Hogyan gyűrűzhet be a kereskedelmi háború a gazdaságba?

Mit érdemes tudni a jelenleg zajló kereskedelmi feszültségekről, mire kell felkészülni? Az elmúlt napokban több szemszögből is vizsgáltuk a témát, így publikáltunk már a szabadkereskedelem korlátozása mögött meghúzódó racionalitásról és a nagyhatalmi viszonyok alakulásáról is. A mai blogbejegyzésben azt vizsgálom, a magasabb vámok milyen csatornákon keresztül gyűrűzhetnek be a gazdaságba.

Az egyik ilyen csatorna a magasabb adóteher, amellyel a fogyasztók szembesülnek. Lehet olyan helyzet is, melyben a vállalkozások a megemelt vámokat nem teljes egészében hárítják át a fogyasztókra magasabb árak keretében, azonban több tanulmány is kimutatta, hogy a 2018-ban kivetett amerikai vámtarifák teljes egészében beépültek az amerikai importált termékek áraiba. Mindez a vámtarifa értékével növelte az importált termékek árait, amely az import iránti amerikai keresletet is csökkentette. Azaz a kereskedelmi háború az érintett országokban az infláció gyorsulásának irányába hathat, illetve visszavetheti az importot. Ugyanakkor a megemelt vámtarifák kedvezően hathatnak az állami bevételekre.

A másik csatornához távolabbról kell tekinteni a folyamatokat. A vámok hatására néhány vállalat elgondolkodhat azon, hogy az ellátási láncát újraszervezze annak érdekében, hogy a termékeit máshonnan, más feltételek mellett szerezze be. Például elképzelhető, hogy korábban olcsóbban lehetett egy terméket beszerezni Kínából mint Vietnámból, mivel Kínában hatékonyabbak voltak a termelési folyamatok. Jelenleg viszont a korábbi árra rárakódnak az új vámtarifák is a kínai termék esetében, így a korábban drágábbnak tekintett vietnámi termék válhat olcsóbbá. Tehát a vámok miatt érdemesebb a kevésbé hatékonyan termelő országból (jelen esetben Vietnámból) importálni az adott terméket. Így is többet kell fizetni ugyanazért a termékért, de kisebb mértékben, mintha továbbra is a kínai terméket vásárolnák. Ez utóbbi esetben viszont nem származik vámbevétele az államnak, a „plusz” pénz egyes esetekben a kevésbé hatékonyan működő gazdaságba áramlik. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy rosszabb minőségű termék kerül be az országba.

Továbbá a beszerzési csatornák váltásának mindig költségei vannak egy vállalat életében. Sőt, ha egyáltalán nem tudnak más külföldi termékkel helyettesíteni, akkor máshol szükséges azt az előállítási kompetenciát kiépíteni. Ebben az esetben jelentkezhet a magasabb munkaerő-költség, magának a termelés kiépítésének költsége, esetleg a kevésbé hatékony termelésből eredő addicionális költségek.

Ezenkívül a bizonytalanság – amely az USA és Kína között jelenleg zajló konfliktusból ered – szintén komoly hatást gyakorolhat mind a globális, mind a két ország gazdaságára. A nagyobb bizonytalanság arra késztetheti a vállalatokat, hogy halasszák el beruházásaikat és csökkentsék a munkaerő felvételét. Ha kevesebb állás lesz, akkor kevesebb jövedelmet lehet elkölteni. Ebből következően csökkenhet a fogyasztás is végső soron. Mindezek pedig az általános gazdasági aktivitást is visszavethetik.

Ahogy az ábrán is látható, a globális kereskedelem (export és import), valamint a világ ipari termelése is egyre gyengébb teljesítményt mutat 2018 utolsó negyedévétől tekintve, amikor a kereskedelmi feszültségek már igen meghatározó tényezők voltak a világon.

Összegezve, a globális kereskedelmi feszültség több csatornán keresztül is kifejtheti gazdasági hatásait: magasabb fogyasztói árak, az ellátási láncok esetleges újraszervezése, illetve gyengébb kereskedelmi és ipari teljesítmény. Ezenkívül maga a feszültségből eredő bizonytalanság a beruházási döntéseken keresztül is rányomhatja a bélyegét a gazdasági aktivitásra.