Agrárium 2020: milyen főbb folyamatok játszódtak le idén az ágazatban? II.

Az előző részben összefoglaltam az ágazatban az idei évben lezajlott folyamatokat és bemutattam, hogy milyen kihívásokkal kell az alágazatnak a következő időszakban szembenéznie. A mostani, második részben az állattenyésztésre helyezem a hangsúlyt.

Az állattenyésztés teljes termelési volumene a KSH adatai szerint 1,6%-kal csökkent az előző évhez képest. Az élő állatok termelése esetében 2,9%-os csökkenés ment végbe, amit elsősorban a sertés- valamint a baromfiállomány fogyása okozott. Ugyanakkor az állati termékek termelése 1,3%-kal bővült, a nyers tehéntejé nőtt, míg a többi termék előállítása kapcsán nem történt változás.

Az állattartók esetében az állati megbetegedések az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfulenza állította kihívások elé a gazdákat. A 2016-2017-es madárinfluenza terjedése után az idei évben ismét szembe kellett nézniük az ágazat szereplőinek a betegséggel. A járvány következtében több, mint 4,8 millió baromfit kellett levágni, ebből több, mint 1,2 milliót megelőző céllal.

A járvány ugyanakkor nem okozott érdemi áruhiányt a baromfihúsból a belső piacokon, ami elsősorban hazánk magas önellátottsági szintjének köszönhető (csirkénél 130-140%, pulykánál 150-160%, míg a víziszárnyasok esetében ez az arány 200-220%). A járványt idehaza sikerült legyőzni, az ősszel már vírusmentes státuszt kapott hazánk. Ez pozitívan érinti azokat a termelőket, akik jelentős mennyiségeket szállítanak a külföldi piacokra.

Ugyanakkor Európában ismét terjedni kezdett a járvány, a hazai újbóli megjelenés elkerülése érdekében ismét elrendelték az állatok zárva tartását. Ennek elsődleges oka a Nébih közlése szerint, hogy több európai országban is azonosították a magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét, olyan vadmadarakban, amelyeknek a vándorlási útvonala érinti hazánkat is.

A sertés tekintetében továbbra is az afrikai sertéspestis okozza az egyik legnagyobb kihívást az ágazatban. 2020. szeptemberében megjelent a járvány Németországban is, ami a problémákat csak tetézte. Bár a fertőzés a vaddisznók körében jelent meg, Németország export piacai bezárták a kapuikat a német termékek előtt, amelyek így beragadtak az európai piacokra. A vírus terjedésének megakadályozására az országban körzeteket jelöltek ki, ugyanakkor ezeken a körzeteken, zónákon belül a terjedést nem sikerült megakadályozni; eddig összesen több, mint 240 esetet tartanak számon.

A sertéspestis és a koronavírus-járvány hatására az árak jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban. Mivel a hazai árak a német árakat követik, így idehaza is hasonló folyamatok játszódtak le. Az elmúlt időszakban a hazai húspiacon is megjelentek az importnyomás jelei, ami a hazai termelők helyzetét tovább nehezíti. A megoldást az jelenthetné, hogy ha a kínai fél beleegyezne a regionalizációba, így csak azokról a területekről lenne tilos sertéshúst exportálni, ahol megjelent a vírus.

Mindkét szektor esetében további problémát jelent a koronavírus-járvány és az annak következtében bevezetett korlátozó intézkedések. A HoReCa-szektor megszűnése nehéz helyzetbe hozza az ágazat szereplőit, az értékesítések csökkenése mellett számos vállalkozásnak megnőttek a tárolási (sok baromfitartó a raktárkapacitásainak fejlesztésébe kezdett) és a tartási költségei (továbbtartásból adódóan). A raktárkapacitások bővítésével lehetőség nyílik fagyasztva a hústermékeket akár egy évig is tárolni, ugyanakkor ezeket már csak olcsóbban tudják értékesíteni. Mindezeken túl a másik nagy problémát a blog első részében már említett takarmányárak jelentős emelkedése okozza.