Taxonómia – eszik-e vagy isszák?

  • Nagy Zsófia Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

Ha a cím alapján azt gondolnánk, hogy ez egy táplálkozási tanácsadás lesz a Taxidermia című film alapján, akkor a kedves olvasó fellélegezhet, mivel ez a blogbejegyzés az Európai Unió környezetvédelmi törekvéseiről (Taxonómia rendelet) és az azzal kapcsolatos osztályozási rendszerről fog szólni. Arról a rendszerről, ami a következő években egyszerre lesz segítség a befektetőknek, és komoly kihívás a vállalatoknak.

Azért, hogy megértsük, miért is született meg maga a rendelet, menjünk kicsit vissza az időben. Az Európai Unió 2016-ban hagyta jóvá a Párizsi Megállapodást (a megállapodásnak az USA Joe Biden révén továbbra is részese lesz), amelynek egyik célja, hogy a pénzügyi források a fenntartható fejlődést elősegítve áramoljanak. A megállapodásra tekintettel az Európai Bizottság 2018-ban közzétette a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervet, amelynek egyik célkitűzése, hogy a tőke a fenntartható befektetések felé irányuljon.

Felmerül azonban a kérdés, hogy a befektetők, a pénzügyi szektor szereplői mi alapján fogják tudni meghatározni, hogy mi minősül fenntartható tevékenységnek, befektetésnek. Mi alapján lehet majd egy befektetésre rányomni a zöld bélyeget? Annak érdekében, hogy ez a kérdés megválaszolásra kerüljön, 2020-ban létrejött a Taxonómia rendelet.

Taxonómia rendelet – mi minősül fenntarthatónak?

A rendelet elsősorban 6 környezeti célkitűzést definiál:

  1. Az éghajlatváltozás mérséklése;
  2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
  3. A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;
  4. A körforgásos gazdaságra való átállás;
  5. A szennyezés megelőzése és csökkentése;
  6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Ezen célkitűzések alapján határozta meg a Bizottság, hogy mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek. Vagyis fenntartható, ha a gazdasági tevékenység hozzájárul a fent nevesített célok eléréséhez és nem sérti egyik célkitűzés megvalósulását sem. A rendelet 2020. július 8-án lépett hatályba és mindazon pénzügyi termékre, vállalati kötvényre vonatkozik, amelyeket a „fenntartható bélyeggel látnak el”, továbbá pénzügyi piaci szereplőkre és azon nagyvállalatokra is, amelyek nem pénzügyi beszámoló közzétételére kötelezettek.

Itt jön ugyanakkor az újabb kérdés: mi alapján mondhatjuk ki, hogy egy gazdasági tevékenység mérsékli az éghajlatváltozást, vagy éppen védi a biológiai sokféleséget? A válasz, hogy a Bizottság technikai vizsgálati kritériumokat, egy osztályozási rendszert fog meghatározni külön rendelkezésekben (felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén) két lépésben.

Első lépésként a Bizottság által megbízott szakértői munkacsoport – mely 35 tagja az üzleti és pénzügyi szektor, az akadémia, illetve civil szervezetek képviselőiből állt – készítette elő azt az osztályozási rendszert, amely az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célokhoz járul hozzá. Az első két célhoz kapcsolódó végleges rendszer elfogadása és hatályba lépése 2021-ben várható. A további négy célhoz tartozó osztályozási rendszerre vonatkozó konzultáció 2021-ben várható és 2022-ben lép majd hatályba.

Az osztályozási rendszer

A szakértői munkacsoport ezidáig 72 gazdasági tevékenységre vonatkozóan dolgozta ki az az első két célhoz kapcsolódó osztályozási rendszert. A gazdasági tevékenységek egyebek mellett az alábbi szektorokra terjednek ki: mezőgazdaság, erdészet, feldolgozóipar, villamosenergia-termelés, hulladékgazdálkodás, közlekedés.

