Klímaváltozás: lépéskényszerben a mezőgazdaság!

A klímaváltozás hatásait már napjainkban is tapasztalhatjuk az egyre szélsőségesebb időjárás formájában. Elég csak az itthoni időjárási változásokat megfigyelni: az egyre forróbb nyarakat, az egyre sűrűbb és hosszabb hőhullámokkal, amikor sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok vagy elég csak az eltolódott száraz téli időszakokra gondolni. Hasonló változások nem csak hazánkban, de szerte a világban is megfigyelhetőek.

A tudomány mai állása szerint a klímaváltozást 95%-ban az emberiség tevékenysége idézi elő. Azonban természetes tényezők is befolyásolhatják Földünk éghajlatát, illetve annak változását. A legnagyobb mértékben az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄), a dinitrogén-oxid (N₂O) és a halogénezett szénhidrogének kibocsátása a klímaváltozás legfőbb okozója. Ennek eredményeképpen a földfelszín hőmérséklete, ha minden ebben az ütemben folytatódna tovább a század végére, 3-5 °C-kal lenne magasabb a mainál.

Az egyre szélsőségesebb időjárásnak súlyos következményei lehetnek a társadalmakra, az országok gazdaságára nézve. Mivel a mezőgazdaság az időjárásnak jelentősen kitett ágazat, ezért a klímaváltozás legnagyobb elszenvedője az agárszektor lehet a következő években. Emiatt intenzívebb és gyakoribb szélsőséges eseményekkel kell számolni, mint hőhullámok, árvizek, nagy horderejű viharok, valamint a konkurens vadnövények, rovarok elterjedésével.  Ezen környezeti változások következményeként a termésveszteségek mértéke folyamatosan növekedni fog, az állattenyésztés költségei nagymértékben megemelkednek, amelyeket várhatóan nem lesz képes minden mezőgazdasági vállalkozás finanszírozni. Ebből kifolyólag a Föld számos területén veszélybe kerülhet az élelmiszerellátás megfelelő szintű biztosítása, ezzel tömeges népvándorlást előidézve.

Egy kutatás szerint 2050-re a 143 millió ember (elsősorban Latin-Amerikát, Dél-Ázsia egyes területeit, valamint Afrika szubszaharai régióját veszélyezteti) válhat klímamenekültté és kényszerülhet arra, hogy a tengerszint emelkedése, a vízhiány és a termésszint drasztikus visszaesése miatt elhagyja otthonát. Korábban megművelhető területek válhatnak mezőgazdasági szempontból gazdaságosan hasznosíthatatlanná. Azonban ezzel egy időben várhatóan új területek válhatnak művelhetővé, de ezek vélhetően nem tudják teljesen pótolni a várható termésveszteségeket.

---

A klímaváltozásnak köszönhetően várhatóan az egyenlítőtől távolodva újabb területek válhatnának megművelhetővé és újabb fajokat lehetne bevonni, azonban az időjárás és a környezeti körülmények változása miatt számos kihívással kellene az új termőterületeknek is szembenézniük, valamint a változó körülmények miatt arányaiban valószínűleg nem tudnák biztosítani a kieső termésmennyiséget. Tehát összességében elmondható, hogy a klímaváltozás negatív hatásai erősebbek.

---

Fontos kiemelni, hogy a haszonállatok tartása jelentős mértékben hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz; a bárány, valamint a marhahús előállítása kétszázötvenszer nagyobb gázkibocsátással jár, mint a hüvelyes növények termesztése, míg ez a szám a sertés és a baromfitenyésztés esetében „csupán” negyvenszeres. Az ENSZ becslése szerint a haszonállat-tartás az összes kibocsátott üvegházhatású gáz 14,5%-ért felelős. Azonban kutatók már dolgoznak azon, hogy génszerkesztési eljárásokkal a jövőben kevesebb metánt eregető szarvasmarhákat tenyészthessenek.

A klímaváltozás idehaza is érezteti hatását; elég csak az idei késő tavaszi és kora nyári időjárásra gondolni, amit hosszú hőhullámok jellemeztek – ez az EU szinte összes államát érintette. A legnagyobb hatással a tavaszi búza, árpa és zab hozamaira volt. A farmerek helyzetét javítandó az Európai Bizottság további támogatásról döntött 2019 július 25-én Brüsszelben ezzel segítve az európai mezőgazdasági ágazatot.

A jövőben súlyos problémát jelenthet a föld alatti és föld fölötti vízkészletek mennyiségének csökkenése, amely megnehezítheti az aszályosabb tavaszi, nyári időszakokban az öntözést; ezzel is veszélyeztetve a várható termésmennyiséget. Várhatóan a nagyobb vízkészletektől, folyóktól, tavaktól távolabb lévő területek lesznek az aszályos időjárás nagy vesztesei, ahol a termelés jelentős többletköltségekkel jár majd, amit a fogyasztók is megérezhetnek a pénztárcájukon.

Összességében elmondható, hogy a mezőgazdasági ágazatot immár nem a jövő, hanem a jelen kihívásaira célszerű felkészíteni, többek között az előző bejegyzésemben is említett Farming 4.0 megoldásokat is alkalmazva a hatékonyság növelése érdekében. A hazai kormányzat számos intézkedéssel igyekszik enyhíteni az aszályos időszakban a mezőgazdasági vállalkozások terhein, többek között idéntől a klímaváltozás és a gazdálkodók igényeihez igazodva az öntözési idény a korábbi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett immár március 1-től október 31-ig tart. Aminek értelmében az öntözési idényben az alapdíj 70%-át az állam átvállalja, míg a termelőknek mindösszesen a fennálló maradék 30%-ot kell megtéríteniük, azaz a gazdálkodók kedvezményesen juthatnak öntözővízhez.

2017-ben fogadta el a kormány az öntözésfejlesztési stratégiáját, amelynek keretében 2020-2030-as időszakban 17 milliárd forint támogatást terveznek öntözésfejlesztésre fordítani. Ennek keretében folytatódnak az öntözésfejlesztési beruházások. 2019-re hét vízi létesítménnyel kapcsolatos beruházásra, valamint az öntözés fejlesztésére 594 millió forintot irányzott elő a kabinet.