Minden drágább lett? Hogyan érzékeli a hétköznapi fogyasztó az inflációt?

Ha az inflációról beszélünk vagy olvassuk a hivatalos jelentéseket, akkor lehet olyan érzésünk, hogy a hivatalos statisztikák és a fogyasztói percepció messze van egymástól. Előfordulhat, hogy nagy drágulást érzékelünk, miközben a KSH-adatok nem erről árulkodnak; vagy esetleg az inflációs adatokban már mérhetők az emelkedő árak, de a saját fogyasztásunkon keresztül még nem érzékelünk drasztikus változásokat.

Az inflációt egy 938 elemű fogyasztói kosár alapján mérik minden egyes hónapban, amitől nagyban eltérhetnek saját szokásaink és fogyasztói vásárlói kosarunk. Sokkal jobban érzékeljük azon termékek árváltozását, amit napi rendszerességgel vásárlunk. Augusztusi kérdőíves felmérésünkben az MKB online válaszadói közösség tagjait kérdeztük meg, mit érzékelnek ők a növekvő inflációs adatokból.

Az infláció idén júniusban 5,3% volt, vagyis a fogyasztói árak átlagosan 5,3%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. 1 hónap alatt – 2021. májusról júniusra –  pedig a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal nőttek.

A hivatalos statisztikák szerint alapvetően a dohánytermékek, szeszes italok és az üzemanyagárak emelkedése hajtja az éves infláció emelkedését. Mit jelent ez a növekvő infláció egy hétköznapi fogyasztó számára?

Az élelmiszerárakra nagyon érzékenyek vagyunk, az üzemanyagárak emelkedését is érzékeljük, de a dohány- és szeszesital-árak esetében a hivatalos számok és a fogyasztói érzékelés távol áll egymástól

Ha az elmúlt hónapokban vásárolt, fogyasztott ezekből a termékekből, szolgáltatásokból, kérjük próbálja megbecsülni, az elmúlt félévben hogyan változott ezek ára!

Mekkora áremelkedést érzékelnek a fogyasztók?

12 féle termékről, szolgáltatásról kérdeztük meg, hogyan érzékelték a válaszadók az elmúlt időszakban az árak alakulását. Plusz megkérdeztük, hogy összességében milyen áremelkedést érzékeltek. Általában véve a megkérdezettek:

• 5-10% között áremelkedést érzékel 41%-uk; 
• 10% feletti áremelkedést érzékel 40%-uk;
• 1-5 % között áremelkedést érzékel érzékel 13%-uk. 

Milyen területeken érzékelték az áremelkedést?

A lakásfelújításhoz, építkezéshez kapcsolódó költségek az üzemanyag- és az élelmiszerárak azok, ahol a válaszadók többsége jelentős, 10% feletti áremelkedést érzékelt az elmúlt félévben. Ebből is az élelmiszer és az üzemanyag az, amit a válaszadók rendszeresen vásárolnak, nagyobb arányban szerepel a fogyasztói kosarukban.

Bár a hivatalos statisztikák szerint a szeszesital és dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, a válaszadók körében erősen megoszlik, hogyan érzékelték ezen a területen az árak változását:

• 32% nem vásárolt ilyen terméket;
• 19% szerint 10% felett növekedett;
• 16% szerint 5-10%-kal;
• 11% szerint 1-5%-kal növekedett a szeszes ital és a dohány ára.

Az üzemanyag áremelkedését a hivatalos statisztikákkal párhuzamban jelentősnek érzékelik a válaszadók:

• 58% szerint 10% felett emelkedett az üzemanyag ára;
• 19% szerint 5-10% között emelkedett az üzemanyag ára.

A telefon, internet költségek és a közüzemi díjak (víz, gáz, áram) a válaszadók többsége szerint nem változtak, ami szintén összecseng a hivatalos adatokkal. A banki költségek a megkérdezettek 1/3-a szerint nem változtak és 22%-uk szerint némileg (1-5%) emelkedtek.

Összességében az élelmiszerárak növekedése az, amit valamilyen szinten a legtöbben érzékelnek:

• 57% szerint 10% felett növekedett az élelmiszer ára;
• 28% szerint 5-10% között növekedett az élelmiszer ára.

Megvizsgáltuk azt is az élelmiszeren belül, hogy milyen termékek azok, amit különösen drágának találtak a válaszadók.

Van-e olyan termék, aminek az árát a korábban megszokotthoz képest mostanában kifejezetten drágának találta?

A megkérdezettek szerint az étolaj ára szállt el leginkább, ami szintén párhuzamban áll a hivatalos adatokkal. A húsok és a kenyér/pékáruk drágulását említették még sokan.

Következő cikkünkben megvizsgáljuk azt is, milyen csoportok voltak érzékenyebbek az egyes termékek, szolgáltatások drágulására és ki hogyan kezeli ezeket a változásokat.