mesterséges intelligencia

Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk, vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába állított tudás, a kreativitás kiteljesedése, valamilyen új, vagy javított termék, szolgáltatás, szervezeti felépítés, folyamat létrehozása. Az innovációhoz vezető egyik fontos út a kutatás és fejlesztés (angolul: research and development, R&D), amely a meglévő tudásbázis kreatív, célzott bővítése, egyfajta tudományos munka. Az így megszerzett, vagy bővített új ismeretanyagot ezután új termékek, szolgáltatások, folyamatok kidolgozására lehet felhasználni. A kutatómunka és így az innováció sok esetben költséges, hosszadalmas folyamat. A legtöbb esetben a megcélzott eredmény csak hosszas próbálkozás és hibák után, temérdek pénz elköltése után érhető el, de rossz esetben még így sem. Emellett pedig nem szabad megfeledkezni a szerendipitásról, azaz a véletlenszerű felfedezésről sem, amikor a kutatási témától független dolgot fedezünk fel. Ez utóbbira rengeteg példa van a történelemben például a penicillin. Alexander Fleming egyszer észrevette, hogy egyik kísérletét tönkretette a penészgomba, így jött rá a penicillin antibakteriális hatására. Vagy ott a Viagra, amely elvileg a magas vérnyomást kezelte volna, aztán valami egészen másra nyújtott megoldást. Az innováció és így a kutatás-fejlesztés támogatása kiemelt feladat szinte minden fejlett, vagy fejlődő országban, melyben magánvállalatok és állam intézmények is szerepet vállalhatnak. Ezek a fejlesztési projektek sokszor megelőzik korukat és csak sokkal később válnak széles körben megvalósíthatóvá. Amikor pedig elterjednek, mindenki magától értetődőnek veszi létezésüket. Így született meg az internet is. Az internet őse ARPANET néven indult el 1969-ben, két nappal Mindenszentek előtt. A DARPA azaz az Amerikai Egyesült Államokbeli Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége adott megbízást a kifejlesztésére. Az internet és a világháló nem egy és ugyanaz. Az internet magában foglalja mindazt a technológiát, amely lehetővé teszi a számítógépek egymással való kommunikációját, amit ma már olyan egyszerű dolognak érzékelünk, mint felkapcsolni egy lámpát. Az első honlap 1991-ben készült el a CERN nukleáris kutatóközpontjában. Az első webböngésző, a Mosaic 1993-ban az Illinois-i egyetemen látta meg a napvilágot, majd 1994-ben kezdett tömegtermékké válni a Netscape Navigatornak és a Microsoft Explorernek hála. A DARPA élenjár az innováció és a kutatás-fejlesztés, az újkori technológiák kifejlesztése tekintetében. 2004 óta több olyan kihívást is szervezett, ahol a résztvevők valami újdonságot mutathattak be. Nézzük miket támogatott a DARPA, mi lehet a következő internet? 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben az önvezető autózásé volt a főszerep. Olyan önvezető technológiára volt kíváncsi a DARPA, amely majd a honvédelemben alkalmazható. 2004-ben senkinek sem sikerült teljesíteni a célul kitűzött távot, amely 300 mérföld volt. 2005-ben már öt csapat abszolválta a távot (igaz az időközben 175 mérföldre csökkent), négy közülük a limitidő, 10 óra alatt. A 2007-es esemény pedig már nem sivatagban, vadregényes tájakon, hanem forgalomban hivatott kipróbálni az önvezetést. 2009-ben az internet 40 éves évfordulójára az internet és a közösségi hálók (kommunikáció, csapatépítés) hatékonyságát demonstrálták, ahol az USA területén elhelyezett 10 darab lufi pontos helyét kellett meghatározni hét órán belül. 2013-ban és 2015-ben a robotikáé volt a főszerep. A versenyt extrém nehézségűre tervezték. A robotoknak képeseknek kellett lennie segíteni az embereket különböző katasztrófák kezelésében. Így olyan robotokat kellett fejleszteni, amelyek tudnak járművet vezetni, kinyitni egy vízcsapot, ki tudnak nyitni egy ajtót, vagy éppen fel tudnak menni egy lépcsőn. A 2014-es és 2015-ös verseny célja olyan csapatok díjazása volt, akik a legjobb előrejelzést adják a chikungunya-láz terjedésére, melyet a szúnyogok által terjesztett chikungunya vírus okoz. A verseny apropója az volt, hogy a fertőzés 2013 óta jelentősen terjedt az amerikai földrészen. 