A KSH-nak is gondot okoz a koronavírus-járvány az infláció számításakor

Május 8-án, pénteken tette közzé a KSH az áprilisi inflációs adatokat: 2020. áprilisban az infláció 2,4%-ra lassult a márciusi 3,9%-ról, mely összhangban volt saját és a piaci várakozásokkal is (Danube Capital várakozása: 2,5%, piaci konszenzus: 2,7%; év/év alapon mérve).

---

Még érdekesebb, hogy a friss inflációs számok közzétételével a KSH egy közleményt is kiadott, melyben kifejtette, milyen nehézségekkel néznek szembe a fogyasztói árindex számítása során a koronavírus-járvány miatt:

„…a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges. Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, így e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része az új koronavírus okozta járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét. Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt teljes reprezentánsok árindexének becsléseken alapuló pótlása is szükségessé válik…”

Összességében az vonható le a KSH közleményéből, hogy a most megjelent, 2,4%-os inflációs adat is kevésbé megbízható, mint a korábbi hónapokban közölt inflációs értékek. Ráadásul előretekintve, a következő hónapokban is – hasonló okok miatt – probléma merülhet fel az infláció számítása során, így fokozott óvatossággal érdemes kezelni a következő időszakban megjelenő adatokat is. A KSH közleményéből kiindulva akár más adatok publikálás során is felmerülhetnek hasonló korlátozó tényezők (pl. GDP, ipari és építőipari teljesítmény).

---

Visszatérve az áprilisi inflációs adatra, érdemes látni, hogy 2,4%-os szintjével az infláció a MNB 3%-os célja alá süllyedt, de még a toleranciasávon belül mozog (2%-4%). Ezáltal az MNB sem kényszerül a monetáris politikai kondíciók szigorítására, ahogy még január-február környékén felmerült annak lehetősége a 4% feletti inflációs értékek okán (január: 4,7%, február: 4,4%).

A maginfláció azonban továbbra is erős, mely jelentős belső árnyomásra utal: márciusban és áprilisban egyaránt 4,3%-os volt (év/év alapon). Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció a márciusi 3,9%-ról kismértékben, 3,8%-ra mérséklődött (év/év). Idén még magas érték várható a maginfláció tekintetében előrejelzésünk szerint (3,6%), a jelentős áthúzódó hatások  (a korábbi időszakok magas árnyomása csak igen lassan árazódik ki a maginflációból) és a gyengébb forintárfolyam miatt, jövőre viszont már alacsonyabb maginflációra érdemes számítani (1,6%). Ez utóbbi mögött az áll, miszerint 2021-re várakozásunk szerint kifuthat az árfolyamhatás, kiárazódnak a korábbi (2019-es) magas bázisok, a GDP növekvő pályára áll ugyan, de továbbra sem éri el a potenciális növekedést.

Várakozásunk szerint a teljes képet nézve a hazai headline infláció 2020-ban átlagosan 2,9%-on alakul alappályánk esetében. 2021-2022-ben az idei évinél meglehetősen alacsonyabb szinten mozoghat az infláció (rendre 1,9% és 2,4%). Így összességében, a borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem.