331 fölött az EUR/HUF árfolyama, merre tovább?

Csütörtök délután 331 fölé, új történelmi csúcsra került az EUR/HUF árfolyama, ilyen szintekre legutóbb 2018 júliusban akadt példa. Míg a tavaly nyári forintgyengülést alapvetően az a piaci várakozás vezette, hogy a tartósan emelkedő inflációs kilátások mellett a piaci szereplők markánsabb monetáris politikai lépéseket vártak az MNB-től; addig a jelenlegi mozgást az erősebb nemzetközi dezinflációs nyomás (főleg eurózóna részéről) és a kereskedelmi háborúk miatt a globális recessziótól való növekvő félelem táplálja, amely egységesen érinti a feltörekvő piaci devizákat (CZK, PLN, TRY is); ez az alábbi ábrán is jól látható:

A forint megítélését döntően külső tényezők vezérlik, ebben változást a kereskedelmi háborúk átmeneti enyhülése, a recessziós félelmek enyhülése, illetve a hazai tényezők (pl. inflációs kilátások) markáns módosulása eredményezhet.
A hazai inflációs pálya a korábbi elemzésünk alapján ősszel technikai tényezők miatt lejjebb kerül, ám az év végén ismét emelkedő pályára áll, amely környezetben ismét előtérbe kerül az inflációs pálya és az inflációs várakozások témaköre.

MIT LÉPHET AZ MNB?
Mind a belső, mind a külső, nemzetközi folyamatok kivárásra ösztönözhetik az MNB-t. Amikor az inflációs mutató az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os értékét közelítette (április-május), akkor sem változtatott a jegybank a monetáris kondíciókon, melyhez a borúsabb külső környezet és az ECB lazítás irányába mutató kommunikációja is hozzájárult.
Jelenleg pedig a hazai infláció már lassabb dinamikát üt meg, ráadásul az őszi hónapokban átmenetileg visszafogottabb árnyomás várható. A külső kondíciókat tekintve a globális gazdaság növekedési kilátása egyre inkább romlik, és a fejlett piaci jegybankok a monetáris lazítás felé mozdultak el a nyár során.

Így többek között az ECB legutóbbi kamatdöntése jelentős fordulatot hozott, a jegybank kommunikációja egyértelműen a monetáris lazítást tükrözte már. Ugyanakkor ha az ECB meglépi a monetáris lazítást (pl. betéti kamat csökkentése, újabb kötvényvásárlási program), míg az MNB továbbra is kivár, akkor ez relatív értelemben monetáris szigorítást jelenthet. Egyebek mellett – korábbi jelzéseikkel ellentétben – már azt kommunikálták, hogy az irányadó kamatok 2020 első feléig a jelenlegi értéken vagy alacsonyabb szinteken lehetnek. Ezenkívül a Fed júliusban lefelé módosította irányadó kamatsávját, bár többször is hangsúlyozták, hogy ez nem egy kamatcsökkentési ciklus kezdete.

HAZAI INFLÁCIÓS PÁLYA
A hazai infláció az idei év során mindvégig az MNB által használt inflációs toleranciasávon belül mozgott (3%+/- 1%). A globális olajár-emelkedés a tavaszi hónapokban az inflációs dinamika jelentős emelkedését eredményezte (április és május: 3,9%, év/év alapon), az olajárak ezt követő mérséklődése pedig az infláció lassulásának irányába hatott a nyári hónapokban (július: 3,3%, év/év).
Egy technikai tényező, a bázishatás következtében az idei őszi hónapokban mérséklődhet a hazai infláció, azonban az év vége felé – szintén bázishatások következtében – az inflációs dinamika emelkedésére lehet számítani, mely az alábbi ábrából is kitűnik. A bázishatásról a korábbi bejegyzésünkben írtunk részletesen.

Az első szcenárió szerint év végéig mindvégig visszafogott dinamika várható a hazai infláció tekintetében. A második esetben az üzemanyagárak ősszel (szeptember-október) emelkedést mutatnak majd. Harmadrészt olyan esettel is számoltunk, ahol az üzemanyagárak csökkennek majd ősszel. Mindhárom esetben egyaránt látszik az inflációs dinamika jelentősebb lassulása októberben, majd az év végén történő gyorsulása. Itt érdemes kiemelni, hogy a legalacsonyabb pályán futó inflációs szcenárió esetében is 3% feletti árszínvonal-emelkedés jöhet idehaza év végére.

A 2020-as és azt követő éveket tekintve a Danube Capital várakozása szerint továbbra is fennmarad a jelentős belső árnyomás a hazai gazdaságban. E prognózisunk mögött az a tendencia áll, miszerint a hazai keresetek további emelkedése várható az idei és a jövő évben is a rendkívül feszes hazai munkaerőpiac miatt, melyet a tavaly év végi minimálbér- és garantált bérminimum-emelések tovább fokoznak. Így a bérek emelkedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet.

Ugyanakkor az előttünk álló időszakban részben ellensúlyozhatja e tendenciát az idén július elsejétől életbe lépett szociális hozzájárulási adócsökkentés (a kulcsa 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent), mely – a reálkereset alakulásának függvényében – jövőre tovább folytatódhat, azaz 2020-ban az adókulcs 15,5%-ra csökkenhet. Azonban összességében Danube Capital várakozása szerint az előttünk álló három évben a maginfláció rendre a teljes árszínvonal-romlás felett növekszik majd a hazai gazdaságra jellemző bérnyomás miatt.
A headline inflációt tekintve elmondható, hogy míg a hazai gazdaságból érkező belső árnyomás az infláció gyorsulásának irányába hat, addig az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékekben várható visszafogott árszínvonalromlás mérsékelheti a hazai inflációs dinamikát.

FORINT MEGÍTÉLÉSÉT ÉRINTŐ MÉRFÖLDKÖVEK SZEPTEMBERBEN
A forint szempontjából releváns események az előttünk álló hónapban:

• Szeptember 12-én tartja kamatdöntő ülését az ECB. Az ECB júliusi kommunikációja szerint a közeljövőben akár újabb monetáris lazító intézkedések érkezhetnek
• Szeptember 18-án Fed-kamatdöntés lesz, ahol a piac további kamatcsökkentést vár
• Szeptember 24-én az MNB tart kamatdöntő ülést, amikor a döntéshozók kezében lesznek már a friss előrejelzések. Várhatóan változatlan szinten maradnak a monetáris kondíciók szeptemberben is (szigorítás ellen hat a külső borús környezet, míg a lazítás ellen szól a belső árnyomás).

A vállalatok esetében általában az őszi, szeptemberi időszakban kezdődik a következő (jelen esetben 2020-as) és az azt követő évek üzleti tervezése. Ezért a vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy megfelelő várakozásokat építsenek az üzleti tervekbe (devizaárfolyamok, inflációs pálya), rendszeresen áttekintsék a devizakitettségeket és megfelelően kezeljék ezeket a kockázatokat.