Nem a győzelem a fontos, hanem a túlélés

„Vegyük példának a kórokozókat. A 18. században nem léteztek. Semmi. Soha senki nem is álmodott ilyesmiről! Legalábbis a normális emberek nem. Erre jön ez a doktor… Semmelweis! Ez a Semmelweis megpróbálja meggyőzni az embereket, főleg a doktorokat, hogy vannak ezek a kórokozók, pici, láthatatlan csúfságok, amik behatolnak a testbe, és megbetegítik. Megpróbálja meggyőzni az orvosokat, hogy mossanak kezet. Mi ez a pasas? Őrült? Icipici, láthatatlan, hogy is hívják őket? Kórokozók? Ugrás a 20. századba. A múlt héten, pont mielőtt elrángattak ebbe a lebujba! Bementem egy gyorsvendéglőbe, hogy rendeljek egy burgert. A hapsi leejtette a földre. Felszedi, letörli, és odaadja nekem, mintha minden rendben lenne. Mondom: “És a kórokozók?” Erre ő: “Nem hiszek a kórokozókban. Csak azért találták ki őket, hogy több tisztítót és szappant tudjanak eladni.” Most ő a bolond, nem? Látod? Nincs valós. Nincs téves. Csak közvélemény van.”
Jeffrey Goines – 12 majom

Ennek a bejegyzésnek az első negyedéves amerikai vállalati eredmények kitekintéséről kellett volna szólnia. De bárki beláthatja, semmi értelme első negyedéves vállalati eredményekről beszélgetni. Lényegtelen. Az lesz majd a fontos, hogy a sajtótájékoztatókon mit mondanak a cégvezetők. Már olvasni pozitív híreket, például a FedEx múlt héten tette közzé, hogy Kínában sokkal nagyobb a visszapattanás, mint amit előzetesen vártak és a nagyvállalatok 90-95%-a, a kisvállalkozások 65-70%-a elkezdte a működést[1]. Persze azok közül, akik az ő ügyfeleik.

Van viszont más, amiről lehet filozofálgatni. Sőt kellene is, minél többet. De ezek többségében nem adatokon alapulnak, tehát csak víziók. A vízió viszont fontos aspektusa a befektetéseknek, főleg, ha részvényekről van szó. Az utóbbi pár napban két dolog fogalmazódott meg bennem:

Hogyan változik meg a világ a járvány lecsengése után?
Mikor felejtjük már el a normál eloszlást?

Kezdjük az elsővel. Figyelem, nézeteimmel nem biztos, hogy sokan egyet fognak érteni, de vállalom, hiszen a piac nem a konszenzusról szól. Ha a piacon konszenzus lenne, kereskedés sem lenne.

350 éve írta le Blaise Pascal ezt: „All of humanity’s problems stem from man’s inability to sit quietly in a room alone.” Nem is lehetne aktuálisabb. Bár nyilván nem minden probléma következik abból, hogy az ember egyszerűen képtelen otthon ülni és elfoglalni magát, de a vírus terjedése éppen ide tartozik. A csapból is a digitális világ folyik, mégis a mai napig fontos, hogy ügyféltalálkozók miatt kontinenseket repüljünk keresztül. Fontos, hogy a Facebook profilunk tele legyen egzotikus nyaralási képekkel, mert triviálisnak vesszük, hogy felülünk a repülőre és pár óra alatt eltávolodunk lakóhelyünktől pár ezer kilométerre.

És ezt még akkor sem érezte az emberiség gondnak, amikor már itt kopogtatott a járvány, sőt, sokan még most sem érzik a problémát. Az emberiség nagy része, főleg a harmadik világon kívül, nem élt még meg olyan dolgot, ami alapvetően felforgatja az életét. Beleszülettünk a civilizációba és azt gondoljuk ez csak úgy van, valahol kifejlődött, mi meg élvezzük az eredményét.

Nem kell különösen éles eszűnek lenni ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy a légiforgalom gyökeresen átalakul majd a járvány után. Előtérbe kerülhetnek a digitális megoldások a felesleges utazások helyett, ami azt is jelenti, hogy például felgyorsulhat az 5G kiépítése. Ez nyilván a telekommunikáció társaságainak és az ilyen megoldásokat kínáló cégeknek lehet majd aranybánya. A Microsoft például két hete jelentette be, hogy a 20 milliós Teams felhasználói száma 44 millióra növekedett és akkor még nem volt ilyen drasztikus a helyzet az USA-ban[2]. Továbbá nem lennék meglepve, ha több ország ismét bevezetné a vízumot vagy hasonlót, vagy szabályt hoznának arra, hogy aki külföldön dolgozik, annak egy ilyen helyzetben mit kell tennie, hiszen a tömegesen hazatérő külföldi munkások is szorgosan széthordozták a betegséget. A fentiek miatt a biztosítások is változhatnak, nehéz lenne elképzelni, ha nem lenne valami kitétel ezentúl egy ilyen helyzetre.

