Minden az időzítésen múlik

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Előző bejegyzésben a Procter & Gamble Gillette goodwill-leírásáról publikáltunk és ott fejeztük be, hogy nem egyedi esetről van szó. 2018 és 2019-ben is történtek olyan korábbi cégfelvásárlások miatti leírások, amik megérnek egy rövid áttekintést.

A General Electric-re rájár a rúd: a 2000-es évek elején még a legértékesebb cég volt az amerikai tőzsdén. Ez volt AZ amerikai cég, de mára már csak árnyéka önmagának. Külön cikket érdemelne a cég vesszőfutása, de röviden csak annyit, hogy 2017 óta próbál a megújuló energetikára, az energiára, erőművekre és a légi szegmensre koncentrálni, miközben eladta az olajipari, IT és egészségügyi divízióit. 2018-ban kikerült a Dow Jones indexből, miközben az osztalékot majdnem nullára vágta. És közben még egy számviteli csalással is vádolják a céget, amely miatt az Enronhoz is hasonlítják.

A GE 2014-ben az Alstom megújuló, hő és gázturbina, valamint áramhálózat részlegét vette meg. A tranzakció értéke körülbelül 12 milliárd dollárt tett ki, de érdekes módon a GE a vásárlás után 17 milliárd dollárnyi goodwillt számolt el. Vagyis a GE negatívra értékelte az Alstom eszközeit és így magasabb lehetett a goodwill értéke. Ennek köszönhetően a GE nettó eredményét magasabban lehetett kimutatni; ugyanis az USA számviteli standardjai szerint 2001 óta a goodwill nem amortizálható. A cégek évente egyszer megvizsgálják, hogy az valós (fair) értékén van-e nyilvántartva vagy sem és eszerint korrigálják (korábban egyébként a cégek általában 40 év alatt írták le a goodwillt). A vétel egyébként kalkulációink szerint kb. 13-as P/E-n és 8-as EV/EBITDA szorzón valósult meg, de még így is drágának bizonyult.

2018-ban a GE-nek leírást kellett végrehajtani az energia/erőművek szegmensben (amely lépés főleg az energetikát és az erőműveket, de kis mértékben a megújulókat is érintette) 23 milliárd dollár értékben. A leírás pedig azért történt, mert a megújulók elterjedése és hatékonyságának javulása miatt a gáz/gőzturbinákra (az erőművekre) már nem volt akkora szükség; egyszóval, ahogy a Gillette esetében láthattuk, megváltozott a piac.

A turbinák gyártása első látásra nem egy izgalmas ipar. A szektort három gyártó, a GE, a Siemens és a Mitsubishi Heavy Industries uralja, gyakorlatilag oligopol piac, ahol alacsony az innováció, a termelékenység. Az oligopol piac nem túl barátságos közeg, hiszen annak ellenére, hogy kevés szereplő uralja az egészet, nem viselkedhetnek monopolistaként, figyelni kell egymás lépésére, stratégiájára és az árazására is. A helyes stratégia megtalálása sok esetben a játékelmélet bevetését is megköveteli, hogy olyan egyensúlyt (Nash-egyensúly) találjanak a szereplők, amikor általában már egyiküknek sem éri meg az alkalmazott stratégiától eltérni.

Pedig az Alstom-akvizíció idején a GE elmondta, hogy jelentős eredményjavulást vár a szegmensben: 3 milliárd dolláros költségmegtakarítást, valamint 2016-ra részvényenként 5-8 cent, majd 2018-ra 15-20 cent eredménynövekedést. Ahogy lent látható, az Alstom megvétele után megugrott az energia/erőművek szegmens (power) bevétele 6-7 milliárddal (ennyi volt az Alstom bevétele ebben a szegmensben az átvétel időpontjában) és a megújuló (renewable) szegmens árbevétele is. Azonban utólag visszanézve ez a piac teteje volt. Ekkor a GE ezen szegmensét 15-20%-os profitmarzs jellemezte, vagyis racionálisnak tűnt egy olyan akvizíció, ahol a cég megerősíti ezt a részét.  De 2016/2017-ben fordult a kocka, az energetika/erőművek szegmensének árbevétele esni kezdett, de ennél még rosszabb, hogy az azon elérhető profit gyakorlatilag eltűnt. Míg 2015-ben majdnem 29 milliárd dolláros árbevétel mellett 4,7 milliárd dollárt keresett a cég, addig 2018-ra az árbevétel 27,3 milliárd lett (az Alstommal együtt!) és 800 milliós veszteség keletkezett ezután.

A GE meglátása szerint ezt a szektort a túlkapacitás, a változó költségek emelkedése, a tranzakciók finanszírozásának nehézsége és a fejlődő piacokon végzett munka komplexitása nehezíti. A megújuló energiatermelés hatékonyságának növekedésével a gáz- és gőzturbinákra vonatkozó várható hosszú távú keresletet is valószínűleg felül kell írni, nem biztos, hogy annyi erőművet fognak majd építeni a megújulók mellé, amivel korábban számoltak.

Azt állapíthatjuk meg, hogy a GE ebben az esetben nem stratégiailag hozott rossz döntést, hanem egész egyszerűen az időzítéssel voltak gondok. 2014-ben senki sem gondolt arra, hogy ez a piac gyakorlatilag összeomlik és így a kereskedői szóhasználattal a cég az Alstom eszközeit a csúcson vette meg (legalábbis eddigi ismereteink szerint, hiszen a piac bármikor magához térhet). “Timing is everything” – ahogy mondják tőzsdei berkekben.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.