Mire figyeljünk a hatékonyságnövelésnél? Hogy ki ne maradjunk belőle!

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 11 perc   

Automatizáció hatása munkaerőpiacra

2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll.

Ennek a kérdésnek ad új keretet az aktuálisan zajló, immár negyedik ipari forradalom. Ám a jelenség kapcsán több további kérdés is felmerül: valóban technológiai innovációs korszakban élünk? Ha a változások ténylegesen végbemennek, az egységesen érinti az összes gazdasági ágazatot és az azokban foglalkoztatottakat? Mi a helyzet hazánkban?

Valóban technológiai innovációs korszakban élünk-e?

A folyamatok áttekintéséhez érdemes megvizsgálni a fejlett országok termelékenység-növekedését, amely a rendelkezésre álló munka- és tőkeállomány felhasználásának hatékonyságát méri. Azaz aki ugyanazt a terméket, szolgáltatást kevesebb nyersanyag felhasználásával, kisebb selejtaránnyal, kevesebb élőmunkával állítja elő, nyújtja; az a definíció szerint hatékonyabb. Az elmúlt évtizedek globális tendenciáit tekintve megdöbbentő eredményre juthatunk, hiszen 1960-tól napjainkig a fejlett országok termelékenység-növekedése erőteljes lassuláson ment keresztül és mára éppen csak észrevehető mértékben bővül. A termelékenység lassú növekedése a technológiai fejlődés visszafogott ütemére utal*. Azaz mintha megállt volna a fejlődés.

* A termelékenység a termelési technológia időbeni változásának hatása a termelési tényezők (inputok) és az output viszonyára. Az adaptáció során többféle probléma adódik. A statisztikai számszerűsítést különösen az nehezíti meg, hogy mivel makroszinten sokféle technológia működik egymással párhuzamosan, aggregált szinten az output és az inputok megfigyeléséből nem lehet szétválasztani a technológia fejlődésének és a szerkezetváltozásnak betudható hatást.

Forrás: Hüttl, 2017, (Statisztikai Szemle), link

Ez az állítás ellentmond a mindennapi tapasztalatainknak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a közbeszédben sokszor megjelenő technológiai forradalom sokkal inkább a jövőben elérhető fejlődésről, annak lehetőségeiről szól és nem a már meglévő, innovatív megoldások jelenlegi alkalmazásáról. A fentiek alapján gazdasági értelemben az elmúlt években még nem indult el az a dinamikus technológiai fejlődés, amelyet a hétköznapi tapasztalataink alapján gondolnánk.

Az egész világgazdaságot átívelő technológiai forradalom esetében talán éppen a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése lehet a vízválasztó, amely után az újítások gyorsabban elterjednek. A gazdaságtörténelem éppen arra tanít minket, hogy azok az országok vagy vállalatok váltak igazán sikeressé, amelyek az innovatív megoldásokat elsőként használták fel a működésük során. Ahogy a blogon már írtunk róla: a britek az első ipari forradalommal váltak a világ vezető nagyhatalmává. Ezt követte az Egyesült Államok technológiai fölénye, amely az elektromosság és tömeggyártás elterjedésével kezdődött és lényegében máig sikerült megőriznie előnyét.

Az amerikai Szilícium-völgy története szintén szorosan összefonódik a 20-21. századi innovációk születésével és az innovatív vállalatok létrejöttével. E technológiai fölény az Egyesült Államok szuperhatalmi státuszának fontos tényezője. Az USA és Kína között a világ vezető hatalmi pozíció megszerzéséért zajló kereskedelmi háború egyik kiemelt területe szintén a technológiai háború.

A hatékonyság javítása, a technológiai fejlődés (automatizáció, robotizáció és digitalizáció) és a munkavállalók létszámának fenntartása között pedig folyamatosan ellentét feszül, ez a hatás pedig ágazatonként eltérő.

Hogyan hat az automatizáció a különböző szektorokra?

Az automatizáció gazdasági hatásainak vizsgálata során érdemes figyelembe venni az ágazatonkénti hatásokat. E folyamatok ugyanis eltérő hatást gyakorolnak az egyes szektorokra. A digitalizáció és az automatizáció az alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatokra hat negatívan (például a feldolgozóipar egyszerűbb, összeszerelés-jellegű munkái). Ugyanez a jelenség érvényesül a munkavállalók különböző jövedelemkategóriái esetén is. Ebből a szempontból az alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelemkategóriájú dolgozók vannak veszélyeztetettebb helyzetben.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatása alapján a technológiai változás kétféleképpen hat a munkaerőpiacra. Egyrészt az ún. kreatív rombolás (creative destruction) révén érvényesül, vagyis ilyenkor a technológia kiváltja az élőmunkát. Ez a gazdaság ciklikus működésének része, ahol a különböző technológiai korszakok sorban váltják egymást. A jelenség során – optimális esetben – a munkaerőt más szektorok felszívják.

Általában a magasabb termelékenységű ágazatok képesek átvenni a munkaerőt. Ennek a történelmi folyamatnak főbb állomásai az ipari forradalom és ezzel a mezőgazdasági termelés átalakulása (gépesítése), amely következtében a városokban néptömegek jelentek meg és kezdtek munkát vállalni az iparban a 18-19. századtól kezdve.

Az ipari termelés gépesítése, vagyis a termelékenység növekedése során ismét munkaerő szabadult fel, amelyet a szolgáltató szektor volt képes felszívni, illetve maga a szolgáltató szektor (például: kereskedelem, a szállítás, a pénzügyi szolgáltatások és a távközlés) is fejlődésnek indult az emberi erőforrás bővülése és a technológia adta lehetőségek révén (link, link).

