modell

Gyilkos korreláció Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy hányan fognak a medencéjükben megfulladni egy adott évben? Nos, azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy az az alábbi ábrán is látható. Nyilván, a legtöbben megmosolyogják ezt az „elemzést”, pedig az élet tele van ilyen hamis korrelációkkal. Valamilyen adatsorról azt gondoljuk, hogy megmagyaráz egy másikat, aztán mindez csak a véletlen műve. A korreláció két adatsor közötti lineáris kapcsolatot méri. Ha van két részvénytársaság, amely közül az egyik esernyőt árul, a másik pedig jégkrémet, akkor ha esős idő van a kettő közötti korreláció inkább negatív lesz, mert nyilvánvaló, hogy az egyik cégnek akkor jó, ha eső van, míg a másiknak akkor, ha süt a nap. A két cég részvényeinek hozama között azonban semmilyen kapcsolat nincs, ami összeköti őket az az időjárás. Az időjárás, aminek az emberi természetre is hatása van. Lépten nyomon olyan emberekkel találkozom, akik panaszkodnak az időjárásra. Hetek óta esős, hűvös idő van, és állítólag ez még folytatódni is fog. Egyszer egy ügyfelem felhívott, Csaba, adjunk el mindent. Kérdezem tőle: miért? Öt napja esik az eső, „kilátástalan” vagyok. Ez persze régen volt, amikor még nem volt ennyire elterjedt az online kereskedés. Amikor még számított, hogy milyen az idő. Egy régi anekdota szerint egyszer Chicagóban rémes idő volt, hetek óta esett az eső. A traderek csak ültek, unták magukat, hiszen megbízásuk sem nagyon volt. Majd az egyik megszólalt, shortoljuk a gyapotot! De mégis miért, kérdezték a többiek. Mert a gyapotnak tűző nap kell, itt hetek óta 10 fok van és esik az eső. Remek ötlet. Mindenki shortolni kezdte a gyapotot. Aztán kiderült, hogy ahol a növény terem, ott hetek óta kánikula van. Az alábbi ábra a Dow Jones ipari átlag és az időjárás kapcsolatát szemléltet 1965 és 1995 között. Bámulatos, rossz időben esik az index, napsütéses időben emelkedik. De ha több napsütéses nap van, mint felhős, és a tőzsde inkább emelkedik, mintsem csökken, akkor máris megmagyaráztuk ezt az anomáliát. De ettől függetlenül az időjárás befolyásolja az emberi hangulatot. Persze a közgazdászok szerint nem.

Gyilkos korreláció

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   
Tudjuk vajon, hogy mit kell megvizsgálni ahhoz, hogy előre jelezzük, hogy egy adott évben hányan fognak a medencéjükben megfulladni? Nos elég azt, hogy Nicholas Cage hány filmben szerepel. A két adatsor közötti korreláció 1999 és 2009 között 66,6%-os volt, ahogy… Tovább olvasom »Gyilkos korreláció
Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket? Január elején írtam https://danubecapital.hu/blog/toke-nelkuli-kapitalizmus/ a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről. Akkor úgy fejeztem be a cikket, hogy: „Minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni, elemezni; de lassan eljön az az időszak, amikor tényleg meg kell változtatni a vállalatértékelésről alkotott módszereinket, ám erről egy következő publikációban mélyülünk majd el.” A vállalatok értékelésének újfajta megközelítése abban áll, hogy míg a tárgyi eszközök szinte kivétel nélkül megjelennek a vállalatok könyveiben, addig az immateriális javak nagy része szinte egyáltalán nem. Ennek pedig sok következménye lehet. Például nem értjük, hogy egy Nike vagy Coca Cola miért forog a könyveinek 3-5-szeresén. Nem értjük, hogy a Google esetében mennyit jelent a keresőmotor. Vagy, hogy az Amazont miért vette boldog boldogtalan annak ellenére, hogy évtizedekig semmi eredményt nem termelt. Évtizedekig a pénzügyi adatok jelentették az összekötő kapcsot a vállalatok részvényeinek teljesítménye és fundamentumai között. Mára ez jelentősen megváltozott. Míg a kilencvenes években, ha valaki a nettó eredményt kis hibahatárral jelezte előre könnyen plusz hozamot tudott elérni, addig 2009-re ez az előny eltűnt, és egyre inkább a szabad pénzáram de az utóbbi években még inkább az immateriális javak helyes felmérése kap központi szerepet. A nettó eredmény és a szabad pénzáram közötti szerepcsere talán nem meglepő annak a fényében, hogy egyre több vállalat jelent egyszeri tételeket szinte minden negyedévben, amely a nettó eredményre jelentős hatással van, azaz túl nagy lett a változékonysága az utóbbinak. De elég csak arra gondolni, hogy ma már számos alternatív adatszolgáltató jelenik meg, olyanok is, akik például műholdas képek alapján próbálják megmondani, hogy egy-egy cég éppen min dolgozik, vagy mekkora a megrendelés állománya, vagy hogy egy bevásárlóközpontba parkolójában hányan fordulnak meg egy napon. Ilyen például az RS Metrics vagy az Orbital Insight, hogy csak kettő ismertet említsünk.

Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?

  • Debreczeni Csaba Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   
Január elején írtam egy publikációt a tőke nélküli kapitalizmus jelenségéről, amelynek zárógondolata az alábbi volt: „minden cégnek lehet olyan értékteremtő eszköze, amely nem jelenik meg a könyvekben; mégis befektetőként vagy vállalatértékelőként fontos számolni vele. A fenti kérdésről sokat lehet filozofálgatni,… Tovább olvasom »Itt az idő kidobni a régi vállalatértékelési módszereket?