Mind arany, ami fénylik

Ebben az évben a legtöbb külföldi elemzőház komoly visszaeséssel számol(t) az amerikai vállalati eredmények kapcsán. Ennek egyrészt technikai oka van, hiszen 2018 azért is lett kiemelkedő, mert az év elején a Donald Trump által vezetett kabinet társasági adócsökkentést és több, munkavállalókat érintő teher csökkentését vezette be. Ennek értelmében a korábbi 35%-os társasági adó 21%-ra csökkent. Azt persze gyorsan le kell szögezni, hogy az S&P500 indexben szereplő, a globális piacokra is termelő/szállító vállalatai csak a legritkább esetben fizették ezt a magas rátát. 30% feletti adókulcs leginkább csak a belföldön árbevételt termelő kiskereskedelemre és egészségügyre volt jellemző, a többi szektort 30% alatti kulcsok jellemzik.

2018-ban a vállalati profitok az S&P500 esetében kb. 20,5%-kal nőttek, amely még akkor is impozáns, ha tudjuk, hogy ebből az adócsökkentésnek köszönhető kb. 7-8 százalékpont. Az ábrán látható, hogy jelenleg az év/év alapú nettó profit növekedés mértéke körülbelül 10% (a tőzsdei cégek kb. 90-92%-a jelentett a mai napig). Ez pedig semmiképpen sem mondható rossznak, és ahogy tovább vizsgáljuk az ábrát, látszik, hogy őszre (Q3) kb 5%-ra eshet vissza a nettó eredmény, hogy majd év végére újra 10% közelébe emelkedjen annak éves növekedése. Persze mindez (az arany színű diagramok) a nyilvánosan elérhető piaci várakozásokon alapul, nincs biztosíték arra vonatkozóan, hogy holnap már nem mutat mást a grafikon.  

És hogy miért fontos a fenti ábra? Mert 2019 elején a piaci elemzők pesszimistává váltak és a legtöbb elemzőház azt vetítette előre, hogy ebben az évben 0% körüli lesz az eredménybővülés, azaz nagyjából semmi sem fog történni. Ez pedig annyira sulykolva volt a mainstream pénzügyi médiában, hogy szinte nyilvánvalóvá vált, ha csak egy picit is jobb lesz a növekedés, mint 0%, akkor azt pozitívan fogják majd értékelni a befektetők.

A 2019 második negyedéves jelentési szezon július 15-én indult, hagyományosan a bankszektorral és a napokban a kiskereskedelmi szektor pénzügyi beszámolói zárják a sort. Bár sok egyedi sztorit ki lehetne emelni, fontosabb az a kérdés, hogy aggregáltan milyen trendek fedezhetők fel a mostani jelentési szezonban.

Az elemzői várakozásokat a gyorsjelentéseiket eddig közzétevő cégek 73%-a teljesítette felül, szemben az első negyedéves 74%-kal, valamint a 2018-as átlaggal, amely 75,5% volt. Ez nem tekinthető szignifikáns különbségnek, hiszen 1% különbség az mindössze 5 vállalatot takar. Mellette az alulteljesítők száma is csökkent 2018 negyedik negyedéve óta, igaz magasabb, mint 2018 első három negyedévében. Azok aránya nőtt igazán, akik eredménye szinte pontosan az elemzői várakozások szerint alakult. Véleményünk szerint nem rosszabb a jelenlegi helyzet, mint korábban.

Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyes elemzői várakozások felül vagy alulteljesítése során az egy napos árfolyamreakció átlaga milyen lett, azaz átlagosan mennyit emelkedett vagy csökkent azon részvények árfolyama, amelyek az elemzői várakozásokat nem értéke el vagy éppen meghaladták. 2019 második negyedévében azon részvények, amelyek az elemzői várakozást kismértékben, 0-20%-ban haladták meg, jobb teljesítményt nyújtottak, szemben az első negyedévvel, azaz a befektetők díjazták a pozitív meglepetést (mellette persze volt egy-két óriási csalódás, a várakozások több, mint 30%-os alulteljesítése, de néha ez is pozitív reakciót eredményezett az árfolyamban).

És még egy érdekes chart: a vállalatok hány százaléka esik felsorolt a négy csoportba? Itt egy csoportot érdemes kiemelni, ahol az elemzői alulteljesítést pozitívan díjazták a befektetők (bal alul). Ahogy látható 2018 negyedik negyedévéhez hasonlóan kiemelkedő azon cégek aránya, amik rosszat jelentettek, de ez igazából senkit sem érdekelt. Ezek nagyrésze nyilvánvalóan azért tudott rallyzni, mert a menedzsment optimista jövőképet fogalmazott meg.

A globális gazdaságban jelenleg rengeteg kockázatot azonosíthatunk, úgymint az USA-Kína vámháború, a Brexit vagy éppen az európai autóipar gyengesége. Mindez komoly nyomás alá helyezheti a vállalati profitokat, ugyanakkor a továbbra is alacsony kamatok teret adnak annak a folyamatnak, hogy a cégek saját részvényeket vegyenek vissza és ezzel párhuzamosan kötvényt bocsátsanak ki. Eddig az S&P500 cégei ellenálltak a globális lassulásnak és amennyiben ez így marad, akkor az további vételeket generálhat.