Turizmus és platformok – Az Uber sorsára jut az Airbnb is?

A technológiai fejlődés és innováció a szálláshelyek piacát is elérte a 2010-es években. Egy évtized leforgása alatt teljesen megváltozott a turizmus piaca, egyes szereplők teljes eltűntek, míg mások átalakultak. Megjelent számos teljesen új szereplő, amelyek olyan szolgáltatást nyújtanak, olyan funkciót látnak el, melyre korábban nem volt szükség. A híradásokból rendszeresen értesülhetünk, ha valamelyik utazási iroda nehézségekkel szembesül. Ennek számos oka van: egyebek mellett a légi utasszállítás teljes átalakulása (fapados gépek, járatkereső platformok mint pl. a Skyscanner megjelenése), illetve először a Booking.com, majd az Airbnb térhódítása. Bejegyzésemben ez utóbbi jelenséget fogom körüljárni.
A szállásfoglalási piacot rohamtempóban tarolta le a fent említett két platform. Iparágakon átívelő trend volt az elmúlt években, hogy az ügynököket kiváltották „gyűjtőplatformok”, melyek közvetlenül kötötték össze a fogyasztót a szolgáltatóval. Ennek számos előnye van, hiszen az ügynöki költség elhagyásával olcsóbb árak mellett tudnak üzemelni a szolgáltatások, ráadásul több szereplő is beléphet a piacra, hiszen egy ilyen platform drasztikusan csökkenti a belépési korlátokat. Jelen esetben például nem kellett szerződni utazásszervező cégekkel, hanem elég volt regisztrálni és felölteni a szállás adatait bármely platformra. Továbbá bármilyen kis szereplő számára elérhetővé vált szolgáltatói oldalról a piacra lépés, sokan akár saját otthonukat is kiadják nyaralás idején.
Ahogy a világot, úgy Budapestet is elérte, sőt letarolta a két említett platform és magánszálláshelyek öntötték el a piacot az elmúlt években. Ez a statisztikából jól látszik: a magáncélú vendéglátóegységek számának növekedési üteme elvált a férőhelyek növekedési ütemétől, ami az Airbnb-n hirdetett lakások hatása miatt van, ugyanis ezen a platformon jellemzően a korábbiaknál kisebb kapacitású szálláshelyeket adnak ki a tulajdonosok. Jancsik András tanulmánya szerint 2017 év végén 10 ezer lakás volt elérhető az Airbnb-n. Ez a szám feltehetőleg mára már nagyságrendekkel nagyobb, főleg, ha a Booking.com-on szereplő ingatlanokkal is kibővítjük ezt a számot. A tanulmány írásáig a vendégéjszakák 32%-ára növekedett. Látható tehát, hogy jelentős, a szálláspiacot valóban felforgató innovációról beszélhetünk.

Fontos megjegyezni azonban, hogy mindennek vannak árnyoldalai is. Az Airbnb miatt kevesebb ingatlan kerül ki az albérleti piacra, melynek következtében tovább nőnek az albérletárak, melyek számos kerületben már így is nehéz helyzetbe hozzák a fővárosi lakosokat. Budapest belső kerületeiben számos lakónak meggyűlik a baja a szomszédságukban lévő Airbnb-s lakásokba érkező bulituristákkal, hiszen folyamatosan új vendégek érkeznek és életvitelük nem feltétlenül összeegyeztethető a mindennapokkal. Fontos feladata a szabályozó szerveknek, hogy tudjanak alkalmazkodni az új szolgáltatási formákhoz. Két út áll a szabályozók előtt hasonló esetben: a teljes betiltás (lásd: Uber esete hazánkban) vagy új szabályozás kialakítása (Airbnb esete Berlinben). Ez utóbbi azért különösen fontos, mert önmagán túlmutató károkat tud okozni az országnak, hiszen minőségi kritériumok nélkül könnyen ellephetik a piacot az olcsó, alacsony minőségű szállások és megágyaznak Budapest „budget destination”-né válásának. A megfelelő szabályozói környezet mellett azonban Budapest előnyére is válhat e trend és olyan utazókat csábíthat a városba, akiket enélkül nehezen érne el.