Komoly változásokra kell készülniük a német nagyvállalatok hazai beszállítóinak

Az elmúlt két évben felgyorsult a jogalkotás a fenntarthatóság és zöld gazdasági átállás kapcsán. Az Európai Uniós törekvések és jogalkotási tevékenység mellett tagállami szinten is lényeges változásokra kell felkészülni. A jogalkotási hullám hamarosan életbe lépő eleme az úgynevezett “Német beszállítói lánc törvény” 2023. január 1-től hatályos, ami a magyar vállalatok mindennapjait is érinti.

A jogszabály szerint a Németországban működő nagyvállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy bizonyos szociális és környezetvédelmi normákat betartsanak ellátási láncukban. A német szabályozás célja, hogy a vállalatok emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást folytassanak az egész beszállítói láncra kiterjedten.

A törvény értelmében tehát a vállalkozások felelőssége már nem csupán saját vállalatukra vonatkozik, hanem a teljes ellátási láncra kiterjed. Minden olyan tevékenységre vonatkozik a jogszabály, amely magában foglalja a termékek előállítását és a szolgáltatások nyújtását, függetlenül attól, hogy a tevékenységet Németországban vagy külföldi helyszínen végzik. Vagyis számos magyar vállalat is érintett lesz a törvény kapcsán.

Szabályozás vonatkozása, követelmények

A bő fél év múlva hatályba lépő német jogszabály kezdetben azon vállalatokra terjed ki, amelyek legalább 3000 alkalmazottat foglalkoztatnak, illetve amely vállalatok adminisztratív székhelye vagy törvényes székhelye Németországban van. Ez körülbelül 600 nagyvállalatot jelent. 2024-től további szigorítás várható, a munkavállalókra vonatkozó alsó határt 1000 alkalmazottra csökkentik, így az érintett vállalatok száma körülbelül 2900-ra nő.

A jogszabály számos követelményt támaszt az érintett vállalatok felé. Ki kell építeniük egy kockázatkezelő rendszert, melynek a következő területekre szükséges kiterjednie: kényszermunka, gyermekmunka, megkülönböztetés, egyesülési szabadság megsértése, etikátlan foglalkoztatás, nem biztonságos munkakörülmények, környezetkárosodás.

A környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértése kapcsán, többek között a következő kockázatokat kell kezelni: higanytartalmú termékek gyártási forgalomban való felhasználásának tilalma, bizonyos vegyi anyagok előállításának és felhasználásának tilalma, valamint a veszélyes hulladékok kivitelének és behozatalának tilalma. A törvény a környezet rombolására is kiterjed, mint például az illegális fakitermelés, a nem megfelelő növényvédő szerek használata, illetve a víz- és légszennyezés.

A kockázatkezelő rendszeren felül a német nagyvállalatoknak nyilatkozniuk kell a vállalat emberi jogi stratégiájáról, melyben meg kell határozni az emberi jogi és a környezetvédelmi átvilágítási kötelezettségek betartására vonatkozó eljárásrendet. Panaszkezelési rendszert is működtetniük kell, ahol külső felek a vállalat emberi jogi visszaéléseire vagy a környezetvédelmi jogsértésekre nyújthatnak be írásbeli panaszt. Ehhez illeszkedően pedig meg kell határozni az emberi jogi és a környezeti jogsértések orvoslásának folyamatát is.

Nem utolsó sorban kötelezően jelentést kell készíteni a német nagyvállalatoknak az emberi jogokkal kapcsolatos átvilágítási kötelezettségek helyzetéről évenkénti közzététellel, amelyet az illetékes hatósághoz is be kell nyújtani.

Összességében egy átfogó, alapvetően új típusú adatokat, információkat felhasználó irányítási rendszert kell még idén kifejleszteni az érintett nagyvállalatoknak, amihez a beszállítóktól jelentős mennyiségű adatra, információra lesz szükségük.

Szabályozás hatása a német nagyvállalatokra

Mi történik akkor, ha nem teljesítik az előírást az érintettek? Az új jogszabályban foglaltak megsértése komoly anyagi szankciókkal jár, akár 8 millió eurós bírságot is kiszabhat a hatóság. A szankció mértékét a 400 millió eurót meghaladó éves forgalmú vállalatokra éves forgalmuk legfeljebb 2 százalékáig terjedő bírságban állapíthatják meg abban az esetben, ha nem tesznek korrekciós intézkedéseket a közvetlen szállítónál jogsértés tapasztalása esetén.

A 2023-tól életbe lépő törvény új típusú adminisztratív terhet és új működési kockázatokat jelent a német nagyvállalatok számára. Ezek kezelése jelentős átalakításokat hoz az érintett nagyvállalatok működésében. Amennyiben egyes beszállító országok tekintetében úgy ítéli meg egy német nagyvállalat, hogy nem tudja betartatni a szabályokat a beszállítóval, akár ki is vonhatja tevékenységét az érintett országból.

Az anyagi szankció mellett a jogsértést végrehajtott vállalat legfeljebb három évre közbeszerzési pályázatokból is kizárható, így forrásoktól eshet el a vállalat, ami további ösztönzőt jelent a jogszabály betartására.

Forrás: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

Mire kell felkészülni a magyar vállalatoknak? Milyen hatással lehet a törvény a hazai vállalatokra?

Közismert, hogy Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, ugyanakkor hazánk is számos területen fontos piaca, beszerzési forrása és termelési helyszíne a német vállalatok számára.

A KSH 2020. évi adatai alapján az összes Magyarországon működő vállalkozás árbevételének 34%-a származott exportértékesítésből, amelynek 80%-át külföldi irányítású cégek realizálták. A német irányítású leányvállalatok 2020-ban a külföldi leányvállalatok árbevételéből 32%-kal, a hozzáadott értékéből 30%-kal részesedtek, és az összes külföldi irányítású vállalkozásnál dolgozók 31%-át (217 ezer fő) foglalkoztatták (forrás: KSH).

Nincs pontos statisztikai szám arra, hogy hány magyar vállalkozás részese a német beszállítói láncnak közvetlen vagy közvetett módon, de a felsorolt makrogazdasági adatok alapján egyértelmű, hogy ennek számossága jelentős.

Az érintett hazai vállalatok számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy német üzleti partnereik vagy német nagyvállalatoknak beszállító magyar partnereik új típusú nyilatkozatokat, adatközlést kérnek majd tőlük. Jó eséllyel új elemekkel egészül ki az egyébként is szigorú beszállítói minőségbiztosítás, különösen a munkaerő védelem és környezetvédelem kapcsán.

Amennyiben ennek nem képes megfelelni az idei év során a magyar partner, reális a kockázata az üzletvesztésnek. Érdemes ezért elébe menni a folyamatnak és mielőbb felkészülni az érintett vállalatoknak, megismerni a „Német beszállítói lánc törvény” elvárásait, egyeztetni üzleti partnereikkel, hogy pontosan milyen adatgyűjtésre, információra van szükségük, milyen módon tudnak a jogszabálynak megfelelni. A megfelelés kapcsán szakértők igénybevételét is érdemes megfontolni.