Néhány perc az inflációról, ami örökre megváltoztatja az életed

  • Kuti Ákos Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 10 perc   

Az elmúlt 2-3 évben fontos témává lépett elő az ügyféltalálkozóinkon az infláció kérdése, hiszen ügyfeleink jelentős része inflációs robbanást érzékelt a mindennapokban, miközben a hivatalos inflációs adatok a jegybank 3%-os inflációs célja körül alakultak ebben az időszakban. Látszólag jelentős ellentmondás van a két tényező között, de ha eggyel hátrébb lépünk, akkor egy csapásra világossá válik, hogy mindenkinek igaza van a történetben. Az inflációs mutató számítását a KSH végzi havi rendszerességgel egy megadott bevásárlólista alapján. Ez a lista jelenleg 938 elemet tartalmaz, ám a szakemberek valójában nem vásárolják meg ezeket havonta, pusztán összegyűjtik a tételek aktuális árait. A kedvencem a Kék neonhal, akváriumi díszhal, de átfutva biztosan találunk rajta olyan árut vagy éppen szolgáltatást, amit egyáltalán nem veszünk igénybe.

Forrás: pixabay.com

A bevásárlólista, amit nem tudunk otthon hagyni

A KSH bevásárlólistája az egyetlen, amely mindannyiunk életét érinti, de mégsem felejtjük az előszobában vagy a másik kabátunk zsebében a bevásárlás előtt. És egyébként közel 10 millió ember életét érinti. Ezzel azért érdemes tisztában lenni, mert az inflációról szóló viták központi témája az egyes személyek, családok által érzékelt infláció. A közgazdaságtani kutatások, felmérések alapján már tudjuk, hogy a háztartások általában jelentősebbnek érzékelik a gyakran vásárolt termékek árváltozását azokhoz képest, amelyeket ritkábban szereznek be. Azaz vásárlóként roppant érzékenyek vagyunk a dobozos tej, az előre csomagolt felvágott vagy éppen a kedvenc magazinunk árának változására, mert azt napi/heti rendszerességgel érzékeljük. A nagy bevásárlólista azonban olyan elemeket is tartalmaz, amelyekkel az élethelyzetünktől függően ritkán vagy akár egyáltalán nem találkozunk (repülőjegy, bőrkesztyű, pelenka, autószerviz, mosógép, LED tv, új vagy használt gépjármű vásárlása); ám ezeket is figyelembe kell venni akkor, amikor a hazai gazdaság folyamatairól, inflációs pályájáról gondolkodunk.

Az eurózónában 0, nálunk 4%

Szintén visszatérő téma, hogy az eurót használó európai országok gazdasági övezete, azaz az eurózóna évek óta 0% körüli vagy éppen mínuszos inflációval küzd. Itthon pedig az inflációs mutató idén már elérte a 4%-os értéket. „Akkor most ki végzi rosszul a dolgát?” – szegezik nekem rendszeresen a kérdést a partnereink. A válasz egyszerű: senki sem. Az egyes országokra, gazdasági övezetekre jellemző inflációs pálya, inflációs szám sok tényezőtől függ, egy elem azonban domináns ebben a tekintetben. A szakirodalom ezt kibocsátási résnek hívja, ami tartós pozitivitás mellett gondot, pl. magasabb inflációt okozhat. De hogy ne veszítsem el az olvasót, rögtön hozok is egy párhuzamot a mindennapokból.

Forrás: pixabay.com

Képzeljük el egy személyautó műszerfalát, azon belül is a fordulatszámmérőt. Ezeken az adott motortól függően általában van egy pirossal jelölt tartomány. A motor ugyan tud ilyen magas fordulatszámon működni, ha a közlekedési helyzet megköveteli; ám ha tartósan ezen a fordulatszámon autózunk, az a motor élettartamának csökkenéséhez vezet. Ilyen az, ha tartósan pozitív a kibocsátási rés. Egy adott gazdaság különböző időszakokban más és más fordulatszámon pörög, sőt az is elképzelhető, hogy a gazdaság úgy növekszik, hogy a gazdaság fordulatszámmérője meg sem közelíti a piros tartományt. Valamelyest leegyszerűsítve a bonyolult közgazdasági összefüggéseket az ilyen lassabb, visszafogottabb gazdasági növekedés mellé általában alacsony infláció párosul.

Padlógáz a magyar gazdaságban

Magyarországon az elmúlt években a gazdaságpolitikai vezetők alapvetően egy másik pályára terelték a hazai gazdaságot. Ebben az időszakban a hazai gazdaság fordulatszámmérője tartósan a piros tartományon belül mozgott, amelyet a 0% közeli kamatok is fűtöttek/fűtenek. Ez a mindennapokban a vállalatok termelési kapacitásainak korlátaival és a feszes munkaerőpiaccal, vagyis a munkaerőhiánnyal jelent meg. Azaz, ha szerettünk volna mestert hívni villanyszerelésre, akkor csak hónapokkal később tudott jönni, de volt, hogy egy egyszerű téglára vagy gépsorra is heteket, hónapokat kellett várni. És az üres álláshelyek betöltése is hónapokat vett igénybe, holott 3-4 évvel ezelőtt még tízes nagyságrendben érkeztek a pályázatok egy nyitott pozícióra. Mindezek nem véletlenül alakultak így, a hazai gazdaságpolitikai szereplők ugyanis azt a célt tűzték ki, hogy a magyar gazdaság tartósan erősebb növekedési ütemet mutasson, mint a nyugat-európai országok, ennek révén pedig könnyebben zárkózhatunk fel ezen országokhoz.

