Kétarcú hazai építőipar

Az október 28-i blogbejegyzésemben publikáltam arról, hogy 2019 eddigi időszakában is a korábbi években megszokott módon, kiemelkedő teljesítményt tudhat maga mögött az építőipar, azonban a lassulás első jelei már észrevehetők az ágazatban. A mai blogbejegyzésben azt vizsgáltam meg, hogy az építőipar egyes alágazatai hogyan teljesítenek, melyik alágazat felelős a lassulásért.

Ha az év első három negyedévét vizsgáljuk, akkor még mindig kiemelkedő az építőipar teljesítménye: 2019 első kilenc hónapjában összességében 28%-os termelési volumenbővülés volt mérhető az előző év azonos időszakához képest.

Augusztusban ugyan érkezett egy gyengébb adat, amiért elsősorban az egyéb építmények alágazat volt a felelős, azonban szeptemberben mindkét alágazatban folytatódó bővülés volt mérhető. A jövőbeli kilátások tekintetében azonban különválik a két alágazat pályája, amit jól érzékeltet a szerződésállományok alakulása.

A mélyépítés szektorban az EU-s források hatásának kifutásával csökkenő szerződésállomány mérhető. 2019. szeptemberében 20,6%-kal volt alacsonyabb a tárgyhó végi szerződésállomány, mint egy évvel korábban, ami romló kilátásokat vetít előre.

A magasépítés alágazat tendenciáit negatív és pozitív hatások egyaránt befolyásolják. Az idén kivezetésre kerülő kedvezményes lakásáfa 2019-ben még jelentősen növelte az építkezések számát, 2020-tól azonban az új lakóépületek ÁFA-tartalmának emelkedése visszafoghatja az új lakóépületek iránti fizetőképes keresletet. Az alágazat lassulásának irányába hathat továbbá a 2021-től életbe lépő új épületenergetikai szabályozás is, ami szintén növeli az új építésű lakóépületek árát.

Ennek ellenére azonban egyelőre úgy tűnik, hogy az előbbi tényezők nem tudják kompenzálni az emelkedő lakásárak, valamint a kereskedelmi ingatlanok iránti növekvő kereslet beruházásokat ösztönző hatását. Az épületek alágazatban továbbra is növekvő szerződésállomány mérhető. 2019. szeptemberében a hó végi szerződésállomány 53,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi értéknél, ami továbbra is pozitív kilátásokat vetít előre.

Kettősség látható tehát az építőipar ágazatban: míg az egyéb építmények alágazat teljesítményében visszaesés, addig az épületek alágazat esetében folytatódó növekedés valószínűsíthető a következő egy évben.