A koronavírus tőzsdei hatásai

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2020. január 30-i ülésén úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetre reagálva életbe lépteti a globális egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollt. Főként a kínai tőzsde került nyomás alá a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak miatt, a kínai holdújév egyhetes ünnepe után február 4-én újranyitó sanghaji tőzsde, több mint 8%-ot zuhant. A nyugat-európai és a tengerentúli börzékre is rányomja a bélyegét a koronavírus járvány, de azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ezek a piacok komoly ralin mentek keresztül az utóbbi időszakban, történelmi csúcsra erősödtek az év elején, amelynek tükrében a befektetők is óvatosabbá váltak. Ugyanakkor egyelőre csak mérsékelt esések voltak a fejlett piacokon.

A koronavírus kitörésének várhatóan káros gazdasági következményei miatt elsősorban Kína aggódhat, a fogyasztás visszaesésén, illetve az utazások megtorpanásán keresztül. A SARS járványt alapul véve az International Air Transport Association szerint 2003-ban 1%-ponttal lett volna magasabb a kínai GDP, ha nem tört volna ki a betegség. A 2003-as járványt követően gyorsan helyreállt a világgazdaság és nem volt a vírusnak a hosszútávú növekedésre negatív hatása. A mostani járvány azért is érintheti hátrányosabban a kínai gazdaságot, mert 2003-ban a turizmus a GDP 2%-át tette ki, ma pedig ez az arány már eléri az 5%-ot. Ráadásul a legfrissebb adatok szerint a kínai gazdaság növekedése tavaly 30 éve nem látott szintre lassult, a kínai feldolgozóipar teljesítménye pedig öthavi mélypontra gyengült idén januárban.

A koronavírus negatív hatásai USA, illetve Európa „partjait” is elérték, de egyelőre nehéz megmondani, hogy a járvány milyen hatással lesz a fejlett országok gazdasági teljesítményére. A globális ellátási láncoknak fontos része Kína, ezért sok vállalat érintve lehet, ha a kínai piacról bizonytalanná válik az alapanyagok, alkatrészek exportálása.

A koronavírus terjedésével kapcsolatos aggodalmak az USA (illetve a nyugat-európai) tőzsdéit is nyomás alá helyezték, de pánikszerű eladások nem alakultak ki a börzéken. Fontos látni, hogy a tőzsdeindexek hónapokon keresztül emelkedtek visszaesés nélkül. A vírus időbeli lefutásával kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy a következő heteket/hónapokat tekintve milyen mértékű negatív mozgás alakulhat ki a tőzsdéken a koronavírus miatt.  Az viszont tény, hogy a múltban kirobbanó fertőző betegségek (pl. SARS, MERS, Ebola, madárinfluenza) közül egyik sem okozott tartós mélyrepülést a tőzsdéken. A Dow Jones Market Data gyűjtése alapján megfigyelhető, hogy az utóbbi negyven évben felbukkanó vírusoknak milyen hatása volt az S&P500 index teljesítményére 6, illetve 12 hónapos időtávon:

Seema Shah, a Principal Global Investors vezető stratégája szerint egy „fekete hattyú” esemény nagyobb valószínűséggel következhet be a mai piacokon, mint tíz évvel ezelőtt. Az elemző három okra vezeti vissza az állítását: a közösségi média által vezérelt hírfolyamokra, az integrált globális ellátási láncokra és a tőzsdék értékeltségi szintjére. Sokan a 2003-as SARS járványhoz hasonlítják a jelenlegi helyzetet, amely szintén Kínából és szintén állatról emberre terjedő vírus volt. Azonban az elmúlt 17 évben számos olyan változás történt, amely gyorsítja a vírus terjedését. 2003-ban még nem volt gyorsvasút Kínában, amelynek egyik központja épp Vuhan. A legtöbb vasút ezt a várost érinti. A képen bekarikázva Vuhan városa, melyen jól látszik a város vasúti forgalomban elfoglalt központi helyzete.