2016-ban a kibervédelem és annak mesterséges intelligenciával való kiegészítése volt a fókuszban. A résztvevőknek olyan mesterséges intelligenciát kellett fejleszteni, amely valós időben tudja a programhibákat, feltöréseket, adatbázisokba való behatolásokat azonosítani és kijavítani. A mai világban egyre több eszköz kapcsolódik a világhálóhoz, sokuk wifin keresztül. A DARPA 2016. és 2019. közötti kihívásai arra a problémára keresték a választ, hogy ebben a túlterhelt rádiójeles közegben hogyan lehet megbízhatóbb kapcsolatot létrehozni, hogyan kommunikáljanak az eszközök egymással a sávszélesség okosabb megosztásáért. Ez utóbbi egyébként lassan egy átlagos háztartásban is kardinális problémává fog válni. 2017-től a DARPA kihívásai a föld alá költöztek. Ekkor már arra volt kíváncsi a szervezet, hogy ki tud olyan szoftvert készíteni, amely a föld alatti világot a lehető legjobban fel tudja térképezni. Ez a világ (barlangok, alagutak) sokszor még ismeretlen, rengeteg veszéllyel. Katonai használatuk azonban fontos lehet, így a lehető legpontosabban kell ismerni a környezetüket. 2019-től pedig a föld alól az űrbe tekintett a DARPA. A kihívás célja az volt, hogy csak rövid idővel előtte meghatározott helyről kellett valamilyen terméket az űrbe juttatnia a csapatoknak. Ez utóbbiról sem volt sok információjuk, az űrbe juttatandó dologról csak 30 nappal korábban kaptak leírást. Ahogy fent láthatjuk, az innováció mindenfelé utat tör, bár egy-egy kornak megvannak a maga kitüntetett céljai. Így volt, van ez az önvezetéssel, a mesterséges intelligenciával vagy az űr felfedezésével. A DARPA sok esetben lefektette az alapokat, utána már a cégeken, és rajtunk, emberiségen múlik, hogy ezekből mi valósul majd meg.

Az új internet

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   
Innováció. Nem telik el olyan nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk erről a fogalomról. Meghatározására sok lehetőség adott, de még ha nem is tudjuk teljes pontosággal szavakba önteni, akkor is van róla fogalmunk, hogy mit takarhat. Az innováció egyfajta munkába… Tovább olvasom »Az új internet
Az MKB 2017 decemberétől, az indulástól tagja a „BÉT piacfejlesztési programja kis és közepes tőkeértékű részvényekre keretében” projektjének. Feladatunk néhány kis- és közepes kapitalizációjú részvény követése, elemzése úgy, hogy az a befektetők számára érthető legyen. A programot az az érdeklődés szülte, hogy hazánkban míg a blue-chipeket (MOL, OTP, Richter, Telekom) több hazai és nemzetközi elemzőház is követi, addig a kispapírokkal viszonylag kevesen foglalkoznak. A program keretében az MKB követi az ALTEO részvényeit is. Az ALTEO ma már a hazai energetikai iparág egyik meghatározó vállalata, amely mind megújuló, mind hagyományos villamosenergia termeléssel is foglalkozik. De ezen túlmenően energetikai szolgáltatásokkal, kiskereskedelemmel, hulladékhasznosítással is foglalkozik. (Bővebben az BÉT oldalán tájékozódhat erről, elérhetőség itt: https://bet.hu/Kibocsatok/BET-elemzesek/elemzesek/alteo-elemzesek). 