Lassuló globális növekedés mellett is érdemes lehet beruházni a hazai vállalatoknak

A nagy, nemzetközi és gazdaságtörténeti folyamatok távolinak tűnnek egy budapesti irodaházból. Ugyanakkor a technológia átalakulása ma is zajlik és minket is érint itt Magyarországon. A hazai vállalatoknak is fel kell készülni a változásokra, hogy megőrizhessék versenyképességüket mind a hazai piac, mind pedig a külpiacok tekintetében. Ugyanis Magyarország kis, nyitott gazdaságként jelentősen kitett a nemzetközi környezet változásainak; nem lehet lehúzni a redőnyt vagy becsukni az ablakot és így megúszni az ezekre való reagálást, felkészülést.

A koronavírus-járvány kapcsán a hazai vállalkozások abban bízhatnak, hogy a felvevőpiacaik ismét érdemben bővülnek az előttünk álló időszakban. Ez a dinamika pedig különös szituációt teremt a hatékonyságnövelés szempontjából. Ha egy KKV nem számít az árbevétel érdemi növekedésére, akkor a hatékonyságjavítás annyit jelent számára, hogy azonos volumenű terméket vagy szolgáltatást kevesebb munkavállalóval is képesek vagyunk majd előállítani. A jelenlegi magas munkaerőköltségek mellett az élőmunka kiváltása fontos tényező lehet. Azonban bizonyos esetekben a KKV-k kénytelenek fenntartani a foglalkoztatás szintjét.

Az európai uniós pályázatok egy részének alapkövetelménye, hogy a KKV-k szinten tartsák vagy növeljék a létszámot és/vagy a bértömeget. A követelmény hátterében az állhat, hogy a versenyképesség javítása a foglalkoztatás fenntartásával együtt menjen végbe. Ám rövid távon ez a két tényező ellentmondásban van, ugyanis a modernizáció, a gépesítés célja részben a jövőbeli alacsonyabb bérköltség. Ha egy jelentős beruházás mellett a munkaerőt is meg kell tartani, akkor éppen az egyik legfontosabb motiváció tűnik el a hatékonyabb működés elérésére.

Szintén az innováció, a hatékonyságnövelés gátja lehet, hogy a KKV-k a működési jellegből fakadóan ragaszkodnak munkavállalóikhoz. A kisvállalatok, még ha nem is feltétlenül családi vállalkozások, barátságos légkört jelentenek a munkavállalók számára. Esetenként ez kiegészül azzal is, hogy kistelepüléseken a munkaidőn kívül is fennállhat kapcsolat a KKV-k munkatársai között. Ez bizonyos esetekben előny is lehet (munkahelyi bizalom magasabb szintje), máskor nehezebben megvalósítható a munkaerő struktúrájának megváltoztatása.

A munkavállalói oldalt tekintve az is megállapítható, hogy a hazai munkaerő nemzetközi összehasonlításban kevésbé számít mobilnak. Magyarországon a lakosság átlagosan 3,4 alkalommal költözik élete során a KSH 2015-ös lakhatási felmérése alapján. Ez csak kevéssel marad el az európai átlagtól, ami 4 költözést jelent egy emberélet alatt. Az öreg kontinensen a két véglet: az észak-európaiak akár hatszor is költöznek életükben, míg például a spanyolok csak kétszer. A helyben maradás egyébként jellemző a közép-kelet-európai régióra, a lengyelek és szlovákok például átlagosan kétszer költöznek életük során (link). Az Egyesült Államokban – ahol az emberek nemzetközi összehasonlításban legmobilabbak – egy átlag polgárra 11,4 lakáscsere vár élete során (link). Az amerikai kutatások alapján (link, link) lakhelyváltoztatás egyik legfontosabb oka a munka. Másrészt azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a technológiai változások ezt az életterületet is átalakíthatják, például a home office elterjedése formálja a mobilitáshoz való hosszállásunkat. Talán a vírushelyzet után elérkezik a digitális nomádok kora? Vagy sokan a helyben maradást és a vidéki kertészkedést választják, ami mellett távmunkát végeznek?

Azok aránya, akik az elmúlt öt évben másik városba vagy régióba költöztek
Forrás: https://www.theatlantic.com/business/archive/2016/10/us-geographic-mobility/504968/

Mire érdemes a hazai kkv-nak figyelni a hatékonyság növelés kapcsán?

Fontos látni, hogy ha a vállalatok egyszerre szeretnénk a hatékonyságot javítani és a dolgozói létszámot is fenntartani, akkor az alapvetően csak akkor érdemes, ha növelik a piaci részesedésünket. Erre több lehetőség is nyílik attól függően, hogy milyen egyedi sajátosságokkal rendelkezik az adott cég vagy iparág.

Így például a német gazdaságra jellemző struktúraváltás miatt új termelő kapacitások érkezhetnek hazánkba a következő években. Itt alkalom nyílik beszállítóként új piacokat szerezni. További piacszerzési lehetőséget jelent a hazai fogyasztás bővülése a jelenlegi válságból való kilábalás során. Az előbbiek mellett a külpiacra történő lépésben is nagy lehetőség mutatkozik, de egyben ez a legnagyobb kihívás is.

Összességében azt láthatjuk, hogy számos akadályba ütközik egy KKV, amikor a jelen körülmények között hatékonyságot akar javítani. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy még az alkalmazotti létszám megtartása és a felvevőpiac mérsékelt növekedése mellett is van lehetőség a technológiai újítások bevezetésére.

Szerkesztett formában megjelent a portfolio.hu oldalon 2021. január 15-én.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.