A koronavírus terjedésének gazdasági hatásai

  • Danube Capital Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   

Korábban már írtunk a koronavírus makrogazdasági hatásairól. Függetlenül attól, hogy a gazdasági hatások tartósak vagy átmenetiek lesznek, érdemes áttekinteni, hogyan terjed térben a vírus és milyen gazdasági hatásai rajzolódnak ki.

A koronavírus-járvány Kínából indult és sokáig úgy tűnt, hogy a különféle korlátozásokkal sikerül az ország határain belül tartani a vírust. Ugyanakkor az elmúlt napokban a járvány globálissá vált. Március 11-én a WHO hivatalosan is világjárványnak minősítette a koronavírust, amely eggyel magasabb fokozatot jelent a január 30-i besoroláshoz képest.

A hasonló, 2003-as SARS-vírus járvány óta Kína és a világ is nagymértékben átalakult. Ahogy korábbi bejegyzésünkben szerepelt: a kínai gazdasági nyitás, és ezzel a nagy léptékű növekedés éppen a 2000-es évek elején kezdődött. Kína a Világbank adatai alapján a világ teljes GDP-jének lényegesen nagyobb hányadát termeli (4% helyett 16%-t), mint a 2000-es évek elején. Az ország 2003-ban, amikor a SARS-vírus járványa kitört, 10%-os gazdasági növekedést produkált.

A jelenleg lassuló növekedési ütemet mutató Kína számára már nagyobb időszakos hatása lehet a koronavírusnak. Továbbá a globális hatások szempontjából azt is figyelembe kell venni, hogy Kína sokkal intenzívebben bekapcsolódott a globális termelési láncokba. Így lényegesen több országba és gyorsabban juthat el a járvány és gazdasági hatásai. Ezenkívül a világ turizmusa szintén lényegesen kiterjedtebbé vált, mint az a SARS-vírus idején volt.

Forrás: TIME

Kínában eddig 80 921 beteget regisztráltak (a világ népességének, 7,8 milliárd főnek az ezreléke), ám Kína 2020.03.12-én bejelentette, hogy náluk véget ért a járvány. Az országon kívül 45 000 regisztrált eset van, vagyis egy hét alatt megduplázódott az esetek száma: Olaszországban: 12 462, Iránban: 9000, Dél-Koreában: 7755, Franciaország: 2284, Spanyolország: 2277, Németország: 1908, USA: 1281, Japán: 639-700 (Diamond Princess hajó), Svájc: 652, Norvégia: 598, Hollandia: 503, Svédország: 500, Egyesült Királyság: 459, Dánia: 444, Belgium: 314, Katar: 262, Ausztria: 246). A betegség eddig legalább 110 országban jelent meg a Föld 195 országából, azaz egy hét leforgása alatt 15 új országban jelent meg.

Összesen 25 országban éri el a megbetegedések száma 100 főt. Ezeknek az országoknak a gazdasági súlya jelentős (világ GDP 73%-a), a globális értékláncok megkerülhetetlen szereplői. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek egyelőre visszafogottabban módosították GDP-előrejelzéseiket a világra és az érintett országokra vonatkozóan. Az OECD Kína esetében várja a legnagyobb (1,2%-pontos) mérséklődést a GDP növekedési ütemében, amely így 4,9% lehet éves szinten. Globálisan 0,5%-ponttal és az euróövezetre vonatkozóan 0,4%-ponttal vitték lejjebb GDP előrejelzésüket; a világ GDP-növekedése 2,4% lehet, az euróövezeté 0,8%. Ugyanakkor ebben még meghatározó elem lehet a járvány enyhülése vagy elhúzódása.

Ország Meg-betegedések száma Részesedés a világ GDP-ből Várható növekedés (OECD)
Kína 80921 16% 6,1% (4,9% helyett)
Olaszország* 12462 2% 0% (0,2% helyett)
Irán 9000 1%  
Dél-Korea 7755 2% 2% (változatlan)
Franciaország* 2284 3% 0,9% (1,3% helyett)
Spanyolország* 2277 2%
Németország* 1908 5% 0,3% (0,6% helyett)
USA 1281 24% 1,9% (2,3% helyett)
Svájc 652 1%  
Japán 639 6% 0,2% (0,7% helyett)
Norvégia 598 1%  
Hollandia* 503 1%
Svédország 500 1%  
Egyesült Királyság 459 3% 0,8% (1,4% helyett)
Dánia 444 0%  
Belgium* 314 1%
Katar 262 0%  
Ausztria* 246 1%
Bahrein 195 0%  
Szingapúr 178 0%
Malajzia 149 0%  
Ausztrália 128 2% 1,8% (1,7% helyett)
Izrael 109 0%  
Kanada 108 2% 1,3% (1,6% helyett)
Görögország * 99 0%  
Összesen 73% 2,4% (2,9% helyett)