2017 decembere óta 37 alkalommal kommentáltuk az ALTEO-t érintő eseményeket, melyek tartalmaztak egy bevezető elemzést, négy modell frissítést, tíz negyedéves elemzést és több, mint húsz, a vállalattal kapcsolatos hír értelmezését. A napokban a társaság M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, Kovács Domonkossal készítettünk interjút. Nem a száraz pénzügyi helyzetre (azok megtalálhatók a fenti linken), hanem inkább a jelenlegi és esetleg távoli jövőbeli helyzetre, a zöld jövőre és az elemzési munkásságunk megítélésére voltunk kíváncsiak. Danube Capital R&A Zrt.: Kezdjük a jelen helyzetben talán a legfontosabbal. Hogyan hatott az ALTEO-ra, az ügyfeleire a koronavírus járvány? Milyen intézkedéseket hoztatok és mi a vezetőség várakozása a járvánnyal kapcsolatban? Kovács Domonkos: A járvány az elején mindenkit váratlanul ért, de ez nem azt jelenti, hogy felkészületlenek voltunk. Az erőművek biztonságos, megbízható működése mögött kidolgozott és részletes utasítás- és szabályrendszer van, így az ALTEO-nak inkább finomhangolnia kellett ezeket és nem nulláról megírnia őket. Természetesen az irodai dolgozók otthoni munkavégzésre álltak át, azonban az erőművek üzemeltetése esetén erre nincsen lehetőség, így ott a higiénés szabályok szigorítása, a személyes kontatkusok számának radikális csökkentése és az idősebb munkavállalók fokozottabb védelme volt fókuszban. A járvány tavaszi hullámában éreztünk egy nagyobb féket egyes partnereink részéről, a beruházási döntéseket inkább elhalasztották, a folyamatban lévő beruházásaink esetén megnehezült az eszközök beszerzése, importja, a helyszínen történő összeszerelése és a fizikai szemlét igénylő munkák minőségellenőrzése. Azonban ezt követően a helyzet jelentősen javult és azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy az ALTEO üzleti modellje válságálló volt a pandémiával szemben, aminek egyértelmű jele, hogy 2020-ban az első háromnegyedévben már meghaladtuk a tavalyi egész éves eredményünket mind EBITDA, mind adózott eredmény szinten. DC: 2019 novemberében (https://bet.hu/site/newkib/hu/2019.11./Strategiai_prezentacio_az_ALTEO_Csoport_2020-2024._kozotti_idoszakanak_vonatkozasaban__128326790) az ALTEO menedzsmentje egy stratégiát prezentált, ahol 2024-ig kb. 20 milliárd forintnyi beruházással, az EBITDA körülbelüli megduplázódásával és új szegmensek kiépülésével (például: hulladék újrahasznosítás) számolt. Hol tartatok most ennek megvalósításában, valamint körvonalazódott-e az új szegmensek képe? KD: A stratégiát nem csak meghirdettük, hanem időről-időre felül is vizsgáljuk. Általánosságban az mondható, hogy időarányosan jobban állunk, mint terveztük, de ez nem azt jelenti, hogy minden részére igaz a felülteljesítés. A tőkepiaci stratégiánk végrehajtásában jóval előrébb járunk, a BUX tagság tekintetében igen bizakodóak vagyunk, meglátásunk szerint közel járunk a tagság feltételeinek teljesítéséhez, az e-mobilitási üzletágunk is elindult tavaly ősszel. A hulladékgazdálkodási üzletágunk egyelőre egy organikus növekedési pályán halad. Kérdés, hogy sikerül-e a növekedést felgyorsítani egy akvizícióval, vagy inkább maradunk az organikus növekedési pályán, tekintve, hogy az ágazat szabályozásában jelentős horderejű változások várhatóak és, amíg a szabályozási feltételek nem véglegesülnek, inkább óvatosan haladunk. DC: Az utóbbi hónapokban Magyarországon is egyre többet olvasni, hallani a környezettudatosságról, zöld kötvényekről, ESG befektetésekről. Ebben, az iparági helyzeténél fogva az ALTEO is erősen érdekelt. Hogyan látjátok a különböző vállalatok, iparágak környezettudatos stratégiáinak megvalósulását hazánkban és az ALTEO milyen elvek mentén működik? KD: Az ALTEO stratégiájának fókuszában áll, hogy minél inkább környezeti értelemben fenntartható legyen, ezáltal az egész szervezetet működését átitatja a környezettudatosság, amelyre ráerősít, hogy egy erősen szabályozott és a klímaváltozás elleni küzdelemben igencsak érintett iparágról van szó. A kedvező hír, hogy egyre több hazai vállalat ismeri fel, hogy a környezettudatosság nem csak önmagában érték, hanem versenyhátrányt is jelenthet, ha lemaradnak e téren, mert például a multinacionális beszállítóknál már ez is egy mérlegelési szempont, nem csak az ár és a minőség. Emellett a befektetői társadalom és a szabályozó hatóságok is egyre inkább elköteleződnek ezen irányba, ennek köszönhetően erőteljes felfutást várunk a zöld kötvények, az ESG