Hogyan teljesített a mezőgazdaság 2021-ben? II.

A korábbi blogbejegyzés folytatásában a mezőgazdaság állattenyésztési alágazatának 2021. évi teljesítményét, illetve az ágazat főbb kihívásait mutatjuk be részletesen. Mindezek mellett arról is ejtünk pár szót, hogy mi várhat az agráriumra 2022-ben.

Állattenyésztés

Az állattenyésztés egész ágazatát tekintve a termelési volumen 4,5%-kal nőtt éves összehasonlításban. Az élő állatok termelése 4,9%-kal nagyobb lett, az állati termékek termelése pedig 3,5%-kal emelkedett a KSH adatai szerint év/év alapon 2021-ben. Az adatok mellett azonban azt is látni kell, hogy az állattenyésztők idei éve három forró téma körül forgott. Az egyik ilyen téma a takarmányárak drasztikus emelkedése volt, mely minden állattartó költségét jelentős mértékben megemelte. A másik két terület az állatokat veszélyeztető betegségek voltak. Egyrészt az afrikai sertéspestis, másrészt a madárinfluenza okozta kihívásokkal kellett, illetve kell a gazdáknak megküzdeniük.

A takarmányárak emelkedése már 2020-ban kezdetét vette, a trend pedig idén tovább folytatódott a takarmánykukorica és a takarmánybúza esetében is. A takarmányárak drasztikus áremelkedéséről korábban bővebben is írtunk, emlékeztetőül, az áremelkedésben Kína takarmány iránti keresletének növekedése, valamint a 2020. évi Európát sújtó rossz termés is közrejátszott.

További felhajtóerővel bírt, hogy az idei évi hazai kukorica termésmennyisége jelentős mértékben alulmúlta a várakozásokat, melyért a nyári aszály tehető felelőssé. November végén a takarmány kukorica termelői ára 88 ezer Ft/tonna volt, míg a takarmány búza termelői ára meghaladta a 92 ezer Ft/tonnát. Összehasonlítva a tavalyi év azonos időszakával, a takarmány kukorica ára 58%-kal, míg a takarmány búza ára 60%-kal emelkedett.

A takarmányárak 1 év alatt lezajlott ilyen mértékű áremelkedése az egész állattenyésztés ágazatot nehéz helyzetbe hozta, ugyanakkor még drámaibb helyzetbe sodorta a sertéságazatot, melyet a sertéspestis és az ennek következtében kialakult európai túlkínálat sem kímélt. A sertéspestis már 2020-ban is átalakította a piacokat, nem volt ez másként 2021-ben sem.

Míg Magyarországon továbbra is csak vaddisznóban mutatták ki a vírust, addig Németországban idén novemberben már a harmadik tartományban azonosították a vírust házisertésekben, ennek következtében az export piacok továbbra sem jelentenek értékesítési opciót, túlkínálat jellemzi az EU belső piacait. A túlkínálat következtében pedig a felvásárlási árak tovább csökkentek.

Az uniós folyamatok alól Magyarország sem tudja kivonni magát, így idehaza is csökkenő felvásárlási árakkal szembesülnek a tenyésztők. Amennyiben az előállítási költségek, lásd takarmányárak, energiaköltségek tovább emelkednek majd és a felvásárlási árak csökkenése sem áll meg, úgy a sertéságazat veszteségessé válik, és mind uniós, mind hazai szinten a kisebb szereplők eltűnésére is lehet számítani.

A betegségtől 2021-ben nem csak a sertés-, de a baromfiágazat is szenvedett. Idehaza tavasszal még azonosították a vírus jelenlétét a baromfiállományban, azonban augusztus 3-án Magyarország visszanyerte a teljes területére érvényes madárinfluenza-mentes státuszát. Az ágazat azonban nem lélegezhetett fel sokáig, ősszel a vonuló vadmadarak miatt ismét felütötte a fejét a kór a baromfik között. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal novemberben több gazdaságban is igazolta a vírus jelenlétét, ahol a teljes állatállomány megsemmisítésre került. Ennek következtében hazánkkal szemben több harmadik ország ismét importkorlátozást vezetett be.

Összességében az ágazatot idén több tényező is hátráltatta, ez azonban a termelési adatokban nem tükröződött. Kérdés ugyanakkor, hogy meddig lesznek képesek a tenyésztők a magas energia- és takarmányköltségeket kigazdálkodni, illetve, hogy milyen mértékben tudják majd a költségeket továbbhárítani a fogyasztókra. Hab a tortán továbbá a sertéspestis és madárinfluenza mely mindkét ágazatot kihívások elé állítja.

Mire számíthatunk jövőre?

Ha pesszimistán és tömören akarunk fogalmazni, akkor nem sok jóra. Az energia árak megugrásának következtében a műtrágya ára is emelkedésnek indult, továbbá a szélsőséges időjárási körülmények továbbra is kockázatot jelentenek a gazdák, a szántóföldi növénytermesztők életében. Az idei év is jól mutatja, hogy ha továbbra is jellemzőek lesznek az egyre hektikusabb időjárási viszonyok, az milyen károkat képes okozni, mind a növény, mind a gyümölcstermesztés esetében. Ha hosszabb távon tekintünk előre és a klímaváltozás negatív hatásai tovább fokozódnak, akkor igen szélsőséges időjárásra kell felkészülni mely ellen a gazdáknak fel kell vértezniük magukat pl. az aszály elleni védekezés során öntözőrendszerek kiépítésével.

Idén azt is láthattuk, hogy a búza és a kukorica ára is drámai mértékben megemelkedett éves összehasonlításban, a búza MATIF jegyzése december 2. hetében 37%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti árszintet, kukorica tekintetében az emelkedés mértéke 32,2%. Az áremelkedés okai között globális és hazai folyamatok is meghúzódnak, a búza esetében a romló globális várakozások következtében hazánkban is felfelé mozognak az árak, míg a kukorica árát a rossz hazai terméseredmények hajtják fel. A jövő évet illetően további árfelhajtóerővel bírhat, ha az időjárási anomáliák következtében a vártnál rosszabb lesz a termés és a globális készletek csökkenni fognak, ezen kockázatot természetesen a klímaváltozás okozta negatív hatások csak felerősítik.

Az állattenyésztés tekintetében az inputanyag árak emelkedése helyezheti továbbra is nyomás alá az ágazatot. A sertéstartók esetében, amennyiben a takarmányárak tovább emelkednek és a túlkínálat sem mérséklődik a sertéspestis visszaszorulásával, úgy a piac konszolidációja, a kisebb szereplők eltűnésére is lehet számítani. Mindezek fényében jelenleg az látszódik, hogy 2022-ben az idei évre jellemző trendek sem látszódnak megtörni és a mezőgazdaság szereplőinek több kihívással is szembe kell majd nézniük.