Azonban az éremnek két oldala van: a tartósan piros fordulatszám-tartományban működő magyar gazdaságban valahol ki kellett csapódnia annak, hogy jelentősen megnövekedett a munkaerő, a termelési kapacitások, illetve azok bővítése kapcsán jelentkező kereslet. Egy személyautó motorjával ellentétben a gazdaság, illetve azon belül a vállalatok képesek bővülni, azaz alkalmazkodni a nagyobb kereslethez, a nagyobb megrendelésekhez. És pont ez a célja ennek a gazdaságpolitikai iránynak, hogy a tartósan nagyobb kereslet miatt a vállalatok növeljék a hatékonyságukat, újabb gépsorokat szerezzenek be, gépesítsenek, automatizáljanak, szervezzék át folyamataikat. Ugyanakkor az erősebb gazdasági tempó és a felfokozott kereslet az árak emelkedését is magával hozta/hozza, ez magyarázza az elmúlt 3-4 évben látott fokozatos, ám látványos emelkedést az inflációban.

Mit várunk 2021-ben az inflációban?

A Danube Capital elemzése alapján havi alapon nézve igen hullámzó inflációs pályára érdemes számítani 2021-ben. Míg 2021 januárjában 3% alá is mérséklődhet a mutató, addig jövő áprilisban ismét felpattanhat 4% környékére, de ezt követően a lenti ábra alapján nem várható tartósan magas infláció. Júliusban pedig dinamikus lassulás várható, de a modelljeinkben csak egyetlen pálya esetében lépné át jövő szeptemberben a mutató a 4%-ot, és a távoli időpont miatt itt a legnagyobb az előrejelzési bizonytalanság.

Mivel számolhatnak a hazai vállalatok a következő, 2021-re és 2022-re vonatkozó üzleti tervezés során?

A Danube Capital elemzése alapján 2021-ben 3,5% lehet az éves átlagos maginfláció, majd 2022-ben tovább lassulhat 2,9%-ra. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek az előrejelzések a KSH bevásárlólistájára vonatkoznak, vagyis a fogyasztók számára az abban szereplő termékek, szolgáltatások összességére vonatkozó várható árváltozásokat jelentik. Ha a vállalkozásunk más vállalkozás számára értékesít terméket, szolgáltatásokat, illetve olyan terméket, szolgáltatást értékesít, amely nem eleme a 938 tételes bevásárlólistának, akkor pusztán a fogyasztói árindex, azaz az infláció alapú üzleti tervezés félrevezető lehet.

A hivatalos infláció ugyanis a háztartások szemszögéből közelíti meg az árszínvonal romlását. Ha egy adott termék/szolgáltatás piacán nagyon éles a verseny, akkor az alapanyagárak érdemi emelkedése mellett sincs tér jelentős áremelésre. Az új személygépkocsik, személyi számítógépek és egyéb tartós fogyasztási javak esetében rendszeresen minőségi kiigazításokat végez a KSH. Ez azt jelenti, hogy a termékek valódi árváltozásából kiszűrik azt a hatást, amelyet annak minőségjavulása okozott.

Egy vállalkozás üzleti tervezésekor sokszor túl alacsony költségnövekedéssel számolnánk, ha csak a várható inflációt vennénk figyelembe. Például egy vállalatnak muszáj időről időre a kor kihívásainak eleget tevő technológiai felszereléseket (telefonok, laptopok stb.) beszereznie. Ezek valódi ára pedig természetesen a fentiek alapján nagyobb lesz, mint az a statisztikákból látszik. Rendszeres vita tárgya, hogy az ingatlanárak nem szerepelnek a fogyasztói kosárban, sőt a lakbér a maga 1,4%-os súlyával sem számít meghatározó elemnek. Azonban a háztartások esetében megközelítőleg helyes becslésnek mondható az alacsony súly, mivel 2015-ös felmérések szerint a teljes lakásállományon belül mindösszesen 6% a magánbérleti lakások aránya.

Természetesen a vállalatok esetében érezhetően más arányokkal találkozhatunk, hiszen a cégek jelentős része bérli az irodáit. Így általában az összes költségen belül jóval nagyobb súlyt képviselnek az (iroda)bérleti díjak, mint a háztartások esetében. A fenti példák mind abba az irányba mutatnak, hogy a vállalkozások költségei jellemzően az inflációt meghaladó mértékben emelkednek. Azaz érdemes pontosabb előrejelzést használni az üzleti tervezés során, amely felhasználja a fogyasztói árindex és a vállalatok költségeinek változása között megfigyelhető múltbeli összefüggéseket, ebben a Danube Capital szakértői csapata jelentős szakértelemmel és piaci tapasztalattal rendelkezik.

Szerkesztett formában megjelent a portfolio.hu oldalon 2020. november 23-án.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.