Milyen inflációs pálya várható 2020-2021-ben? – A Danube Capital legfrissebb előrejelzése

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

A koronavírus-járvány hatására a gazdasági kilátások a korábbiaknál jelentősen képlékenyebbé váltak, így jelenleg egy rendkívül bizonytalan környezetben vizsgáltuk felül gazdasági előrejelzéseinket. Ennek keretében górcső alá vettük a hazai infláció jövőképét is. Elemzésünk szerint a járvány hatására főleg az utóbbi másfél hónapban jelentősen átalakultak az inflációs kilátások. Szokásos negyedéves prognózisunk során így lefelé módosítottuk inflációs előrejelzésünket: míg 2019 decemberében 3,6%-os inflációt prognosztizáltunk az idei évre, mely gyorsulást mutatna a 2019-es 3,4%-ról, addig jelenlegi várakozásunk szerint a teljes képet nézve a hazai infláció átlagosan 2,9%-on alakul majd 2020-ban.

A nemzetközi olajárak beszakadása és az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások miatt az idei év egészét tekintve az üzemanyagárak jelentős csökkenésére számítunk 2019-hez képest, mely már jelenleg is megmutatkozik az inflációs adatokban. Az üzemanyagárak idei évi jelentős visszaesése a fő ok annak, hogy nagymértékben lefelé húztuk a headline inflációra vonatkozó előrejelzésünket.


A globális gazdaság lassulása és ezzel együtt az olajkereslet-növekedés ütemének mérséklődése, valamint az amerikai palaolaj-termelés felfutása következtében megjelenő többletkínálat miatt az olajpiac már az előző két évben, így a koronavírus-járvány megjelenése előtt is erősen túlkínálatos volt. Mindez annak ellenére történt, hogy az OPEC+ jelentős erőfeszítéseket tett ennek megakadályozására a kínálat többszöri visszavágásán keresztül. A koronavírus-járvány pedig tovább fokozta ezt a helyzetet, mivel tovább romlottak az olaj iránti globális keresleti kilátások. Ráadásul a 2020. március eleji OPEC+ ülésen nem sikerült a feleknek egyezségre jutniuk és az április 10-i az OPEC+ egyezség sem hozta meg eddig a kívánt hatásokat (inflációs előrejelzésünket április 8-áig beérkező adatokból állítottuk össze, így nem jelennek meg benne későbbi OPEC-ülés okozta hatások). Mindezek alapján 2020-ban csökkenő, majd az előrejelzési horizont további részén enyhén növekvő, de nyomott üzemanyagárakra számíthatunk.


Az üzemanyagárak negatív kilátásait ellensúlyozza az infláció tekintetében, hogy a feldolgozatlan élelmiszerárak további jelentős emelkedésére számítunk 2020-ban.


Közelebbről megvizsgálva, az elmúlt negyedévekben is folytatódott az árak emelkedése a feldolgozatlan élelmiszerek esetében, ami legnagyobb mértékben a húsok (ezen belül is leginkább a sertéshús) és a zöldségek, gyümölcsök drágulásának volt köszönhető. Előretekintve, a prognosztizált, továbbra is dinamikus élelmiszerár-növekedés mögött több tényező is áll: a sertéspestis; illetve a zöldségek, gyümölcsök iránti magasabb kereslet, valamint az Európa-szerte tapasztalt gyengébb termés, illetve a munkaerő-költségek emelkedése. Kínában a sertéseket érintő betegség következtében több száz millió sertést kellett leölni, amit elsősorban az európai piacról kezdett el pótolni az ázsiai ország. Emiatt az Európai Unióban és hazánkban is jelentősen emelkedtek a sertésárak; így egy év alatt hazánkban több, mint 50%-kal emelkedett az élő sertés ára. A magyar sertéshúsárakat tovább növelte, hogy egyik legfőbb (sertés szempontjából) célországban, Romániában is nagy pusztítást végzett a kór. Ugyanakkor a koronavírus következtében bekövetkezett készletezési hullám, valamint az olasz és a spanyol piac szűkülése is hatást gyakorolt rövid távon az élelmiszerárakra.


A maginfláció várakozásunk szerint 2020-ban még a tavalyi évi (3,8%) magas szint közelében alakulhat (áthúzódó hatások, valamint a forint árfolyamának jelentős gyengülése miatt), amely szintén emeli a teljes árszínvonal-romlás mértékét. Ugyanakkor 2021-ben jelentős csökkenést várunk a maginfláció dinamikájában, mely a headline inflációt is lefelé húzza (2021-ben 1,6%-os maginflációt és 1,9%-os headline inflációt várunk, év/év alapon mérve). 2022-től kezdődően pedig a maginfláció és a teljes árszínvonal-romlás üteme egyaránt fokozatos gyorsulást mutathat a gazdasági növekedéssel párhuzamosan.


A maginfláció az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja, kiszűrve az inflációból az egyszeri hatásokat és a nagyobb havi szintű ingadozásokat (időjárás, világpiaci ármozgás stb.), így legfőképpen a feldolgozatlan élelmiszerek, energia és szabályozott árakat. A maginflációban olyan termékek és szolgáltatások szerepelnek, amelyek árának változását alapvetően a gazdasági aktvitás, pontosabban a meglévő emberi és gépi kapacitások kihasználtsága határozza meg.

Várakozásunk szerint a nemzetgazdasági átlagbérek csupán kismértékű növekedést mutatnak az idei évben (2,5%), mely várakozásunkban fontos szerepet játszik a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának növekedése. 2021-re is visszafogott, 6% közeli bérnövekedéssel számolunk a gazdaság helyreállásának, gazdasági növekedésnek a következményeként. A bérköltségek idei évi csökkenése (foglalkoztatottak számának várható visszaesése, valamint a bérnövekedés ütemének jelentős lassulása miatt), ill. a következő évek visszafogottabb gazdasági növekedése (főleg 2019-hez hasonlítva) a vállalatokat kisebb mértékű áremelésre késztetheti.

Ugyanakkor az idei évben még jelentős áthúzódó hatás érvényesül a maginflációban, vagyis a bázishatás még visszatartja a maginflációt a jelentősebb mértékű lassulástól, az csak 2021-ben látszódik meg majd a mutatóban (a korábbi időszakok magas árnyomása csak igen lassan árazódik ki a maginflációból). Emellett az idei évi 3,6%-os prognosztizált maginflációhoz érdemben hozzájárul a gyengébb forintárfolyam is.

2021-re várakozásunk szerint kifuthat az árfolyamhatás, kiárazódnak a korábbi (2019-es) magas bázisok, a GDP növekvő pályára áll ugyan, de továbbra sem éri el a potenciális növekedést; így jövőre összességében 1,6%-os maginflációt várunk.

Potenciális GDP: a GDP azon szintjére vonatkozó becslés, amikor a gépi és emberi erőforrások hosszú távon fenntartható arányban vannak kihasználva. Ehhez kapcsolódik a kibocsátási rés fogalma is. A kibocsátási rés azt mutatja meg, hogy az éppen megfigyelt GDP hány százalékkal tér el a potenciális GDP-től, mely jelen esetben negatív értéket mutat. Ekkora szabad, azaz kihasználatlan kapacitás van jelen a gazdaságban).


Összességében elmondható, hogy a borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.