készlethiány is kialakulhat, ami nagymértékben magával húzhatja az állatgyógyászati készítmények árát.

A vírus miatt bajba kerülhetnek a hazai agrárium azon szereplői, amelyek elsősorban külföldi piacokra és ezeken belül is azokba a régiókba exportálnak, ahol a vírus gyorsan terjed, illetve bővül a karantén alá vont területek száma. Ebben az esetben ezeknek a vállalatoknak alternatív értékesítési lehetőségek után kell nézniük. Továbbá fontos kiemelni, hogy hazánk export szempontjából legfontosabb célországai Németország, Olaszország és Románia, amelyekben már mindegyikben nagymértékben jelen van a vírus. A legnagyobb gondot mégis a Németországba irányuló fuvarok leállítása jelentené, amelynek az egyre szigorúbb intézkedések tükrében egyre nagyobb a valószínűsége.

Problémát jelenthet továbbá az agrárium jelentős élőmunka-igényessége a munkaerő rendelkezésre állása/mobilitása miatt. Emellett a vírusnak különösen kitettek az idősebb korosztály tagjai, valamint akik valamilyen más egyéb krónikus betegségben is szenvednek: a hazai mezőgazdaságban pedig jelentős az 50 év felettiek száma.