Nyugalmas vizeken járhat az MNB idei első kamatdöntésekor

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

Január 26-án, kedden tartja az idei évi első kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács nem módosít az alapkamat 0,6%-os szintjén. Továbbá várakozásunk szerint az egyhetes betét kamata (0,75%) sem változik a január 28-i, csütörtöki tenderen. A jegybank továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában, és ez a jegybanki eszközök mellett a kommunikációban is tükröződik.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy január közepi interjúban hangsúlyozta, a jegybank szeretne távolságot tartani a 0% körüli szintektől, vagyis nem várható további alapkamatcsökkentés. Várakozásunk szerint a hazai alapkamat az idei és a jövő évben egyaránt 0,6%-on marad.

A járvány 2021-es áthúzódásával még mindig a szigorú korlátozások és a bizonytalanság uralja a gazdaságot, bár a vakcinák megjelenése a gazdasági folyamatokat is kedvezően befolyásolhatja. A további esetleges monetáris politikai lépéseket így a koronavírus-járvány erőssége, a korlátozó intézkedések időtartama, ezek gazdasági hatásai, illetve a vakcinákkal és a lakosság oltásával kapcsolatos fejlemények határozzák meg.

A kamatok szinten tartása mellett a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei tekintetében sem várható változás az MNB januári kamatdöntésekor. A monetáris politikai eszköztár fontos eleme, azaz az állampapír-vásárlási program kapcsán a jegybank tavaly decemberi kamatdöntésekor kiemelte, ha az egyes papíroknál megközelíti az 50%-os limitet a jegybank vásárlása, akkor elmozdulhat a rövidebb, 5-10 éves futamidők felé, mivel ezt a limitet nem szeretné átlépni. A jegybank tehát várhatóan továbbra is fenntartja heti állampapír-vásárlásait.

A monetáris politikai eszköztár egyéb elemeiben – elsősorban az NHP Hajrá! és NKP esetében – sem várható érdemi módosítás a jövő heti kamatdöntő ülésen. A Növekedési Hitelprogram Hajrá keretösszegét a Monetáris Tanács tavaly novemberben emelte meg 1000 milliárd forinttal 2500 milliárd forintra, ennek kihasználtsága jelenleg meghaladja az 1500 milliárd forintot. Továbbá a Növekedési Kötvényprogram felülvizsgálata is megtörtént idén januárban, a Monetáris Tanács a keretösszeg 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra történő emeléséről döntött. A program kezdete óta eddig a vállalatok közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vett gazdasági tényezők:

2020. novemberben és decemberben a hazai infláció egyaránt a jegybank 3%-os célja alatt, 2,7%-on állt, ezzel együtt 2020 átlagában 3,3%-os árszínvonalromlást regisztráltak idehaza (év/év alapon). Az inflációs adatok 3% alatti szintjei az MNB-t is kényelmesebb helyzetbe hozzák a mostani, januári kamatdöntő ülésen.

A belső árnyomás azonban továbbra is magasnak számít idehaza, a maginfláció a tavaly novemberi 3,9%-ról 4%-ra gyorsult decemberben, a tavalyi év egészének átlagában 4,1%-os maginflációt mértek idehaza (év/év alapon). Előretekintve, az idei év első negyedévében – év/év alapon – továbbra is 3% alatti, de toleranciasávon belüli (headline) inflációs adatok várhatóak. A Danube Capital 2020. decemberi előrejelzése szerint 2021-ben 3,1% lehet a hazai fő inflációs mutató, 2022-ben pedig 2,9% éves átlagban, míg a maginfláció idén 3,6%-ra, majd jövőre 2,8%-ra lassulhat (év/év alapon mérve).

A külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, és a Fed folytatja az állampapír-vásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír és 40 milliárd dollár jelzáloglevél vásárlás). A tengerentúlon idén is várható a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika fenntartása.

Az ECB tavaly decemberben kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nulla közeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%).

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.