Változik környezetünk sokszínűsége és ennek jobban megfizethetjük az árát, mint gondolnánk

Folyamatosan csökken a világ biodiverzitása, ennek hatásait már ma is érzékelhetjük, de idővel sokkal súlyosabb következményei lesznek annak, ha nem állítjuk meg a természet sokszínűségének a csökkenését.

De mi is az a biodiverzitás és miért akkora baj ennek a csökkenése? Biodiverzitásnak, vagy más néven biológiai sokféleségnek nevezik az ökoszisztémák, különböző fajok és gének változatosságát bizonyos élőhelyeken, illetve globálisan. Mindez a sokszínűség biztosítja az emberiség jólétét, olyan „szolgáltatásokat” nyújt, ami biztosítja gazdaságaink és társadalmaink létét. A biodiverzitás kritikusan fontos, elég ha csak egy egyszerű példánál maradva a beporzást vizsgáljuk. Az elmúlt években jelentős volt a méhcsaládok pusztulása: ahogy az esetek többségében, itt is többnyire az emberi tevékenységének (nem megfelelő növényvédőszerek) volt betudható és csak pár százalék volt az időjárási anomáliákból adódó méhpusztulás. Bár nem tűnhet kritikusnak, hiszen mondhatnánk, ha eltűnne a méhek nagy része, akkor tudnánk méz nélkül élni. Ez igaz is, de beporzás nélkül már nem olyan biztos ugyanez. A világ 100 legfontosabb haszonnövénye közül több, mint 70 beporzása a méhektől függ. De Közép-Európában a növények közel 80%-át a méhek porozzák be. A világméretű méhpusztulás veszélybe sodorja a növények beporzását és ebből adódóan a termést is és így az élelmiszer-ellátottságot is.

És ez csak egy példa volt. Közel fél milliárd állat pusztulhatott el az utóbbi évek egyik legnagyobb tűzvészében Ausztráliában, de nem ez volt az egyetlen nagyobb természeti katasztrófa a közelmúltban, elég csak az amazonasi esőerdőket ért nagy pusztításra gondolni. Ezek a természeti katasztrófák bár közvetlenül nem feltétlen, de közvetve az emberi tevékenység számlájára írhatók. Elemzések szerint úgy néz ki, hogy a közelmúltbeli katasztrófák még csak a kezdet. Az ENSZ jelentése szerint 1 millió állat- és növényfajt veszélyeztet az eltűnés a következő évtizedekben, ez sokkal több, mint ami valaha volt az emberiség történelmében. Ez különösen nagy számnak tűnhet úgy, hogy megközelítőleg 8 millió állat- és növényfaj van a Földön. Az 1500-as évek óta az emberiség tevékenységének köszönhetően több mint 680 emlős, madár, hüllő, kétéltű és halfaj halt ki. Ezek a nagymértékű pusztulások mind az emberi tevékenység közvetlen következményei. A biodiverzitás felborulásának az oka az emberiség története óta, hogy megváltoztak a szárazföldi és tengeri területek felhasználása, a klímaváltozás, a szennyezések, valamint nem őshonos fajok elterjedése. Az egyik legnagyobb hatást a sokszínűségre a klímaváltozás okozza, 1980 óta a kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke megduplázódott és ez átlagosan 0,7 celsius fokos globális melegedést idézett elő. De nem javítja a jövőképet az sem, hogy 20 év alatt közel 100 millió hektárral csökkent az esőerdők területe Dél-Amerikában és Ázsiában. A városi területek az elmúlt két évtizedben kétszeresükre nőttek, a műanyagszennyezés az elmúlt 40 évben megtízszereződött, nem beszélve a rengeteg mérgezőanyagról, amit az ipar bocsát a vizeinkbe.

Kutatók szerint kevés az esély a folyamatok megfordítására, amennyiben tovább folytatódik a Föld kizsákmányolása, a növekvő földhasználat, az élőlények leigázása és az éghajlatváltozás figyelmen kívül hagyása.

Azon túl, hogy az otthonunkat nyújtó Föld állapota súlyosan romlik, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeknek a változásoknak súlyos gazdasági következményei lehetnek. A változásoknak az egyik legkitettebb a mezőgazdaság, az éghajlat változása jelentős hatással lehet a termésátlagokra, lesznek olyan növények, amelyek csak öntözés mellett lesznek termeszthetőek. Érintett lesz a szolgáltató szektor is, a biztosító társaságok szerepe megnő, várhatóan a díjak emelkedését vonva maguk után. Negatív hatással lehet a turizmusra is, csökkenhet a vizek mennyisége, romolhat azok minősége (ugyanakkor ezt hazánkban ellensúlyozhatja a nyaralási szezon meghosszabbodása). Ezek csak kiragadott példák azok közül, hogy milyen súlyosabb következményekkel nézhetünk szembe, ha nem álljuk útját a környezetünk, a globális sokszínűség változásának.