Mezőgazdasági kitekintő – mit vár az EU 2020-ban a szektorban?

A járvány kirobbanása rámutatott arra, hogy milyen törékenyek az ellátási láncok számos területen és mennyire fontos ezek fenntartása, biztosítása egy rendkívüli helyzetben. A járvány lecsengésével érdemes lehet megvizsgálni a globalizáció hatásait egyes ágazatokban; átgondolni, hogy lehet, hogy érdemes lehet egyes gyártási kapacitásokat otthon tartani és nem a kínai előállításra várni.

Az EU mezőgazdasága többnyire kisebb károkat szenvedett a többi gazdasági ágazathoz képest, de az agráriumon belül is eltérőek az ágazatokat ért hatások. A legnagyobb veszélyt az ágazatra a jelentős élő-munkaerő-igényesség, illetve a logisztikai (elsősorban áruszállítási, piacszűkülési) problémák jelentették. A nagyobb probléma az ún. HORECA (hotels, restaurants, cafés) ágazatot kiszolgáló termelőknél, illetve gyártóknál jelentkezett; illetőleg azoknál, akik elsősorban külföldre értékesítenek vagy import alapanyagaik jelentős részét a külföldi piacokról szerzik be.

Elég csak a műtrágyák alkotóelemeire gondolni, amikből az Európai Unió nem önellátó, ezeket számos más országból – többek között Oroszországból, Algériából, Monacóból – szerzi be a közösség. A másik ilyen termék, amelynek jelentős részénél harmadik országokból történik a beszerzés; azok a különböző növényvédőszerek, illetve ezek alkotóelemei, valamint az állatgyógyászatban használt gyógyszerek egy része.

Ugyanakkor vannak nyertesek is, még ha csak rövidtávon is: ezek elsősorban a tartós élelmiszereket előállító vállalatok a járvány terjedésével párhuzamosan az egyes országokban jelentkező pánikszerű vásárlásoknak köszönhetően. Azonban a felhalmozott élelmiszerek jelentős részét a háztartások nem használták/használják fel ez alatt a néhány hónap alatt, így ezekben az ágazatokban enyhe csökkenés várható a keresletben majd rövid távon, ezután ismét visszaállhat ezen termékek kereslete a normális szintre. Továbbá nőtt a gyümölcsök és a zöldségek iránti kereslet is. Hazánkban, illetve a spanyol, olasz, portugál piacról importáló országok esetében a déli, illetve a jelenleg nálunk/náluk nem termő zöldségek, gyümölcsök esetében rövidebb ideig előfordulhattak fennakadások.

A járvány érezhető hatást gyakorolt az e-kereskedelemre is, a korlátozó intézkedések bevezetésével folyamatosan nőtt az online élelmiszerszállító kereskedelmi üzletek forgalma az EU-ban. Hazánkban a legnagyobb áruházaknál szinte lehetetlen volt szabad idősávot foglalni az élelmiszerek házhoz szállítására, ugyanakkor ebben az is szerepet játszhat, hogy ekkora hirtelen megnőtt forgalomra nem voltak és ennyi idő alatt nem is tudtak felkészülni.

Hogyan alakul az EU agrárgazdasága egyes alágazatokban 2019/2020-ban?

Cukor

• Vélhetően enyhén csökkenhet az EU cukortermelése a termőterületek csökkenése miatt. A fogyasztás várhatóan a korlátozások feloldását követően, illetve a járvány elmúltával a felhalmozásoknak köszönhetően csökkenni fog középtávon. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan jövőre megközelítőleg 3%-kal csökkenhet az EU cukortermelése.

Bor

• A borpiac az egyik nagy vesztese lehet az idei év első felének. A korlátozások következtében számos helyen a vendéglátóegységeket, bárokat, kávézókat bezárták, illetve vélhetően a legtöbb háztartásban nem a különböző borok szerepeltek a lista élén a felhalmozás során. A borfogyasztás várhatóan 108 millió hektoliterre, 8%-kal az elmúlt öt év átlaga alá csökkenhet, míg export terén 14%-os csökkenéssel számol az Európai Unió.

Tej

• 2020-ban 2019-hez hasonló mennyiségű tejjel számol az EU, kb. +0,4%, ami 2012 óta a legalacsonyabb mértékű bővülés. Amennyiben a járvány tovább enyhül, a probléma minimális lehet, ugyanakkor egy esetleges súlyosabb második hullám kirobbanása esetén a logisztikai problémák miatt a tejtermékek előállításában lehetnek fennakadások.

Hús

• Az EU bárányhús termelése csökkent 2019-ben az alacsony felvásárlási árak, illetve a csökkenő termelés miatt. A járvány kirobbanása a báránytenyésztőket is kihívások elé állította, hiszen az éttermek bezárása különösen érzékenyen érintette az ágazatot; külön fájdalmas, hogy lényegében a húsvéti forgalom is kiesett a termelőknek.

• A baromfik iránti kereslet 2019-es bővülése tovább folytatódhat az idén is, ez különösen a vásárlási szokások változásának köszönhető, aminek során a drága húsokat igyekeznek az olcsóbb baromfival helyettesíteni. Azonban a drágább húsokat a korlátozások itt is negatívan érinthetik pl. kacsa, liba.

• A sertések esetében a sertéshús előállítása enyhe növekedést mutathat a folyamatos erős ázsiai kereslet miatt (ASP). Az EU 12%-os exportbővüléssel számol az idén a tavalyi év 17%-os bővülését követően. Az ágazatra a járvány kisebb hatást gyakorol, ugyanakkor a fogyasztás enyhén csökkenhet a magas árak miatt.