Közös Agrárpolitika II. : A reformok kora

Az előző blogbejegyzésemben bemutattam, hogy mennyi pénzt kapott hazánk a hazai agrárium fejlesztésére az Európai Uniótól (EU) és várhatóan mennyit kaphat a következő pénzügyi ciklusban. Ebben a bejegyzésemben az új pénzügyi ciklusra tervezett reformokról ejtek néhány szót.

Az új ciklusra számos reform javaslatot nyújtottak be a közös agrárpolitika megújítására. A reformok hátterében számos tényező húzódik meg; nőtt a piaci bizonytalanság (pl. Donald Trump elnökségével az USA-Európa partnerség kérdése), a párizsi klímaegyezmény hatálybalépése, a technológiai innovációk, illetve a digitalizáció, valamint az Egyesült Királyság távozása is kihívások elé állította az EU-t.

A korábbi ciklus alatt az Európai Unió nyitott a „külvilág” felé és számos kereskedelmi megállapodást kötött; a többoldalú megállapodások helyett két oldalú EU-s megállapodások születtek, illetve vannak tárgyalási szakaszban (Japán, Kanada, MERCOSUR stb.). Emellett az EU több nemzetközi kötelezettséget vállalt, akár a COP 21 (az 1992-ben aláírt ENSZ éghajlatváltozási-keretegyezmény 21. ülése) révén is, amelynek célja az éghajlatváltozás mérséklése. A KAP korszerűsítésre szorul ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban, egyszerűsített adminisztrációs eljárásokkal, tudjon szembenézni a kihívásokkal, illetve szorosabb együttműködésre van szükség a különböző szakpolitikák között annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban tudják a tagállamok felhasználni a támogatásokat.

Várhatóan a következő időszakban a KAP céljait, és a főbb beavatkozásokat az I. és a II. pillérbe EU-s szinten határoznák meg, míg a tagállamoknak a közösen meghatározott célok elérése érdekében többéves stratégiai terveket kellene készíteniük.

A következő ciklusban a javaslatok alapján prioritásként fog megjelenni a biogazdaság, az innováció és mezőgazdasági kutatások, a növényi eredetű fehérjék, valamint a növény- és állategészségügy is.

A KAP kifizetések hazánkban több mint 170 ezer vállalkozást segítenek, ezzel 4,9 millió hektárnyi mezőgazdasági területet lefedve. A termeléshez kötött támogatásokon keresztül lehetőség nyílt az érzékenyebb ágazatok célzott támogatására (pl. gyümölcstermesztés). Az új ciklusban a tervek szerint a tagállamoknak módjuk lesz arra, hogy támogatások 15%-át átcsoportosíthassák a közvetlen kifizetések (I. pillér) és a vidékfejlesztés között a szükségleteknek megfelelően. Elsőbbséget fognak élvezni a kis- és közepes vállalkozások, melyek nagyobb hektáronkénti támogatásban részesülhetnek a jövőben, valamint prioritásként fogják kezelni a fiatal termelő vállalkozásokat. A méltányosság érdekében a termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések 60.000 euró felett csökkenni fognak, a kifizetésekre gazdaságonként 100.000 eurós plafont fognak meghatározni, mindezeket a munkaerőköltségek teljes figyelembevétele mellett. Továbbá a javaslatok szerint a tagállamoknak közvetlen kifizetéseik 2%-át a fiatal új termelők elindítására kell fordítaniuk.

A kifizetések előfeltételeként a vállalkozásoknak fokozott környezetvédelmi és éghajlat-politikai követelményeknek kell megfelelniük. A vidékfejlesztésre szánt források esetében a tagállamoknak legalább az összeg 30%-át környezeti- és éghajlat-politikai intézkedésekre kell fordítaniuk, míg 5%-át LEADER programra , míg 4%-át a KAP végrehajtásához szükséges technikai feladatok ellátására kellene költeniük.

---

A LEADER program célja, hogy az EU-s támogatások ne egymástól elkülönült területeken, az érintett civil szervezek megkérdezése nélkül kerüljenek elköltésre. A program keretein belül helyi közösségeket kell létrehozni az adott önkormányzat, civil és vállalkozói szerveződésekből. A helyi közösségek feladata az adott térség vidékfejlesztési koncepciójának kidolgozása.

---

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos II. pillér esetében az Uniós támogatások arányának a csökkentésére tettek javaslatot a korábbi 85%-ról 70%-ra a kevésbé fejlett régiókban, míg a fejlettebb régiókban 53%-ról 43%-ra csökkentenék az EU-s pénzek arányát, ezzel megnövelve a nemzeti hozzájárulások mértékét.

A tárgyalások az új Uniós költségvetésről folyamatban vannak, ám a mezőgazdasági támogatásokról ez idáig nem született döntés arra várhatóan ősszel kerülhet sor.

Összességében az újonnan felmerült szakpolitikai területek, prioritások finanszírozási igénye, illetve a különböző területekre szánt támogatások növelése miatt várhatóan csökkenni fognak az agrárpolitikára szánt források, azonban ennek mértéke még kérdéses. A tárgyalások zajlanak és lehetséges forgatókönyvként felmerülhet, hogy megnövelik a tagállami befizetéseket ezzel mérsékelve a KAP csökkenésének mértékét. Ezzel együtt tehát nem kizárt, hogy hazánk is kevesebb agrártámogatáshoz juthat a következő ciklusban a mostani ciklushoz képest.