Gyorsulhat a hazai infláció az év utolsó két hónapjában

December 10-én, kedden ismerhetjük meg a legfrissebb, novemberi inflációs adatokat idehaza. Várakozásunk szerint az októberi 2,9%-os szintről 3,3%-ra gyorsult a hazai infláció idén novemberben 2018 novemberéhez viszonyítva. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható és az üzemanyagárak is kismértékű mérséklődést mutattak idén novemberben a megelőző hónaphoz képest. A várakozásunk szerint gyorsuló infláció mögött egy fontos technikai tényező, a bázishatás áll: a világpiaci olajárak 2018 novemberében beszakadtak, mely a hazai inflációba is begyűrűzött, így alacsony bázis alakult ki. 2019 decemberében szintén a bázishatás miatt további emelkedés várható a hazai inflációs mutatóban.

---

A bázishatás fontos szerepet játszik az infláció alakulásában, azonban ennek megértéséhez mélyebbre kell ásni. Technikai szempontból két fő inflációs mutató létezik:

• A leggyakrabban használt inflációs mutatószám az év/év alapú inflációs mutató, amely az adott havi fogyasztói árindexet az előző év azonos hónapjához viszonyítja. Azaz a mutató a 12 hónap alatt bekövetkezett árváltozást mutatja (pl. 2019. októberben ez az érték idehaza 2,9% volt). Ennek előnye, hogy gyakorlatilag az inflációs trendet mutatja, mert kiszűri a szezonális hatások nagy részét a mutatóból. Azonban ennek a mutatónak hátránya, hogy az adott időszaki értékét a bázishatás befolyásolja; vagyis az, hogy az előző év azonos hónapjában milyen fogyasztói árindexet mértek. A magas bázisérték alacsonyabb aktuális inflációs mutatót idéz elő és fordítva: például egy balatoni fejesugrás esetében nem mindegy, hogy egy stégről vagy a tihanyi komp tetejéről rugaszkodunk el.
• Szintén fontos, de kevésbé népszerű inflációs mutató a hó/hó alapú infláció, amikor az adott hónap árait az előző hónaphoz viszonyítjuk. Ez a mutató az adott havi árváltozásról bővebb információt ad; 2019. októberben ez az érték idehaza 0,6% volt, vagyis szeptemberről októberre átlagosan 0,6%-kal emelkedtek a hazai fogyasztói árak .
• Mindezek alapján érdemes az „év/év” alapon mért inflációs mutató mellett a „hó/hó” alapon mért mutatót is figyelni, mivel ez az éppen aktuális árváltozást mutatja. A legtöbb esetben a szezonális hatás miatt erős ingadozás jellemzi. Például az árváltoztatásokat általában az év elején hajtják végre a vállalkozások, mint például a szolgáltatások átárazását is, így az év elején (január-február) legtöbbször magasabb havi szinten mért inflációt tapasztalhatunk.

A kétféle mutató között technikai értelemben szoros kapcsolat van: kicsit leegyszerűsítve a legutolsó 12 darab „hó/hó” alapon mért inflációs mutató összege kiadja az éppen aktuális „év/év” alapon mért mutatót. Például, ha a 2019. októberi „év/év” alapon mért mutatót szeretnénk kiszámolni, elegendő összeadni a 2018. november – 2019. október közötti 12 darab „hó/hó” alapon mért inflációs mutatót (a táblázatban bemutatott “hó/hó” mutatókhoz képest a KSH által publikált havi adatok kerekítés miatt eltérhetnek):

---

Várakozásunk szerint a 2019-es évhez hasonlóan 2020-ban is 3,4%-on alakul majd átlagosan a hazai infláció (év/év alapon mérve). Az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások, az emiatt várható mérsékelt üzemanyagár-növekedés és a szabályozott árú termékek esetében prognosztizált visszafogott árszínvonalromlás az inflációs dinamika mérséklődésének irányába hat.

Ugyanakkor a gazdaságban tapasztalható belső árnyomás gyorsítja az inflációt: várakozásunk szerint 2019 és 2020 folyamán a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd a hazai gazdaságra jellemző bérnyomás miatt. Bár az átlagbérek növekedési üteme a jövő évtől egy számjegyűre lassulhat, viszont ezzel együtt is bőven infláció feletti keresetbővülésre lehet számítani. A keresetek növekedése pedig a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet. Ezt ellensúlyozhatja a szociális hozzájárulási adó csökkentése (idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében); amelyet szintén érdemes figyelembe venni a 2020-as és azt követő évekre vonatkozó üzleti tervezésnél.