befektetések és egyéb szabályozói ösztönzők terén. Az ALTEO, tevékenységénél fogva, igen jó pozícióból indul ahhoz, hogy az ebből származó előnyöket kiaknázza a jövőben és ezen a téren jelentős erőfeszítéseket is teszünk, hogy ez ténylegesen így is legyen, az ESG szempontoknak történő megfelelés különösen nagy figyelmet élveznek a cégnél. DC: Az utóbbi hetekben több helyen is lehetett olvasni a háztartási méretű kiserőművek szabályozásáról, amely most kedvező, de ez könnyen változhat a jövőben. Ti vártok-e valamilyen jellegű változást a megújuló energia támogatásában, felhasználásban a közeljövőben? KD: Általános tendencia a világban, hogy a háztartási méretű erőművek egyre olcsóbban telepíthetőek, így kevésbé szorulnak rá olyan szabályozásra, amely előnyben részesíti őket a többi termelővel szemben, így itt nem várható pozitív fordulat e tekintetben, de ez csak lassítani fogja az elterjedésüket, akadályozni nem. DC: Egy kis sci-fi, de lehet, hogy már nem is az. Mit gondoltok a mesterséges intelligencia, microgrid, a blockchain rendszer villamosenergia kereskedelemben (akár egy lakóközösség közötti is) betöltött majdani szerepéről? Foglalkoztok-e ilyen lehetőségekkel? KD: A mesterséges intelligencia már ma is köztünk van, többek között az ALTEO saját szabályozó központja is alkalmazza a technológiát annak érdekében, hogy a megújulók termelésének előrejelzése minél pontosabb legyen. A blockchain és a microgrid egy kicsit még távolabb van, de nem azért, mert ne lehetne alkalmazni, hanem mind a felhasználóknak, mind a szolgáltatásnyújtóknak is megfelelő ösztönzőrendszerrel és gazdaságossággal bíró üzleti modell még nem került kialakításra. Ebbe a képbe fognak bejönni tömegével az elektromos autók, amelyek akkumulátorai jelentős felhasználható szabályozási kapacitást fognak jelenteni, amely megint új lehetőségeket teremthet. Az ALTEO tipikus B2B szolgáltató, lakossági ügyfelekkel jelenleg nem foglalkozik, de nyitva tartjuk a szemünket és a fülünket, mert ezek a változások a következő 10 évben radikálisan megváltoztathatják az iparág működési környezetét. DC: Az ALTEO, MKB és a BÉT együttműködésének keretében 2017 decembere óta követjük a Társaságot és számolunk be minden jelentős eseményről, hírről. Így, több mint három évvel az indulás után visszagondolva, mit vártatok ettől az együttműködéstől 2017-ben, mit gondoltok most róla, és a legfontosabb, mennyire érzitek hatékonynak, segítőnek ezt a kezdeményezést? KD: Nagyon örültünk a BÉT kezdeményezésének, hogy egy olyan cégről készül független elemzés, amely kívül esik a befektetési szolgáltatók radarján a mérete miatt. Emellett mindig értékes egy külső személő szakértői véleményét olvasni a vállalatról és ezen tanulságokat fel tudjuk használni a működésünk javítására. Továbbá nagy segítséget jelent egy ilyen elemzési szolgáltatás azon kisbefektetők részére, akiket érdekel az ALTEO, viszont nincsen idejük napi szinten követni, elemezni a céggel kapcsolatos híreket. Az ALTEO stratégiai célja, hogy minél fontosabb szereplője legyen a magyar tőkepiacnak, bővüljön a részvényeinek piaci forgalma. Ezt illetően örömmel állapítottuk meg, hogy a várakozásaink jelentősen túlteljesültek, mert az ALTEO részvények iránti érdeklődés és a részvények piaci likviditása úgy látjuk, hogy jelentősen nőtt a program indulása óta, és reméljük, hogy ez még sokáig így is marad a BÉT és a MKB közreműködésével.

ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 9 perc   
Az MKB Bank Nyrt. 2017 decemberétől, az indulástól tagja a BÉT kis és közepes kapitalizációjú részvényekre vonatkozó piacfejlesztési programjának. A program tagjai kis- és közepes kapitalizációjú részvényeket követnek, elemeznek, illetve árjegyzési szolgáltatást nyújtanak, amely hozzájárul a befektetők szélesebb körű tájékoztatásához.… Tovább olvasom »ALTEO-expanzió: blockchain és mesterséges intelligencia