Logisztika: a hanyatlás kezdete? I.

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Magyarországon 2019-ben a logisztika ágazatban az előzetes adatok szerint összesen közel 2380 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket realizáltak, ami így a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 6,0%-át adta. A szállítási, raktározási ágazat beruházási volumene az előzetes adatok szerint több, mint 15%-kal bővült 2019-ben az egy évvel korábbihoz képest (ezzel a nemzetgazdasági beruházások 16%-át tette ki), ugyanakkor a bővülés mértéke jelentősen elmaradt a 2018-ban mért beruházási volumen bővülésétől (29%). A 2018-as csökkenést követően a tavalyi évben ismét bővült az ágazatban a foglalkoztatottak száma, 2019 végén az ágazatban dolgozók száma meghaladta a 303 ezer főt, ugyanakkor még így is számos vállalat munkaerőhiánnyal küszködött a tavalyi év során.

A tavalyi évben az áruszállítás teljesítményét lassuló növekedés jellemezte, amit a globális gazdaság lassulása, ezen belül is az áruszállítás egyik fő megrendelőjének számító autóipar lassuló kibocsátása okozhatott. A raktározásban tovább bővültek az új kapacitások, folyamatos volt a kihasználás, az üresedési ráta 1,9% körül alakult 2019. IV. negyedévben, Budapesten lényegében nem maradt bérbeadható nagyobb méretű ipari-logisztikai terület.1

A teljes kihasznált ipari-logisztikai állomány meghaladta a 2,2 millió négyzetmétert. A tavalyi gazdasági lassulás következtében a raktározási ágazatban is lassulás volt megfigyelhető (2019-ben az ipari-logisztikai területek átadási volumene jelentősen elmaradt az elmúlt három évben átadott területektől), az újonnan tervezett kapacitások mértéke csökkent, ugyanakkor az e-kereskedelem bővülése továbbra is ösztönzőleg hathat az ágazatra. 2020-ra több, mint 180 ezer négyzetméternyi új ipari-logisztikai terület átadása várható, ami az elmúlt 10 év legnagyobb volumenű bővítése lehet; azonban ez nagyban függ az európai és a hazai gazdaság helyreállásától.

A koronavírus hatásai az ágazatra és az azt követő talpra állás

Az ágazat szereplőire jelentős hatást gyakorol a koronavírus, a termelés leállításával vagy a kapacitások csökkentésével egy időben az áruszállítás volumene is visszaesett. A szállítmányozási szektor szereplői 10-30 százalékos visszaesést tapasztaltak áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Egyes vállalatok a fuvarszámok csökkenése miatt a sofőröket fizetés nélküli szabadságra küldték, de előfordult, hogy az idősebb sofőrök önként hagyták ott az érintett cégeket. Időközben a koronavírus járvány rávilágított arra is, hogy a jelenleg elérhető raktárkapacitások, elsősorban a hűtött raktárak esetében, nem elegendőek.

Több szektorban (így pl. az agrártermékek esetében) is gyakori volt, hogy a külföldi piacok szűkülése miatt egyes termelők, gyártók bizonyos termékeiket kénytelenek voltak a tervezettnél hosszabb ideig raktározni (ezzel is jelentősen növelve a költségeiket). Mindezt úgy, hogy a körülményes újraindítást elkerülve a termelést nem állították le, csak a gyártási kapacitásokat csökkentették. Ezért vélhetően az európai gazdaságok talpra állását követően további beruházások indulhatnak a növekvő kereslet kiszolgálására. A járvány után egy átalakulási folyamat indulhat meg az ellátási láncokban, amely során egyes viszonylag kisebb költség terheket jelentő termeléseket idehaza valósítanának meg a kitettségek csökkentése érdekében, ez is ösztönzőleg hathat a jövőben a raktárkapacitások további nagy mértékű bővítésére.

Ugyanakkor a fejlesztések felfutása nagyban függ attól, hogy mennyi idő alatt tudnak majd a gyártók (pl. autógyártók) ismét teljes gyártási kapacitásra átállni, illetve milyen mértékben esik vissza a fizetőképes kereslet. Az e-kereskedelem a járvány berobbanását és a kijárási korlátozások bevezetését követően jelentős erőre kapott, olyan mértékben, hogy előfordultak olyan helyzetek, hogy egyes élelmiszeripari kiskereskedések nem rendelkeztek a jelentősen megnövekedett kereslet kiszolgálására elegendő kapacitásokkal.

Várhatóan a jövőben ezen a területen is folyamatosak lesznek a bővítések, hiszen azok a vásárlók (akár új vásárlók, akik korábban nem vásároltak online, de most rá lettek kényszerítve) akik elégedettek voltak a házhoz szállítási szolgáltatásokkal elképzelhető, hogy a jövőben normál körülmények között is előszeretettel veszik majd igénybe a hasonló szolgáltatásokat. Ebből adódóan is nő az igény minőségi logisztikai ingatlanok iránt, amelynek legfőbb szempontjai a fogyasztókhoz való közelség, a gyors célba juttatás.

2019-ben a főváros és az agglomerációjában az ipari-logisztikai bérleti díjak emelkedésében egy lassuló tendencia volt megfigyelhető, ugyanakkor az építőanyagok költsége és a munkaerő költségek várhatóan tovább emelkednek, de jelentős szerepet játszik a bérleti díjak emelkedésében a növekvő telekárak is. A gazdaság újraindításával, egy esetleges kedvező gazdasági növekedés során a kereslet is tovább bővülhet hosszabb távon, ez a bérleti díjak növekedését vonhatja maga után az ipari-logisztikai ingatlanok piacán. A járvány után számos vállalat, ipari szereplő igyekszik majd stratégiai készleteket felhalmozni, ez is ösztönzőleg hathat az ipari-logisztikai ingatlanok piacára.

1 Forrás: MNB: Kereskedelmiingatlan-piaci jelentés, 2020.április

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.