Milyen hatásai lehetnek a moratórium meghosszabbításának?

A kormány május 14-ei bejelentése  szerint Magyarországon meghosszabbítják a – már így is Európa leghosszabb ideig tartó – hitelmoratóriumát, amely így 2021. június 30. helyett 2021. augusztus 31-ig marad fenn a jelenlegi formájában. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a törlesztések szüneteltetését 2022 közepéig lehet igényelni.

Az MNB 2021. februári adatai alapján a jogosult (2020. március 19. előtt folyósított) hitelek közül:

• a lakossági hitelek 50%-a,
• a vállalati hitelek 35%-a volt érintett a moratóriumban.

A Danube Capital és az MKB a bank online válaszadói közösségében – 2021. május 5-12. között – a moratórium meghosszabbítás bejelentése előtt, 500 válaszadó bevonásával készített kérdőíves kutatást a témában.  A vizsgált minta eredményei tehát nem a magyarországi lakosságra, hanem az MKB Bank ügyfélkörére vonatkoztathatók.

A válaszadók az MNB arányokhoz képest alacsonyabb arányban éltek a moratórium lehetőségével (mintegy negyedük,) a nyilatkozók közel fele rendelkezik valamilyen hitellel.

A nyilatkozók 68 %-a van tisztában azzal, hogy a moratórium lejárta után nem változnak a törlesztőrészletek, 71 % van tisztában azzal, hogy a futamidő növekszik; 16% nem tudja mi lesz a törlesztőrészletekkel és 14% nem tudja, hogy mi történik a futamidővel a moratórium végével.

Milyen hatása lesz a szelektív meghosszabbításnak? Mennyien fognak hosszabbítani?

Az opt-in bevezetése (a moratórium meghosszabbításának további lehetősége) egy újabb bizonytalansági tényezőnek látszik. Kérdéses, hogy a moratóriumot választók mely része hosszabbítja meg a törlesztőrészlet szüneteltetését, azaz valóban a veszélyeztetettebb adósok köre marad-e majd benne a moratóriumban?

Kutatásunk alapján a válaszadók háromnegyede úgy véli, hogy a moratórium végével teljes mértékben tudja majd fizetni hitelét; 10% csak részben tudja fizetni és további 16% bizonytalan, hogy tudja-e majd törleszteni a hitelét.

Ebben a körben tehát a moratóriummal élők 26 százalékáról beszélhetünk, akik nem tudnak fizetni vagy bizonytalanok, hogy tudnak-e. Ők lehetnek azok, akik a jelenlegi hosszabbítás után még 2022-re is igényelnék a törlesztőrészlet szüneteltetését.

A kutatási elemszám már alacsony azoknál, akik nem tudják fizetni a hitelüket. Ugyanakkor fontos tájékoztató jelleggel bírnak ezen eredmények is, hiszen felhívják a figyelmet arra, hogy ebben az újabb (szelektív hosszabbítás okozta bizonytalan) helyzetben is érdemes lehet a bankoknak előre felkészülni és megismerni az ügyfelek szándékait.

A hitellel rendelkezők körében erősen felülreprezentáltak a 40 év alattiak. Azok között, akik nem tudják fizetni a hitelüket, kor szerinti lényeges különbségek már nincsenek, viszont ebben a körben jellemzőek a gyerek nélküli, 2 személyes háztartások.

A bizonytalan vagy hitelt fizetni nem tudó 26% a fizetési nehézség okát minden esetben a háztartásában csökkenő jövedelemben, illetve munkahely elvesztésében jelölte meg.  A nem fizetők jellemzőbben a kereskedelemben vagy a turizmusban dolgoznak; a bizonytalanok az egyéb szolgáltatások területén.

Sikerül-e talpra állni?

Jelenleg a teljes válaszadói kör – a következő 6 hónapra vonatkoztatva – nem vár jelentősebb változást a jövedelmében.

Mit gondol, hogyan változik a következő 6 hónapban az Ön és az Ön háztartásának jövedelme?

A jövőbeni gazdasági várakozások és a jelenlegi jövedelmi helyzet, a rendelkezésre álló tartalékok alapján megpróbálhatjuk előre jelezni, hogy a moratórium vége kik számára lenne kritikus, milyen arányban élnének a meghosszabbítással. A jelenlegi kutatásunk mintája arra elegendő (a nem fizetők körében), hogy bemutathassuk belőle az alapvető benyomásokat. 

Az aktuális egy főre jutó jövedelem a fizetni tudók között magasabb. Viszont a bizonytalanok között alacsonyabb, mint azok között, akik már most azt mondják, hogy nem tudnak fizetni. Ennek az a magyarázata, hogy a jelenleg bizonytalanul törlesztők kiemelkedően pozitív változásokat várnak a jövedelmeikben az elkövetkező 6 hónapban.

Azt is látnunk kell, ha mégsem válik valóra a bizonytalanul törlesztők pozitív gazdasági várakozása, akkor az alacsony jövedelemmel, kevés megtakarítással bíró, de pozitív várakozásokkal rendelkező csoportok is hiteltörlesztési problémákkal nézhetnek szembe.

Megkérdeztük azt is, hogy mire költötték a válaszadók a moratórium miatt megmaradt törlesztőrészleteket.

Az ábrán az MNB kutatás és az MKB kutatás eredményeit láthatjuk.

Mire költi a moratórium miatt megmaradt törlesztőrészletet

Látható, hogy – az MNB által készített kutatáshoz hasonlóan – számottevő azok aránya, akik alapvető megélhetésre használták fel a moratórium miatt megmaradt törlesztőrészletet.

Nem egyértelmű a moratórium-hosszabbítás támogatottsága, viszont jelentős a bankoknak tulajdonított szerep a probléma kezelésében.

A „hasznosnak tartanák-e a lakossági hitelmoratórium meghosszabbítását” kérdés kapcsán azt láthatjuk, erősen megosztottak a vélemények. Még a hitelüket nem, vagy bizonytalanul fizetők körében SEM egyértelmű a hosszabbítás támogatása, 46% ért egyet határozottan azzal, hogy ez hasznos rendelkezés lenne.

A megosztottságot illusztrálják az alábbi megoszlások is: a teljes válaszadói kör 29%-a nem ért egyet a moratórium hosszabbítással és 19% támogatja (29% számára nem releváns). A hitellel rendelkezők 33%-a utasítja el és 18%-a támogatja (21% számára nem releváns). 

A nyilatkozók jelentős segítséget várnának a bankoktól a problémás helyzetek megoldásában! Nem csak a törlesztési problémákkal küzdők körében (83%), hanem össztársadalmi szinten (48%) is jelentős a bankoktól várt, elvárt segítő szerep.

A probléma megoldása hamarosan aktuálissá válik. A kutatási mintánk elemszáma nem teszi lehetővé szilárd következtetések levonását, de azt határozottan mutatja, hogy már most érdemes foglalkozni az érintett ügyfélkörrel és ezen belül is, pontosabban beazonosítani a sérülékeny ügyfelek körét.

---