Hogyan is néz ki a maga a rendszer? A rendelet végeredményben az egyes tevékenységekhez kapcsolódó azon feltételeket határozza meg, amelyek teljesülésekor megkaphatja a zöld címkét. Ugyanakkor egy adott tevékenységnek nem csupán azt a feltételt kell teljesítenie, hogy hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, de az is igaz kell, hogy legyen rá, hogy nem károsítja a környezetet. Ennek következtében egy napelempark építése a Taxonómia értelmében nem minősül azonnal zöldnek, azt is meg kell vizsgálnia a vállalatnak, hogy pl. milyen hatással jár a környező élővilágra, vagy hogy pontosan hol fog megépülni, van-e a közelben természetvédelmi terület.

Miért örülünk a Taxonómiának?

A Taxonómiát minden tagállamban kötelezően kell majd alkalmazni, ha egy pénzügyi termék esetében szerepel az a megjelölés, hogy „az uniós jogszabályok által környezetvédelmi szempontból fenntartható”. A rendelet nem írja elő kötelező jelleggel, hogy a pénzügyi termékeket ellenőrizni kell, ugyanakkor a nemzeti felügyeleti szervek figyelemmel fogják kísérni, hogy a piaci szereplők betartják-e a Taxonómiára vonatkozó közzétételi kötelezettségeiket. De miért is lesz jó, ha az egész Unióban egységesen fogják alkalmazni?

Egyrészt a Taxonómia egyik alapvető célja, hogy megkönnyítse a befektetők életét, azáltal, hogy egy egységes rendszerben összesíti, mely gazdasági tevékenység tekinthető fenntarthatónak. Amennyiben a nemzeti hatóságok, szabályozások saját osztályozást alkalmaznának, az jelentős többletteherrel járna a befektetők számára és akadályozná a határokon átnyúló befektetéseket is.

Továbbá a Taxonómia révén hatékonyan fel lehet lépni a greenwashing ellen is. A greenwashing arra a tevékenységre utal, amikor egy pénzügyi terméket környezetbarátként tüntetnek fel, holott az nem szolgálja a fenntartható fejlődést, kizárólag marketing célból jelölik meg zöldként. A Taxonómia révén a befektetők számára nyilvánvalóvá válik, hogy valóban zöld pénzügyi termékről van-e szó vagy sem, így átláthatóvá válik a zöld termékek piaca. 

Végezetül a Taxonómia iránytűként szolgál az egész pénzügyi szektor számára, megteremti a transzparenciát és a zöld fogalmakat illetően megszünteti a bizonytalanságot.

Miért NEM örülünk a Taxonómiának?

Mindazonáltal a Bizottság munkája még közel sem ért véget és a Taxonómia implementálása is egy hosszadalmas folyamat, amely egyaránt érinteni fogja a pénzügyi intézményeket, szabályozó hatóságokat és vállalatokat is. A Taxonómia ugyanis a nagyvállalatokat, a több, mint 500 főt foglalkoztató vállalatokat is érinteni fogja, mivel a Biztosság célul tűzte ki, hogy módosítja a nagyvállalatok nem pénzügyi beszámolóira vonatkozó követelményeket.

Amennyiben a módosítás elfogadásra kerül idén nyáron, úgy 2022. január 1-jétől ezen vállalatoknak kötelező lesz nyilvánosságra hozniuk, hogy tevékenységük hogyan és milyen mértékben igazodik a Taxonómiához és az EU éghajlati célkitűzéseihez.

A vállalatok hatalmas kihívásokkal fognak szembesülni, már maga a rendelet és az ahhoz tartozó osztályozási rendszerben foglaltaknak való megfelelés is jelentős ráfordítást igényel, ugyanakkor a felkészülést nem lehet elég korán elkezdeni: a hazai szereplőknek is fel kell venniük a Taxonómia fonalát és lépést tartani a zöldüléssel, melyhez egy tanácsadó bevonása is szükséges lehet.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.