Küszöbön az EU vasúti személyszállítási piacának liberalizációja

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Az Európai Unió belső piacának négy alapelve: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Jelen bejegyezésemben a vasúti személyszállítási szegmenst, azon belül is a vasúti szállítás liberalizációját veszem górcső alá.

A EU versenypolitikájának keretén belül igyekszik ösztönzőleg fellépni annak érdekében, hogy az egyes tagállamok nyissák meg piacukat más, külföldi befektetők számára; ezzel is növelve a piacot, illetve a versenyt. Az EU célja, hogy a közösség piaca alacsonyabb árakat, jobb minőséget, innováció nyújtotta új termékeket/szolgáltatásokat nyújtson.

A vasút liberalizációja során célként merül fel, hogy alternatívaként lépjen fel a közúti személy- és áruszállítással szemben is. Ugyanis az EU célja, hogy jelentős mértékben növelje a vasút- és a víz szerepét a szállítási ágazatban, ezzel csökkentve az utak és a környezet terheltségét és csökkentve a költségeket is hosszú távon.

A tervek között szerepel egy egységes uniós vasúti térség létrehozása, amiben a vasúti rendszerek korlátozások nélkül átjárhatóak a tagországok vasúti társaságai számára, azonban a szétdarabolt nemzeti vasúthálózatok és a különböző rendszerek nem könnyítik meg a folyamatot. Azonban a vízi áruszállítás esetében hazai vonatkozásban is egyre nagyobb problémát jelent a Duna tartósan alacsony vízállása, ami nehezíti az áruszállítás ezen módját. Több évtizede nem volt nagyobb beavatkozás a Duna medrét tekintve, de ez is csak átmeneti megoldás lehet, hosszabb távon a folyó duzzasztása nyújthat megoldást.

Az uniós szintű vasúti liberalizáció érdemi lépései 2001-ben és 2003-ban kezdődtek, amikor elfogadták az első, majd a második vasúti szabálycsomagot. Az első vasúti csomag keretén belül meghatározták azokat a tényezőket, tevékenységeket, amelyeket egy független hatóságnak kellett ellenőriznie, engedélyeznie (pl. pályahasználati díjak meghatározása, pályakapacitások elosztása).

A második, 2003-ban kihirdetett vasúti csomagban már lefektették, hogy a teljes európai vasúti hálózatot meg kell nyitni a közösségi vasúti vállalatok előtt. A harmadik vasúti csomagban pedig egyebek mellett azt is meghatározták, hogy meg kell valósítani a nemzetközi személyszállítás liberalizációját, illetve, hogy létre kell hozni a mozdonyvezetők számára egy egységes engedélyt, illetve engedélyezési eljárást.

Az áruszállítás szempontjából hazánk már 2010. januárjában megnyitotta piacát . A személyszállítás tekintetében a jelenlegi tervek szerint, a tagállamok vezetői közös álláspontja alapján a teljes vasúti piac 2026-ra lenne nyitva minden szereplő számára. Eddig az európai belföldi személyszállítási piac nagyságrendileg kb. 30-40%-a nyílt meg a verseny előtt.

A vasúti közlekedésben a piac megnyitására 2007-ben került sor nemzeti és nemzetközi szinten is, a nemzetközi személyszállítás piaca pedig 2010 óta nyitott minden szereplő számára.  2023-tól kezdve a vasúti közszolgáltatási szerződések odaítéléséről is versenyeljárásokon kellene majd dönteni, ami így az EU összes vasúti társasága számára elérhető lesz, de természetesen a jelenleg megkötött szerződések a lejáratukig érvényben maradhatnak.

Hazánkban a jelenlegi vasúti közszolgáltatási szerződések 2023. december végéig vannak hatályban. Ezekben a szerződésekben rögzítették, hogy a helyközi vasúti személyszállítást hazánkban a MÁV-Start Zrt., valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. vagyis a GYSEV Zrt. (aminek több, mint 65%-ban a magyar állam tulajdona) végzi.

A piacnyitás mellett érvelő álláspont szerint azokban a tagállamokban, ahol már több szereplő van jelen a piacon érezhetően, javult a szolgáltatások színvonala és csökkentek a díjak. Jelenleg azokban az országokban (pl. Németország, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság), ahol a piacot már megnyitották; két formája alakult ki a liberalizációnak: az egyik esetben közszolgáltatási szerződések alapján egy vállalkozás kizárólagos jogot kapott egy meghatározott vonalon való működésre, míg a másik esetben két vagy több szolgáltató szolgáltat ugyanazon a vonalon. Általában a regionális és az elővárosi vonalak kiszolgálását közszolgáltatási szerződések keretében végzi egy vállalkozás, míg a nagyobb távolságok, nagyobb sebességű vonalak esetében nyílt hozzáférést biztosítanak a vasúti társaságoknak. Ma az EU-ban a belföldi vasúti személyszállítás közel kétharmada közszolgáltatási szerződés keretében történik.

Összességében elmondható, hogy lassan, de megvalósulhat az egységes vasúti térség, kivéve, ha a tagállamok vezetői újabb halasztásban egyeznek meg, de ez nem várható. Tehát a vasút piacának liberalizációja célegyenesben van; a közösségi közlekedés pedig már a piacnyitás küszöbén áll, hiszen annak 2021 január elsejével végbe kell mennie. Vélhetően ehhez kapcsolódik, hogy a Volán-társaságok egy nagy cégbe olvadtak össze, hiszen így hatékonyabban tudják majd felvenni a versenyt a külföldi versenytársakkal szemben. A Volánbusz közszolgáltatási szerződése az idei év végén lejár, azonban az állam 2021 végéig, illetve a pályázatok sikeres lezárásáig a céget jelölte ki szolgáltatásra; éppen ezért várhatóan lesz ideje a társaságnak felkészülnie a versenytársakra és a jövőbeli eredményes szereplésre.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.