Mi is az a GMO, a genetikailag módosított organizmus?

  • Fehér Péter Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

A technológia fejlődésével az élet számos területén újabb és újabb termékek, módszerek, eljárások jelennek meg. Ilyen a GMO is. Sokan nem is tudják, hogy pontosan mit is takar ez a három betű, viszont annál inkább tartanak tőle. Számos összefüggő tudományterületen megjelent már, mint pl. a mezőgazdaságban, a gyógyászatban vagy a hadiiparban. Jelen publikációmban a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálom meg a kérdést.

A GMO genetikailag módosított organizmusokat, szervezeteket jelent. A géntechnológiai eljárások során bármely szervezetbe mesterséges körülmények között ültetnek be olyan korábban (a test által) nem tartalmazott DNS-részeket (géneket, génszakaszokat vagy mesterséges szintetikus géneket), amelyek képesek az adott test korábbi tulajdonságait megváltoztatni vagy új tulajdonságokkal felruházni. Így téve ellenállóbbá az adott szervezetet különböző körülményekkel szemben.  

A géntechnológia megjelenése korábbra tehető, mint gondolnánk. Ugyan az első genetikai módosítást egy baktériumon hajtották végre 1973-ban, hogy ellenállóbbá tegyék egy antibiotikummal szemben, de az első genetikailag módosított állat egy egér volt 1974-ben, míg az első módosított növény megjelenése 1984-re tehető. De az első szabadalmat GMO-ra 1980-ban kapta meg a General Electrics mérnöke.

De miért is jó ez nekünk? És miért ütközik számos helyen nagy ellenállásba?

Az éghajlatváltozás miatt időről időre megjelennek olyan fejtegetések, hogy hogyan is lehetne felvenni a harcot a klímaváltozással és hogyan lehetne alkalmazkodni a változó körülményekhez. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során többféle megoldás is elképzelhető. Megváltoztatható a termesztett növénykultúra, át lehet állni egy új, megváltozott éghajlatnak megfelelő növények termesztésére. Fel lehet venni a harcot és szárazabb területek esetén az öntözést fejleszteni, kiépíteni: Magyarország 170 milliárd forintot tervez az öntözés fejlesztésére fordítani a következő 10 évben. Vagy a termesztett növényeket, állatokat lehet „módosítani”, bizonyos tulajdonságaikat befolyásolni, hogy az adott körülményeknek ellenállóbbak legyenek.

A jelenleg (gazdasági szempontból is) számottevő genetikailag módosított növényeket négy részre oszthatjuk. Megkülönböztethetjük az ún. herbicid rezisztens módosított növényeket, amelynek az a célja, hogy egyszerűbbé tegye a gyomirtást. Ezek a génmódosított növények ellenállóvá válhatnak a gyomirtókkal szemben, így a növekedési folyamatukat befejezve termést hozhatnak ciklusuk végén. Ezzel a gyomokat könnyebben irthatjuk, míg a növényünket nem éri hátrány. A nagyobb vállalatok ezért a gyomirtó-szereknek ellenálló növényeket a gyomirtószerrel együtt forgalmazzák, így nagyobb haszonhoz juthatnak. A másik csoportot a kártevőknek ellenálló (peszticid-termelő) növények adják, amik megkönnyítik a kártevők ellen való védekezést, hiszen a kártevők elpusztításához a szükséges „vegyszert” a növények maguk termelik.

Másik csoportba sorolhatjuk a vírusrezisztens növényeket, illetve azokat a növényeket, amelyeket valamilyen ipari felhasználás céljából módosítottak (pl. gyógyszer, oltóanyag előállítása). Ugyanakkor ezeknek nem csak előnyeik, de hátrányaik is vannak; a gyomok ellenállóvá válhatnak gyomirtókkal szemben, illetve a vírusrezisztens növények engedélyezése/elterjedése megkönnyítené új más mutálódott fertőző képességű vírusok kialakulását.

A probléma ott van a GMO-val, hogy a géntechnológiában bekövetkezett gyors fejlődésnek köszönhetően még nem állnak rendelkezésre az eljárás hatásairól hosszútávú, független hatásvizsgálatok (kétségtelen, hogy ha módosítjuk egy szervezet génállományát annak arra is hatása kell, hogy legyen, aki elfogyasztja). Ezért is megosztott a társadalom ebben a kérdésben.

Magyarország ragaszkodik GMO-mentességéhez (amit az Alaptörvényben rögzítettek is) az élelembiztonság megóvása miatt, illetve a szaporítóanyag-ellátás kézben tartása miatt (nem vethetünk genetikailag módosított növényt). Azonban az EU a tagállamokra bízta és 2015-ben a Tanács elfogadta azokat a szabályokat, amelyek tagállami hatáskörbe utalja ennek a kérdését.

Mivel az EU egyik alapelve az áruk szabad áramlása, ebből következik, hogy egy olyan országban, ahol engedélyezik a GM-növények terjesztését; az azokból készült termékek megjelenhetnek más országok piacain is, ám az EU lehetővé teszi egyedi szabályozások kialakítását a tagállamok számára.

Forrás: gmoanswers.com

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.