Kedden kiderül, hogyan érintette a koronavírus-járvány a hazai munkaerőpiacot

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb közölt munkaerőpiaci adatait még nem érintették a koronavírus-járvány következtében kialakult negatív gazdasági folyamatok. A 2019. december–2020. februári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5% volt. A munkanélküliségi ráta érdemben nem változott a 2019-es évi átlagos 3,4%-hoz képest. A 2019. december–2020. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 490 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája nem változott az egyel korábbi időszakhoz képest, ami szintén 70,0% volt.

A KSH április 28-án, kedden közli a legfrissebb, 2020. január-márciusi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci adatait. Várakozásunk szerint ebben már látszódnak majd a járvány okozta gazdasági krízis munkaerőpiacot is érintő negatív hatásai. Előrejelzésünk szerint idén összességében 2,2%-kal (minimálisan több, mint 100 ezer fővel) csökken a foglalkoztatottság nemzetgazdasági szinten.

A munkaerőpiaci folyamatokat befolyásolhatják a kormányzati beavatkozások: alappályánk esetében várakozásunk szerint egyrészt újra kibővítik a közfoglalkoztatási programokat (éves átlagban 50 ezer fővel, akár 50%-kal is nőhet a közfoglalkoztatottak száma); továbbá az állami szféra esetében a foglalkoztatottság szinten tartásával számolunk. Másrészt a kormány a járulékok és adók elengedése révén, valamint az újonnan bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében hozott intézkedések által elősegítheti a munkahelyek megtartását és újak teremtését. Továbbá a munkaadók a jó munkaerő megtartását többféle módon próbálják megvalósítani: részmunkaidős foglalkoztatással, külföldi munkavállalók elküldésével, bérek csökkentésével, éves szabadságok előrehozatalával, fizetés nélküli szabadságolással.

A munkanélküliségi ráta 2020-ban 4,2%-os mértékű lehet alappályánk szerint, a 2019-es 3,4%-ot követően, ez közel 200 ezer főt jelent az idei évben (200 ezernél több munkanélküli legutoljára 2016-ban volt hazánkban, akkor 234 ezer fő volt állás nélkül).

Április 30-án, csütörtökön a 2020. január-februári kereseti adatokat is publikálja a KSH. 2020. januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH közlése szerint a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában és várhatóan még a januári-februári adatokban sem fog érződni.

Idén január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminumum összege, valamint a bértárgyalások alkalmával megkötött megállapodások is érvénybe léptek 2020. január 1-jétől. Ugyanakkor a járvány hatására a privát szférában kialakult atipikus foglalkoztatási formák csökkenthetik a teljes bértömeget (részmunkaidőben dolgozók arányának jelentős növekedése várható).

Az állami szférában 8%-os béremelést hajtottak végre 2020 elején. Az idei évben összességében 5%-os béremelést várunk az állami szférában alappályánk szerint, mivel a közfoglalkoztatottak számának emelkedése lefelé húzza a bérnövekedési ütemet (összetétel-hatás). Összességében, nemzetgazdasági szinten az alappályánkon 2,5%-os béremelkedéssel számolunk 2020-ban év/év alapon (szemben a korábban várt 10%-kal). A következő években a bérnövekedés dinamikája 6% körül alakulhat a gazdaság helyreállásának, a gazdasági növekedésnek hatására.

Részletek a Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőnkben.