Az egységes jövőkép nélküli Európa a hazai gazdasági növekedést is fékezni fogja

Az eurózóna hosszú távú növekedési kilátásait bemutató legutóbbi publikációnkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a tartósan alacsony növekedési kilátások alapvető oka a 2008-as válság óta tapasztalható alacsony beruházási ráta. Ez pedig hosszútávon a hazai gazdasági kilátások szempontjából is aggasztó lehet.

Alapvető vállalati pénzügyi összefüggés, hogy egy beruházás elindítása leginkább két tényezőtől függ. Egyrészt a hozamkörnyezettől, másrészt pedig az adott beruházás termőre fordulása után várható extra bevételektől. A válság óta történelmi léptékben is tartósan alacsony hozamkörnyezetet lehet tapasztalni, amely abszolút támogatja a beruházások bővülését. Tehát a probléma gyökerét a gazdasági kilátásokban érdemes keresni, hiszen alapvetően ez határozza meg a beruházásoktól várható bevételeket. Általános vélekedés, hogy a 2008-as válság óta folyamatosan újabb és újabb kockázatok kerülnek napvilágra Európában. Elég csak a periféria országok politikai nehézségeire, a Brexitre vagy az eurózóna rendszerszintű problémaira gondolni. Tehát nehéz vitatni, hogy az elmúlt évtizedben sorozatos nehézségek övezték a monetáris uniót.

Ha megvizsgáljuk az eurózóna legfontosabb jövőre vonatkozó üzleti bizalmi indikátorait, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy azok a válság előtti szintek alatt mozogtak az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor közel sem olyan mértékben, amely megmagyarázná a visszafogottabb beruházási dinamikát. Tehát a kedvezőtlen üzleti bizalommal kapcsolatos általános vélekedés és a kérdőívek eredményei eltérő képet mutatnak.

Az ellentmondásnak nincs egyértelmű oka, de leginkább az elmúlt évek kockázatainak természete lehet a magyarázat. Ezek mind olyan feszültségek, amelyek első körben nem feltétlenül éreztetik hatásukat a gazdaságban, így a piaci szereplők a következő egy-két évre vonatkozóan nyugodtan lehetnek optimistábbak és ezt tükrözik a felmérések eredményei is. Ugyanakkor ettől függetlenül sok vállalat feltehetően nem indít el olyan beruházásokat, amelyek megtérülése 3-5 vagy akár több évbe is telhet, hiszen ilyen időtávon már sokkal bizonytalanabbnak látják a gazdasági környezetet. Hiszen jelenleg olyan gazdasági dilemmák merülnek fel nap mint nap, amelyek a válság előtt egyáltalán nem képezték vita tárgyát és teljesen átalakíthatják Európa jelenlegi felépítését. Itt olyan kérdésekre gondolunk, hogy érdemes-e EU vagy eurózóna tagnak lenni.

Az eurózóna tartósan alacsony növekedési kilátása pedig a hazai gazdaság jövőbeli növekedését is érdemben korlátozza. A hazai export dinamikáját alapvetően az eurózóna (export kb. 60%) és a hozzá szorosan kapcsolódó valutaövezeten kívüli európai országok (export kb. 20%) növekedése határozza meg. Ezt jól szemlélteti az eurózóna és a hazai gazdaság növekedésének együttmozgása is. A hazai gazdaság képes lehet ideig-óráig nagyobb növekedésre, mint az eurózóna, ahogy azt a múltban is tapasztalhattuk, de tartósan nem tud tőle elszakadni.

Ha a következő években Európa vezetői nem tudnak a válság előtt tapasztalható egységes gazdasági jövőképet vázolni a tagországok számára, akkor az a hazai gazdasági növekedésre is negatív hatással lesz.