*A teljes eurozónára 0,8% (1,2%)

Lehetséges gazdaságpolitikai intézkedések:

A Danube Capital a korábbi elemzésével összhangban továbbra is önbeteljesítő lassulást vár globális szinten, amely nem éri készületlenül a gazdaságot (a gazdasági összeomlásokat előre nem látható, hirtelen események okozzák). A visszaesés már hosszú ideje a közbeszéd része. A fejlett piaci jegybankok és kormányok már az elmúlt évek során is készültek egy gazdasági lassulásra és élénkítő intézkedéseket léptettek életbe (laza monetáris politikai környezet, kormányzati akciótervek). Kifejezetten a járványra az elmúlt napokban reagáltak csak:

  • Az ECB a tegnapi kamatdöntésében nem változtatott az irányadó kamatokon. Ugyanakkor további hosszú távú refinanszírozási műveletet (TLTRO) indítanak ideiglenes jelleggel, annak érdekében, hogy azonnali likviditási támogatást nyújtsanak az euroövezet pénzügyi rendszerének. A már korábban elindított TLTRO program esetében pedig az eddigieknél kedvezőbb feltételeket biztosítanak. A TLTRO III programban a bankok mínusz 0,25%-os kamat mellett tudnak forrást kapni az EKB-tól, hogy a KKV-knak szóló tovább hitelezéshez olcsó forrásuk legyen. Ha az adott kereskedelmi bank szinten tartja a hitelezését, akkor az ezen program keretében kapott forrása végül is akár mínusz 0,75%-ra is lemehet (pontosabban a mindenkori betéti ráta alá 25 bázisponttal, ami most mínusz 0,5%). A eszközvásárlási programjában (APP) a korábbi 20 milliárd eurós havi ütem mellett, ideiglenesen, további 120 milliárd eurós eszközvásárlást hajtanak végre év végéig.
  • A brit jegybank, a Bank of England váratlanul 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, amely így 0,25%-on áll. A brit jegybank emellett egy gazdaságélénkítő csomagot is elfogadott, amely akár 200 milliárd font értékű addicionális hitelkeretet nyithat meg. Ezzel párhuzamosan a brit pénzügyminiszter többlépcsős, összesen 30 milliárd font értékű fiskális csomagot jelentett be az imént.
  • A Fed március 3-i rendkívüli ülésén 50 bázispontos kamatvágást jelentett be, így az irányadó kamatsáv a korábbi 1,50-1,75%-ról 1,00-1,25%-ra csökkent, a koronavírus miatt növekvő kockázatokra hivatkozva. Március 18-án, szerdán esedékes a Fed kamatdöntés, ahol a piaci konszenzus szerint további kamatvágás jöhet a múlt keddi, rendkívüli 50 bázispontos kamatvágás után.
  • A Fed március 12-én összesen 1,5 ezer milliárd értékű jegybanki műveletet jelentett be, amelyek nagy része a kereskedelmi bankok számára repo-tranzakciók keretében vehető igénybe,
  • A G7-országok (USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, és az EU) március 3-i tanácskozását követően bejelentették, hogy a vezető gazdasági nagyhatalmak készek összehangolt monetáris és fiskális politikai lépéseket tenni.
  • 50 milliárd dolláros támogatást biztosít az IMF a koronavírus és a járvány gazdasági hatásainak megfékezésére. Elsősorban a feltörekvő gazdaságokat akarják támogatni, nem szükséges, hogy a felvevő ország partnere legyen az IMF-nek.
  • Az USA is mentőcsomagot indított a vírus ellen, 7,7 milliárd dolláros vészhelyzeti finanszírozási csomagot fogadott el az amerikai kongresszus.

A koronavírushoz hasonló járvány esetén inkább a kormányzati intézkedések mérvadóbbak, ezt egészítheti ki a monetáris politikai intézkedés piaci bizalmat megőrző funkciója.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.