2020-ban a globális kockázatok teremthetnek új üzleti lehetőségeket az innovatív cégeknek

Minden év decemberében elindul az általános diskurzus a közgazdászok között, hogy vajon mi várható a következő évben, milyen gazdasági kockázatokra érdemes készülni. Várakozásunk szerint a 2020-as év gazdasági szempontból egyszerre lesz unalmas és izgalmas is egyben. Egyrészt nem látunk új pénzügyi vagy geopolitikai kockázatokat körvonalazódni, amelyek eddig nem voltak fókuszban és komoly turbulenciát eredményezhetnek. Másrészt kifejezetten izgalmas év lesz a 2020-as, mert az idei évben jellemző geopolitikai kockázatok aligha tűnnek el. Ráadásul továbbra sem látszik, hogy rendelkezésre állnának megfelelő gazdaságpolitikai eszközök ezen kockázatok ellensúlyozására.

Továbbra is Kína és USA között fennálló kereskedelmi feszültség lesz a legmeghatározóbb politikai kockázat. Sőt előreláthatólag egyre inkább előtérbe kerülhetnek a két nagyhatalom közötti konfliktus egyéb aspektusai is, mint az egyre élesedő technológiai verseny vagy a dollár első számú tartalékdeviza szerepének csökkentésére irányuló törekvések.

A fenti kockázatok ellenére nem számítunk egy 2008-as válsághoz hasonló összeomlásra, ahogy azt már a korábbi blogbejegyzésünkben is tárgyaltuk. Azonban a gazdasági növekedés folyamatos lassulása vagy a növekedés alacsony szinten történő megrekedése már önmagában is elegendő indok a legtöbb jegybank számára, hogy tovább lazítsa vagy fenntartsa a már jelenleg is extrémen laza monetáris kondíciókat. Ráadásul annak tudatában teszik ezt, hogy a jelenlegi jegybanki eszközökkel alig képesek ellensúlyozni a kereskedelmi konfliktus üzleti bizalom romboló hatását, ahogy ezt már korábbi írásunkban is boncolgattuk. A laza monetáris kondíciók fenntartásával a jegybankok leginkább annyit tudnak elérni, hogy a globális gazdaság alacsony növekedési üteme nem romlik tovább.

A kereskedelmi feszültségek okozta gazdasági lassulás és az ebből fakadó továbbra is alacsony hozamkörnyezet mellett egy másik fontos gazdasági dinamika is körvonalazódik. Mégpedig az egyre inkább egyértelmű technológiai fejlődés, amely egyelőre még nem érezteti hatását a mindennapi vállalati működésben. Ez egyértelműen látszik a termelékenység globálisan egyelőre visszafogott növekedéséből, ahogy azt a korábbi publikációnkban részletesen be is mutattuk.

Összességében azt látjuk, hogy a technológia fejlődése érdemben átalakíthatja a globális értékláncokat, míg a kereskedelmi feszültségek a már meglévő értékláncok szereplőinek cseréjét eredményezhetik bizonyos esetekben. Ezek a folyamatok pedig a fentiek alapján várhatóan egy igen alacsony támogató jegybanki kamatkörnyezetben mennek majd végbe. Tehát adott a lehetőség alacsony finanszírozási költségek mellett innovatív beruházásokkal új piacokat szerezni.