4% fölé kerülhetett a hazai infláció idén januárban

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   

Február 13-án, csütörtökön ismerhetjük meg a legfrissebb, januári inflációs adatokat idehaza. Várakozásunk szerint a 2019. decemberi 4,0%-os szintről 2020. januárban 4,1%-ra gyorsult a hazai infláció év/év alapon (2020 januári a 2019 januárihoz viszonyítva), azaz a mutató átmenetileg az MNB inflációs toleranciasávja fölé került. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, ám az üzemanyagárak 2020. januárban emelkedést mutattak tavaly decemberhez képest.

Milyen egyedi tényezők járulnak hozzá a januári, 4% feletti inflációhoz?

Az infláció most januári emelkedésében egyedi tényezők is szerepet játszanak, amely megerősíti azt a véleményünket, hogy a következő hónapokban ismét csökkenő pályára áll az infláció; azaz visszakerül az MNB toleranciasávjába. A lassuló dinamika mögött a bázishatás áll, mivel 2019 azonos hónapjaiban magas bázis alakult ki. A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás áfája a korábbi 18%-ról 5%-ra csökkent 2020. január 1-jétől, mely az inflációs mutató mérséklődésének irányába hat. Ugyanakkor 2019 júliusa után az idei év elején ismét emelkedett a cigaretta, a finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohányok jövedéki adója, amely erősíti az inflációs dinamikát.

Mekkora infláció várható az előttünk álló időszakban?

Összességében a 2020-as évben átlagosan 3,6%-ra gyorsulhat a hazai infláció, elsősorban az élénk hazai gazdasági aktivitás és a gyengébb forintárfolyam miatt. A gazdasági ciklus lefordulása és az árfolyamhatás kifutása miatt 2021-re viszont lassulást mutathat az infláció, átlagosan a jövő évben 3,1%-on alakulhat (év/év alapon mérve).

Milyen maginflációs dinamikára érdemes számítani idén és jövőre?

Érdemes arra is figyelni, hogy várakozásunk szerint 2020-2021-ben a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd. A maginfláció az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja, kiszűrve az inflációból az egyszeri hatásokat (időjárás, világpiaci ármozgás stb.), így például a feldolgozatlan élelmiszerek, energia és szabályozott árakat. Következésképp, a maginflációban olyan termékek és szolgáltatások szerepelnek, amelyek árának változását alapvetően a gazdasági aktvitás, pontosabban a meglévő emberi és gépi kapacitások kihasználtsága határozza meg. Ez több csatornán keresztül lehet hatással az árszínvonal alakulására.

Mi áll az előrejelzett magas maginfláció mögött?

A maginflációt döntően befolyásolja a feszes munkaerőpiac által okozott bérnövekedés, melyet tovább fokoz a kormányzat minimálbér és garantált bérminimum emelése: 2020. január 1-jétől 8-8%-kal emelkedett a hazai minimálbér és garantált bérminimum. A folyamatos bérköltség-növekedésre pedig egyre inkább az árak emelkedésével válaszolnak a vállalatok. Ugyanakkor ezt a hatást a munkáltatói járulékcsökkentések kismértékben képesek ellensúlyozni (2019. július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében), bár így is inkább 4%-hoz közeli maginfláció várható 2020-ban.

Miért alacsonyabb a Danube Capital maginflációs előrejelzésénél a fő inflációs mutatóra vonatkozó előrejelzés?

Az előrejelzett maginflációnál alacsonyabb headline inflációt a maginfláción kívüli tételek magyarázzák. Ezek közül különösen fontos az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és az ezek miatt várhatóan csak mérsékelten növekvő üzemanyagárak; valamint a szabályozott árú termékek várható visszafogott árszínvonal-emelkedése (ez utóbbinál szabályozott energiaárakra mint a távfűtésre, elektromos energiára és vezetékes gázszolgáltatásra, valamint a szabályozott árú szolgáltatásokra és gyógyszerekre kell gondolni).

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.