Hogyan teljesített a mezőgazdaság 2021-ben? I.

Ismét itt az év vége és nem csak a karácsonykor felszedett kilókat érdemes számba venni, hanem azt is, hogy mi történt egy év alatt a gazdaságban. Különösen aktuális ez a kérdés a mezőgazdaságot illetően, mikor már az őszi munkálatok is befejeződtek, melyekről megérkeztek az adatok és képet kaphatunk az ágazat éves teljesítményéről. 

Az agrárium egészének teljesítményét nézve az első adatok szerint a termelés volumene az előző évhez képest 2,3%-kal csökkent. Az alágazatokat nézve a növénytermesztés termelési volumene 6,5%-kal csökkent, míg az állattenyésztés esetében 4,5%-os bővülést regisztrált a KSH év/év alapon. A növénytermesztésen belül kedvező eredménnyel, növekedéssel zárta az évet a gyümölcsfélék termelése is, a 2020. évi eredményekkel összehasonlítva 10%-kal nőtt a termelés az alágazatban. Az összesített adatoknál azonban fontos a számok mögé nézni és megvizsgálni, hogy az egyes alágazatok esetében pontosan milyen tényezők befolyásolták a termést.

Szántóföldi növénytermesztés

A szántóföldi növények esetében érdemes visszatekinteni még a 2020. évi őszi vetési munkálatokra is, melyet az időjárás rendkívüli mértékben megnehezített. A tavalyi sok esőzés következtében a gazdák nem tudták időben megkezdeni a munkálatokat, mely veszélyeztette a 2021. évi terméshozamokat. Szerencsére az idén tavaszi és a nyár eleji kedvezőnek mondható időjárás következtében a növények be tudták hozni lemaradásukat.

Az idén tavaszi hűvösebb időjárás azonban a napraforgó és a kukorica növekedését hátráltatta. A kalászos gabonafélék esetében az átlagos terméshozamok szinte minden növény esetében meghaladták a 2020. évi eredményeket. Az őszi búza esetében a termésátlag 11%-kal, 5,9 tonna/hektárra emelkedett. Az őszi árpa termésátlaga országos szinten 6,4 tonna/hektár, ami 15,2%-kal nagyobb, mint 2020-ban volt. A rozs sem lógott ki a sorból, termésátlaga elérte a 3,2 tonna/hektárt, mely 3%-kal jobb eredmény az előző évinél.

A kalászosok sikertörténete (kiugróan magas év/év alapú növekedés a búza esetében 11%, valamint az őszi és tavaszi árpa esetében 14% és 7%) után azonban a kukorica és napraforgó kedvezőtlen terméseredménnyel zárta az idei évet. A nyári aszály következtében a kukorica országos termésátlaga 30%-kal maradt el a tavalyi eredményétől, a napraforgó és a szója esetében a visszaesés mértéke mérsékeltebb volt. A napraforgó esetében 9%-kal, szója tekintetében 3%-kal maradt el az átlagos terméshozam a 2020-as évtől. Az aszály az idei évben a legsúlyosabb mértékben Magyarországot érintette a környező országok közül, júniusban és augusztusban is voltak aszályos időszakok idehaza.

Gyümölcstermesztés

Ha visszatekintünk az év elejére, akkor emlékezhetünk rá, hogy áprilisban és májusban is szükségünk volt még a vastag kabátra. Kabáttal azonban a gyümölcsfák nem rendelkeznek, így a tavaszi fagyok és a hideg időjárás a hazai gyümölcsösökben jelentős károkat okozott, valamint lassított azok érésén. A fagyok jelentős károkat a kajszibarack és az őszibarack körében okoztak. A kajszi esetében a termésmennyiség a 2020. évi alacsony szinten, 1,3 tonna/hektár mennyiségben realizálódott, mely jelentősen elmaradt a 2019. évi 6,7 tonna/hektártól. Az őszibarack esetében 51%-os volt a visszaesés a 2019. termésátlaghoz viszonyítva.

Bár baracklekvár az idei évben nagy mennyiségben nem készült, azonban a legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, az alma termésátlaga 19,6 tonna/hektár lett idén, mely 57,8%-os emelkedést jelent év/év alapon, így legalább a kompótkészítés nem került veszélybe. Körte esetében 11,3 tonna termett hektáronként, a termésmennyiség pedig 28%-kal nőtt az előző évhez képest. Az alma és a körte mellett a meggy is növekedéssel zárta az idei évet, a termés 5,8%-kal haladta meg az előző évi szintet, mértéke elérte az 5,1 tonna/hektárt.

Összességében mind a növénytermesztés, mind a gyümölcstermesztés változatos képet mutatott köszönhetően az időjárásnak. Egyes növények jó terméseredménnyel zárták az évet, míg más esetben jelentős visszaesés mutatkozott meg. Az idei volt a második szezon mely nem kedvezett a barack termésének, a kukorica visszaesése pedig az állattartók helyzetét teszi kilátástalanabbá a takarmányárak várható emelkedéséből fakadóan. Ha már állattenyésztés, akkor az állattenyésztés idei teljesítményéről, illetve az ágazat kihívásairól a blogbejegyzés folytatásában írunk részletesen, melyben kitekintést is teszünk arra vonatkozóan, hogy mit várhatunk a 2022-es évtől.