A másik fontos tényező, hogy 2003 óta kialakult egy tőkeerős, fogyasztói kínai középréteg. Ez a réteg megengedheti magának, hogy sokat utazzon, országon belül és kívül is, ráadásul sokan más országokban is vállalnak, vállaltak munkát. Mindez két olyan fontos tényező, amelyeket a korábbi, Kínából kiinduló fertőzések esetén nem kellett számba venni.

Ahogy a fenti ábrán is látható, az indexeket a múltban nem viselték meg látványosan a különböző vírusokkal kapcsolatos aggodalmak, ez persze nem jelenti azt, hogy ezúttal is biztosan így lesz. A tőzsdéken jelenleg leginkább azokban az ágazatokban működő vállalatok részvényei érintettek, amelyeknek a Kínába irányuló és onnan induló utazások miatt bevétel kieséssel kell számolniuk; így nem meglepő, hogy a Booking Holdings, az Expedia és az TripAdvisor részvényei is esni kezdtek. A légitársaságok papírjai is nyomás alá kerültek, a United Airlines, a Delta Airlines, és az American Airlines részvényei is csökkenésnek indultak.

A hajózási társaságok közül a Royal Caribbean Cruises, a Carnival Corp és a Norwegian Cruise Line Holdings árfolyama csökkent látványosabb mértékben (jellemzően 10-15%-os esések voltak). A FactSet adatai alapján az elmúlt 12 hónap árbevételének 9%-a köthető Kínához a Royal Caribbean társaságnál, a Carnival kínai kitettsége kevesebb mint 3%, a norvég társaság kitettsége pedig valamivel nagyobb mint 2%. A szállodákat üzemeltető társaságok szintén érzik a vírus hatását: a Marriott International és a Hilton Worldwide Holdings árfolyamai is csökkentek az utóbbi hetekben (5-10%-os esésekkel találkozhattak a befektetők).

Az S&P500 indextagok közül a legnagyobb vesztesek a kaszinóüzemeltetők voltak, a Wynn Resort (15%-os mínuszban is volt a részvény) bevételének 75%-a származik Kínából, a Las Vegas Sands (10%-ot esett a kurzus) bevételeinek pedig 62%-a. A Dow Jones indexben a Boeing (8%-ot esett az árfolyam) szenvedte el a legnagyobb visszaesést, amelynek Kínához köthető kitettsége kb. 13% volt a FactSet adatai szerint.

A nyertes részvények leginkább a gyógyszeripar, biotechnológiai ágazatból kerültek ki: a NanoViricides (az árfolyam több, mint négyszeresére emelkedett) részvényei hetek óta raliznak, a társaság vírusos betegségek kezelésére szolgáló nano-gyógyszereket gyárt. A Novavax (több, mint duplájára emelkedett a részvény kurzusa) influenza és más fertőző betegségek elleni vakcinákat dolgoz ki, az Aethlon Medical Inc. (szintén duplázódott az árfolyam) pedig vérzéscsillapítót készít. A gyógyszercégek bejelentéseit és árfolyam-reakcióit azonban óvatosan kell kezelni, hiszen könnyen lehet, hogy most számos vállalat bejelenti, hogy van valamilyen hatóanyaguk a vírus ellen. Az elmúlt hetekben a Gilead Sciences bejelentette, hogy egy gyógyszerét – ami amúgy megbukott az Ebola elleni orvoslás vizsgálatánál – lehet, hogy át tudja alakítani a koronavírus elleni szérummá.

Egyelőre nem látható előre, hogy a járvány milyen méreteket ölt majd, a világ mely részeire terjed át a következő hetekben. Ezért nem lehet kizárni egy komolyabb negatív tőkepiaci hatást, de a múltbeli tapasztalatok alapján jelentős tőzsdei pánik kialakulásának kicsi az esélye.