Átállás az ESG-re? Van rá 3+3 jó okunk!

Az alábbi írásunkat teljes terjedelmében a Portfolio-n olvashatjátok el.

Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?

Az alábbi írásunkban összegyűjtöttük a 3+3 leglényegesebb szempontot, hogy mit nyerhet egy hazai vállalat, amennyiben időben elkezdi az átállást és mit veszíthet, ha lemarad.

Mit veszíthet egy vállalat, ha nem kezdi meg a fenntarthatóságra való átállást?

1. Veszíthet azzal, hogy hátrányosabb feltételekkel vonhat be pénzügyi forrásokat

Az EU Taxonómia rendeletével az Európai Unió a világon elsőként elfogadott egy átfogó környezeti ESG osztályozási rendszert, mely számszerűsítve, uniós szinten szabályozza, hogy mely gazdasági tevékenységek számítanak környezetileg fenntarthatónak.

A Taxonómia rendelet képezi az Unió új fenntartható pénzügyi jogi keretrendszerének az alapját (lásd 1.ábra), melynek célja, hogy a privát szektorban is környezetileg fenntartható projektekbe áramoljanak a pénzügyi források. A keretrendszer az EU-s és így a hazai pénzügyi piacon is minden szereplőt érinti.

Mivel várhatóan már a közeljövőben döntő szerepet fog játszani az Unió keretrendszere a hazai vállalatok tőkebevonásában (mint például a banki hitelezés, EU források), ezért a nagyvállalatok mellett (akiknek nem-pénzügyi jelentési kötelezettségünk van) már a hazai KKV-knak is érdemes megfelelniük az EU fenntarthatósági kritériumainak, de minimum tisztában lenniük a keretrendszer elvárásaival.

2. Veszíthet azzal, hogy hátrányban részesíthetik a nyugati üzleti partnerek és megrendelők

Az Európai Unió fenntartható pénzügyi akcióterve és a nemzetközi ESG trendek egyre inkább arra ösztönzik elsősorban az EU-s nagyvállalatokat, hogy működésüket környezeti szempontból transzparenssé és ezzel páhuzamosan fenntarthatóvá tegyék. Ezen folyamatok a nagyvállalatok beszállítói hálózatára is mindinkább kihatással lehetnek és így mindjobban megkövetelhetik a beszállítóiktól a környezetileg fenntartható transzparenciát és működést.

Ebből kifolyólag egyre valószínűbb, hogy például a hazánkban működő nagyvállalatok egyre inkább hátrányba fogják részesíteni azon beszállítóikat, amelyek nem felelnek meg a fenntarthatósági követelményeknek.

Ez pedig a hazai nagyvállalatok mellett a beszállítói láncban érintett magyar KKV szektort is különösen érzékenyen érintheti.

3. Veszíthet, mert az átállás halogatása negatívan befolyásolja a profitalibitást

Egy beruházási döntés esetén 5, de leginkább 10 éves időtávban kell gondolkodnunk. 10 év múlva az EU-ban már 55%-os kibocsátáscsökkentést kell elérni. Vagyis, ha a ma meghozott beruházási döntésekbe nem építjük be a várható szigorú előírásokat, úgy rossz üzleti döntést hozhatunk – ez pedig veszteséget jelent.

Már most látjuk, hogy a fenntarthatóság kérdését a szabályozói környezet kikényszeríti, aki nem megfelelő ütemben készül fel és megcsúszik, az később jóval drágább megoldásokkal tudja majd utolérni magát (technikai kockázat). Ráadásul bírságot vagy negatív piaci megbélyegzést is kockáztat (jogi, piaci és reputációs kockázatok).

Mit nyerhet egy vállalat a fenntarthatóságra való átállással?

1. Nyerhet, mert kedvezőbb finanszírozáshoz juthat

Jó példa erre már rövid távon, hogy az MNB nemrég kibővítette a Zöld Programja részeként a Zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programját. A kedvezmény célja, hogy a jegybank pozitív ösztönzők által segítse elő a pénzügyi forrásoknak a banki hitelezés területén is a környezetileg fenntartható projektekbe való áramlását. A szeptemberi kibővítésnél, a megújuló energia mellett most már az elektromobilitás kritériumrendszerét is a Taxonómia rendelet által definiálta.

Ez előrevetíti azt a tendenciát, hogy amennyiben egy cég tevékenységei környezetileg fenntarthatóak (legfőképpen a Taxonómia rendelet alapján), akkor a jövőben kedvezőbb hitelfeltételekhez juthat.

2. Nyerhet, mert a tőzsdei befektetők előnyben részesíthetik

Napjainkra a nem pénzügyi, vagyis az ESG szempontok globális szinten, de különösen Európában egyre komolyabban esnek latba a befektetési döntéshozatalnál. Független, nemzetközi szervezetek, számszerű minősítést készítenek egyes vállalatok ESG tevékenységéről (pont úgy, mint például a Fitch, S&P vagy a Moody’s a kockázati értékelésről). A nemzetközi befektetők egyre inkább követik ezeket a minősítéseket.

Így azon hazai tőzsdei kibocsátók (részvény és kötvény egyaránt), akik jó ESG minősítéssel rendelkeznek, előreláthatóan egyre olcsóbban tudnak majd forrást bevonni, sőt likvidebb lehet a kereskedésük és a befektetői körük is szélesebb lesz.

2021. márciusában a BÉT elkészítette és kiadta  ESG Útmutatóját, amiben azt javasolja a magyar tőzsdén jegyzett vállatok számára, hogy kezdjék el kiépíteni az ESG jelentési mechanizmusukat.

3. Nyerhet, mert fenntartható növekedést célzó forrást vonhat be

ESG alapú működésre való átállás finanszírozására fenntartható növekedést célzó forrást vonhatunk be. Ilyen forrásbevonás lehet a zöld kötvény, zöld hitel vagy a zöld hazai vagy EU-s pályázatok megszerzése. Az ilyen fajta forrásbevonásnak megannyi előnye van, mint például a vállalaton belül a fenntarthatóságra való átállás ösztönzése, befektetői kör diverzifikálása vagy a PR hatás.

Konklúzió

Meglátásunk alapján kezdő lépésként egy vállalatnak az ESG alapú állapotát érdemes felmérnie. Ezt követően kialakítani egy akciótervvel rendelkező startégiát, melynek része lehet például a károsanyag kibocsátás csökkentése. Emellett az ESG két másik lábára, a szociális és kormányázási szempontokra is érdemes fókuszálnia, mint például a férfi-női menedzsment arány, a munkavállalók munkakörülményei vagy a belső védvonalak. Általánosságban legalább 1-2 évet vesz igénybe a megfelelő adatrendszerek és struktúrák kiépítése, és akciótervek megfogalmazása, vagyis az átállás nem megy egyik napról a másikra. Kiemelten fontos, hogy az ESG szempontok a vállalati kultúrába is beépüljenek. Minden további ESG-vel kapcsolatos lépés, mint például az ESG minősítés megszerzése, ESG jelentés megkezdése vagy a zöld kötvény kibocsátás erre az alapvető munkára tud épülni.

Összességében tehát érdemes nyomon követni az ESG trendeket, szabályzati környezet alakulását. De nemcsak nyomon követni, hanem aktívan cselekedni is, mert az új működési filozófiára való felkészülés hosszabb időt vesz igénybe a vállalat oldaláról. Nem utolsósorban pedig ez egy eszköztár és lehetőség arra is, hogy közösen tegyünk a környezetünkért és a fenntartható gazdasági struktúra kialakításáért, hogy gyermekeink, unokáink is élvezhessék a földi élet csodáját.