Továbbra is 5% felett állhat a hazai infláció

Májusban 5% felett ragadt a hazai infláció: az áprilisi rátával megegyező mértékű, 5,1%-os inflációt regisztráltak idehaza (év/év alapon mérve). Ezzel az infláció mind áprilisban, mind májusban jelentősen meghaladta az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintjét. Az MNB is reagált a megnövekedett inflációra, június 22-én az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indított, az alapkamat júniusban 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett. A jegybank havonta vizsgálja majd felül a kamatemelési ciklus következő lépéseit és adatvezérelt üzemmódban halad. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie.

---

A monetáris politika az egyes csatornákon keresztül érvényesülő teljes hatása késve jelentkezik a makrogazdasági változókban. Az inflációra gyakorolt hatás erőssége és időbeli lefutása továbbá függ attól, hogy milyen típusú sokk idézte elő az infláció céltól való eltérését. A Monetáris Tanács a kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az infláció elkövetkező 5-8 negyedév folyamán várható alakulására tekintettel hozza meg (forrás: MNB).

---

Ezért a júniusi inflációs adatokat – melyeket július 8-án, csütörtökön publikál a KSH – még érdemben nem befolyásolja az MNB kamatemelése. Várakozásunk szerint az infláció júniusban továbbra is 5% felett, 5,3%-on állt (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. júniusi a 2020. júniusihoz viszonyítva).

Kitekintés az idei évi várható inflációs folyamatokra

Előretekintve, a bázishatásokat figyelembe véve júliusban jelentősen visszaeshet az inflációs dinamika, de várhatóan 4%, vagyis az éves alapon mért infláció a toleranciasáv felső határa felett mozog majd továbbra is . Augusztustól pedig ismét gyorsulhat a mutató, szeptembertől ismételten elérheti az 5%-ot. Összességében az idei év további részében toleranciasáv felett járhat az infláció idehaza.

Felfelé mutató kockázatot jelent a nyári (nyaralási) szezon elindulása a szolgáltatások árainak emelkedésén keresztül, mely a gazdasági nyitással járó keresletélénküléssel is összekapcsolódik. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha a kínálat a felélénkülő kereslettel nem tud lépést tartani, továbbá az egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok alakulnak ki (ahogy láthatjuk továbbra is a globális chiphiány vagy a tengeri szállítás esetét, de idehaza az ismét felmerülő munkaerőhiány is nehezíti a kínálat helyreállását egyes szektorokban).

A júniusi inflációs adatot befolyásoló tényezők

A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, bár lassú emelkedést mutat. Ugyan az eurózónában a fő inflációs mutató továbbra is a 2%-os cél közelében tartózkodik (június: 1,9%, év/év alapon mérve), azonban a belső árnyomás jelentősen visszafogott, a maginfláció 0,9%-on állt júniusban (év/év alapon).

Továbbá az üzemanyagárak havi alapon – vagyis májusról júniusra – tovább emelkedtek idehaza, mely felfelé hajtja a hazai inflációt is. Ebben a nemzetközi olajárak emelkedése és a fokozatos gazdasági nyitás is szerepet játszhatott.

Júniusban várakozásunk szerint az élelmiszerárak havi alapon csekély mértékű emelkedést mutattak. Az állati eredetű termékek esetében továbbra is az árak emelkedésével számolunk, mely visszavezethető a takarmányárak emelkedésére. A zöldségek tekintetében a tavaszi fagyok következtében a burgonya árának további emelkedését prognosztizáljuk, ugyanakkor megjelentek a boltokban a hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök, melyek ezen árak havi alapú mérséklődését vetítik előre. Ezen termékek súlya az inflációs kosárban 2,8%.

A szolgáltatások áraiban is emelkedést várunk májusról júniusra, melyet az ingyenes parkolás megszűnése, a nyitás utáni keresletélénkülés, illetve a nyári turista szezon elindulása támogathat.