A munkahelyi feltételek is változhatnak. Nem vagyok benne biztos, hogy az “open-office” berendezkedési formája tovább terjed. Kíváncsian várom, hogy milyen hatékonysági változást látnak majd az adatokból a jelenlegi “home office”-ban dolgozó munkavállalók részéről a cégek. Amennyiben az pozitív, akkor könnyen lehet, hogy a „tömegesen egy irodaházban kell dolgozni” hozzáállás is megváltozhat. Viszont a mostani járvány hatásaként sok cég elkezdhet gyorsabban azon dolgozni, hogy a fizikai munkásokat, akiket amúgy nem lehet hazaküldeni dolgozni a munkájukból kifolyólag, felváltsa az automatizált megoldás, például a robotika.

Ha már digitalizáció, robotika, mesterséges intelligencia, akkor csak remélni tudom, hogy az emberiség többet fog áldozni a saját bolygójának megismerésére és a számítási kapacitásokat nem fekete lyukak, meg gravitációs hullámok stb. megismerésére fordítjuk majd. Az utóbbi években előretört az egészségügyi digitalizáció és a mesterséges intelligencia. Ez most felerősödhet. Én azt gondolom, hogy az emberiség az életét ezen a bolygón fogja leélni, legyen bárkinek is bármilyen megalomán elképzelése más bolygók kolonizálása kapcsán.

Felértékelődhet a magasabb pénzügyi tartalék is. Azon cégek, amelyek jelentős pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, nem csak átvészelhetik ezt az időszakot, hanem az utána nyíló piaci réseket is gyorsan ki tudják majd használni, ezért elképzelhető egyfajta készpénz-felhalmozási vágy, vagy a likviditás növelésére vonatkozó stratégiák kidolgozása a járvány lecsengése után a vállalatoknál, amely aztán átgyűrűzhet a pénzügyi szektorba is, hiszen a vagyont kezelni kell.

Véleményem szerint a jelenlegi helyzet megmutatta azt, hogy a lokalizációnak sokkal jobban előtérbe kellene kerülnie és a globalizáció nem megoldás mindenre. Ha ez megvalósul, az komoly inflációt hozhat, hiszen drágábbak lehetnek a fejlett országokban vagy a helyben termelt áruk, de ezt az áldozatot muszáj lenne felvállalni. Egy példa: a jelenlegi helyzet rávilágított arra, hogy megengedhetetlen, hogy megfelelő, azaz minimum 95%-os hatékonyságú maszkot csak Kínában gyártanak, mivel az Európában gyártva 1000 forint helyett 1500 vagy 2000 forint lenne. Pár hete még drágának tűnt, ma már nem az; főleg, hogy szinte kaphatatlan. És ha már lokalizáció, az EU megint nem tudott egységesen fellépni. Ahány ország, annyi megoldás született, melyek azért konvergáltak egy hasonló válságkezelés felé, de az elején semmifél egységes európai fellépés nem volt azonosítható.

Globálisan nézve pedig senki se gondolja, hogy itt egy gyors felpattanás lesz a gazdaságban. Napjaink meghatározóan negatív élménye lesz az egész emberiségnek. Ne gondoljuk, hogy nyáron majd tömegek fognak autót, lakást venni vagy bárhova elutazni. Az is elképzelhető, hogy a takarékoskodás új szintet fog lépni, hiszen aki most az átlaghoz képest jól élt, de azért, mert szinte mindent elköltött, átgondolhatja pénzügyi viselkedését.

Mindezek azonban szemléletváltást igényelnek. A kérdés, akarunk-e úgy egy jó évtizedet, hogy utána esetleg lenullázzuk magunkat. A hasonlat részvénypiaci, de máshol is megállja a helyét. Akarunk-e úgy részvénypiacra fektetni, hogy aztán 10 év múlva az egészet újra kelljen építeni, hiszen a piacokon például a nyolcvanas évek óta folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy 10 évente van egy elsöprő korrekció. Amennyiben ezt elutasítjuk, úgy muszáj lesz egyfajta szemléletváltás. A tervezéseknél előtérbe kell kerüljön az a nézet, hogy a nem vagy nehezen látható kockázatokat is figyelembe vesszük. A szélsőségesen nagy kockázat kezelését az esemény előtt kell megtenni és nem utána. Ennek ma már széles szakirodalma van, mégis kevesen alkalmazzák. Erről fog szólni a következő bejegyzésem.

[1] https://seekingalpha.com/article/4332653-fedex-corporation-fdx-ceo-fred-smith-on-q3-2020-results-earnings-call-transcript?part=single

[2] https://www.businessinsider.com/microsoft-teams-coronavirus-daily-active-users-2020-3

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?