Inflációs szcenáriók

A Danube Capital inflációs modellje lehetőséget biztosít többek között arra is, hogy rövid távon különféle szcenáriókat (elképzelt események hatásait) lehessen megvizsgálni. Három lehetséges esemény inflációra gyakorolt hatását mutatja az alábbi ábra:

A legfelső, folytonos kék vonallal jelzett inflációs pálya szerint az üzemanyagárak májusban érték el csúcspontjukat, ezt követően fokozatos lassulást tapasztalunk majd az inflációban a nyár folyamán, melyet visszafogott, stabil dinamika követ. Második forgatókönyv szerint (alsó szaggatott kék vonallal jelzett inflációs dinamika) júniusban és júliusban jelentősen beszakadnak az üzemanyagárak (ahogy azt tavaly év végén tapasztalhattuk), majd visszakorrigálást és mérsékeltebb szinten való stabilizálódást tapasztalhatunk az inflációban az év végéig. Harmadik, egyben utolsó szcenárió szerint év végéig mindvégig visszafogott dinamika várható a hazai infláció tekintetében.

Jól látható az ábrán, hogy szeptember-október környékén minden eset az infláció jelentős lassulása várható a korábbi időszakok inflációs szintjeihez képest. Ez a jelenség egy technikai oknak, az úgynevezett bázishatásnak tudható be: 2018 októberéig emelkedett az olajár, mely az üzemanyagárak emelkedését is maga után hozta, ami pedig az infláció gyorsulására volt hatással (csúcspont 2018 októberében: 3,8%, év/év alapon mérve). Ez a magas bázis az oka az infláció prognosztizált lassulásának idén októberig. Ugyanebből az okból kifolyólag, az év végén látható magas inflációs dinamika is a bázishatásnak tudható be (olajárak beszakadása miatt alacsony a bázis).

Az idei év egészét tekintve az látható a hazai gazdasági folyamatokból, hogy a bérek az idei évben tovább emelkedhetnek elsősorban a továbbra is feszes munkaerőpiac miatt. Ezt tovább fokozza a 2018. év végén meghozott kétéves bérmegállapodás. A keresetek prognosztizált emelkedése az árakba is begyűrűzhet. Azonban a vállalati szektornál jelentkező folyamatos bérköltség-emelkedés profitra gyakorolt negatív hatását a várható munkáltatói járulékcsökkentések részben tudják majd ellensúlyozni (szociális hozzájárulási adó kulcsának 2 százalékpontos mérséklődése július 1-jétől). A hazai keresetek prognosztizált emelkedése az árakba is begyűrűzhet, így jelentős árnyomás mutatkozik a hazai gazdaságban. Következésképpen, várakozásunk szerint idén és jövőre is 3% felett maradhat a maginfláció idehaza (2019: 3,7%, 2020: 3,5%, éves átlag, év/év alapon), azonban az olajárakra vonatkozó negatív kilátások miatt 2019-re és 2020-ra is a 3%-os cél körüli inflációt várunk (2019: 2,9%, 2020: 3%). Ugyanakkor az utóbbi időszakban megismert adatok függvényében felfelé mutató kockázatok vannak jelen az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzés tekintetében.